Halljatok_meg_a_hangunk (0)

„Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!” Konferencia az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről

2025. október 16-án az ÉFOÉSZ online konferenciát szervezett „Halljátok meg a hangunk!” címmel. A résztvevők az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről beszélgettek. Lehetőségük volt megismerni inspiráló önérvényesítő nőket. A konferencia a Hear our Voices! nemzetközi eseménysorozat része volt.

Októberben az önérvényesítésé a főszerep egész Európában

2025. októberében értelmi fogyatékossággal élő szakértők Európa-szerte rendeznek konferenciákat és beszélgetéseket. A Hear our Voices! eseménysorozatot az Inclusion Europe és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) tagszervezetei szervezik. Az rendezvények célja, hogy az önérvényesítők láthatóak és hallhatóak legyenek egész Európában. A helyi események tapasztalatait az EPSA vezetői továbbítják európai döntéshozók felé.

Bercse László, az EPSA elnöke a magyarországi konferencián így bíztatta önérvényesítő társait: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallatnunk kell a hangunkat! Mondjátok el, hogy mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői.”

Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója az Inclusion Europe friss jelentése alapján mutatta be az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzettét Európában. Érintettként a saját tapasztalatairól is beszámolt.  Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő nők többszörös diszkriminációval szembesülünk az élet több területén.

Például:

  • Nagy kockázatnak vannak kitéve a fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás tekintetében.
  • Sokan nem hozhatnak döntéseket a saját életükről és testükről.
  • Gyakran nem kapják meg a megfelelő oktatást-nevelést, így a megfelelő szexuális nevelést sem.
  • Több akadályba ütköznek a munkavállalás során, mint a fogyatékossággal élő férfiak és a nem fogyatékos nők. Nagyobb valószínűséggel maradnak munkanélküliek. Ha mégis dolgoznak, kevesebbet keresnek.
  • Gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Főleg a nőgyógyászati, a gyermekvállalással kapcsolatos és a mentális egészséggel kapcsolatos ellátásokhoz.

Ilona összefoglalásként hozzátette: „Nem megfosztani kell minket a jogainktól, hanem támogatni, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat. Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”

Már tudom, hogyan tudok kiállni magamért

Vizi Dorka önérvényesítő tréner, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa. Önérvényesítő tanfolyamokat vezet, hogy segítsen más fiatalokat az érdekérvényesítésben.  Dorka az EU for Trisomy 21című projektben vált trénerré. A projektben 10 országból, összesen 130 fiatalt képeztek ki. Azóta két képzést is tartott, de szerepelt már rádióban és tévében is. „Már tudom, hogyan kell egy beszédet összerakni, és hogyan tudok kiállni magamért. nem féltem, bátran szerepeltem” – osztotta meg a hallgatósággal.

Muszáj harcolnunk és dolgoznunk a változásért!

Elisabeta Moldovan önérvényesítő Romániából, a Ceva DeSpus szervezet alapítója.

25 évet élt különböző intézményekben. Jelenleg önállóan él, és az intézmények kiváltásáért dolgozik. Más fogyatékossággal élő embereket támogat, hogy a közösségben tudjanak élni a megfelelő támogatással.  A Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferencián beszámolt róla, hogy milyen út vezetett az intézményekből az önállóság felé és hogyan lett önérvényesítőként az intézményben élő emberek hangja.

Eli elmondta: „Én főleg az intézmények kiváltásán dolgozom. Nálunk, Romániában nagyon lassan mennek ezek a dolgok. De muszáj harcolnunk és dolgozunk, mert ha mi nem szólalunk fel, akkor nem változik semmi!” Zárásként hozzátette: „Vegyetek részt minél több önérvényesítő tevékenységben! Harcoljatok a jogaitokért, amikor azokat nem tartják be!”

Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!

Az esemény végén a hallgatósággal együtt arról beszélgetünk:

  • Milyen nehézségekkel találkoznak az értelmi fogyatékossággal élő nők?
  • Milyen támogatásra van szükségük, hogy önérvényesítővé váljanak és kiálljanak magukért?

A hozzászólók többek között elmondták:

  • Ne nézzenek le minket! Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.
  • Legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Nekünk is jogunk van felszólalni, kiállni a társainkért. Jogunk van ahhoz, hogy családunk legyen.
  • Önbizalomra és bátoságra van szükség, hogy egy fogyatékossággal élő ember érvényesülni tudjon.

Köszönjük minden előadónak és résztvevőnek, hogy velünk tartottak és hallatták a hangjukat!

A teljes konferencia megnézhető videón, ezen a linken: www.youtube.com

Borítókép: Inclusion Europe

Onallo Eletvitel Europai Napja 2025-05-05

„Szeretnénk új embereket megismerni, a közösség tagjai lenni és boldogok lenni!”

2025. május 5-én online önérvényesítő konferenciát tartottunk az Önálló Életvitel Európai Napja alkalmából. Arról beszélgettünk, ki és hogyan támogathatja a fogyatékossággal élő embereket, hogy önállóan tudjanak élni.

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke bemutatta az önérvényesítők javaslatait az önálló életvitel és befogadás kapcsán. Hangsúlyozta, hogy minden fogyatékossággal élő embernek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ehhez megfelelő támogatásra van szükség. Intézmények helyett több támogató szolgáltatás kell, az ország minden részén, egyenlően. Hozzátette: „A szociális szolgáltatásokban a fogyatékos emberek vágyai és igényei számítsanak! Hogy ők hol, hogyan és kivel szeretnének élni.”

A Bélapátfalvai Bérces Otthon támogatott lakhatásának lakói arról meséltek, hogyan költöztek ki az intézményből és hogyan fogadta őket a helyi közösség. Jelenlegi helyzetükről elmondták: „Önállóak vagyunk és szabadok, megvan a segítő háttér.” A kiköltözés előtt felkészítő képzésen vettek részt, azóta pedig folyamatos támogatást kapnak az önálló élethez. A legtöbben dolgoznak, a munkába önállóan jutnak el tömegközlekedéssel, kezelik a saját pénzüket és párkapcsolatban élnek. „Ehhez akarat kellett és segítség.” – tették hozzá. A jövőbeni terveiket így határozták meg: „Szeretnénk új embereket megismerni, a közösség tagjai lenni és boldogok lenni.”

Nevenka Kos, Szlovén önérvényesítő hat évet élt intézményben, mielőtt albérletbe költözött. Most egyedül él, és egy személyi asszisztens támogatja napi nyolc órában. Nevenka beszámolt róla, hogy az intézményben nem volt lehetősége a magánéletre és a nyugalomra. Szerencsére többen is támogatták, hogy ki tudjon költözni. A segítőivel egyéni tervet készítettek, amiben leírták, mit szeretne elérni Nevenka az életében. Végül az önkormányzat támogatásával talált magának albérlet. Így foglalta össze tapasztalatait a személyi asszisztenciáról: „Az asszisztensem segít nekem olyan feladatokban, amelyeket egyedül nem tudok elvégezni. Azt csinálhatom, amit akarok, oda mehetek, ahová akarok, és megtervezhetem a napi programjaimat. Közösen tervezzük meg, hogy mikor, miben van szükségem segítségre. A személyi asszisztensem nem csinál meg helyettem dolgokat, hanem abban támogat, amiben szükségem van rá.”

Csángó Dániel, a Freekey szervezet tagja a személyi asszisztencia működéséről beszélt. Kiemelte: „A személyi asszisztencia segít, hogy mi dönthessünk az életükről, és arról, hogy milyen támogatást kapunk. Mi döntjük el ki és miben segít minket.”

„A személyi asszisztencia szolgáltatás abban is segít, hogy a fogyatékos emberek a saját otthonaikban kapjanak támogatást és ne kelljen intézményben élniük. Így a személyi asszisztencia fontos az intézményi kiváltáshoz is.” Dániel hangsúlyozta, hogy a személyi asszisztensek mindenkinek abban segítenek, amire szüksége van. Legyen az a bevásárlás, tanulás, ügyintézés, vagy éppen az önállátás és a személyes higiénia.

Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke záró beszédében megerősítette, hogy az intézmények kiváltáshoz elengedtethetetlen a személyi asszisztencia és a támogatott lakhatás. Az ÉFOÉSZ azért dolgozik, hogy ezek a szolgáltatások elérhetőek legyenek és jól segítsék a fogyatékossággal élő embereket. Az önálló életvitel része az is, hogy az ember dönthet az életéről. A szövetség egyik legfontosabb célja, hogy minél többen ismerjék és használják a támogatott döntéshozatalt. Szeretnénk elérni, hogy a támogatott döntéshozatal valós alternatívája legyen a cselekvőképességet korlátozó gondnokságnak.

JUDY_20250217 (55)

„Az önálló élethez nem elég kiköltözni az intézményből, megfelelő segítség is kell.”

2025. február 17-én önérvényesítő találkozót tartottunk. A résztvevők az ország különböző pontjairól érkeztek. Az intézmények kiváltásáról és a támogatott lakhatásról beszélgettünk. Az intézmények kiváltása azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiköltöznek az intézetekből. Kisebb lakásokba vagy házakba költöznek, ahol önállóan élhetnek. Ezeket a szolgáltatásokat támogatott lakhatásnak hívjuk. Fontos, hogy a támogatott lakhatásban mindenki megkapja a neki szükséges, egyénre szabott támogatást.

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke bemutatta az ÉFOÉSZ javaslatait az intézmények kiváltásáról. A javaslatokat önérvényesítőkkel közösen készítettük. László hangsúlyozta, hogy a kiváltás során a kiköltöző emberek vágyai és igényei kell, hogy számítsanak! Hogy ők hol, hogyan és kivel szeretnének élni. Majd hozzátette: „A támogatott lakhatásoknak az önálló életvitelt és a befogadást kell segíteniük. A támogatott lakhatások ne kicsi intézményként működjenek!”

Harmath Lilla és Pataricza Sándor a saját otthonukban élnek. Az önálló élethez segítséget kapnak a családjuktól és a támogató szolgálattól. Lilla és Sándor önállóan közlekednek, dolgoznak és vezetik a háztartást. Megosztották, hogy a környezetük támogatja őket. Így mindig van kihez fordulniuk, ha támogatásra van szükségük. A találkozón megnéztük a filmet, ami Lilláról is Sándorról szól. A filmet itt lehet megnézni.

Iván Zoltán, Kalányos György és Horváthné Somogyi Ildikó, a ÉFOÉSZ Veszprém Megyei Egyesületétől érkeztek. Zoltán és György arról beszéltek, milyen volt kiköltözni az intézményből támogatatott lakhatásba. Elmondták, hogy eleinte félelmetes volt az önállóság. Meg kellett tanulniuk főzni és ellátni magukat. A kiköltözés előtt részt vettek egy képzésen. A képzésen megtanultak mindent, ami az önálló élethez szükséges. A segítőjük, Ildikó a jó segítségről beszélt: „Abban támogatjuk a lakókat, amiben szükségük van rá. Nem jó túl sok támogatást nyújtani, vagy túl keveset. Pont annyi segítséget kell adni, amennyire nekik szükségük van.”

Kurkó András a Katolikus Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthonában él. András bemutatta, hogyan működik az érdekképviseleti fórum az intézményben. Elmesélte, hogy ő gyűjti össze a lakóktól, ha valamire szükségük van vagy valamilyen problémájuk van. Ezeket továbbítja az intézmény vezetői felé. A vezetőség mindig meghallgatja és figyelembe veszi a kéréseket. „Nagyon jó érzés számomra, hogy képviselhetem a társaim érdekeit.” – tette hozzá.

Az előadások után csoportokban beszélgettünk. Azt kérdeztük, hogyan lehet támogatni az értelmi fogyatékossággal élő embereket, hogy ki tudjanak költözni az intézményekből és önállóan tudjanak élni.

A résztvevők például ezeket mondták:

  • „A gondnokság helyett támogatott döntéshozatalra van szükség, hogy önállóan tudjunk dönteni, a megfelelő segítséggel.”
  • „Az önálló élethez nem elég kiköltözni az intézményből, megfelelő segítség is kell.”
  • „A támogatott lakhatás nagyobb szabadságot ad, mint az intézmény. Több támogatott lakhatás kellene, hogy mindenki lehetőséget kapjon az önálló életre.”
  • „Fontos, hogy az emberek befogadjanak minket, amikor kikötözünk az intézményből.”
  • Több támogató szolgáltatásra van szükség. Bentlakásos szolgáltatásokra és olyanokra is, amelyek a saját otthonaikban tudják támogatni a fogyatékossággal élő embereket. „Ezekre a szolgáltatásokra nem csak az intézményben élő embereknek, hanem a családban élőknek is szükségük van.”
  • „Több munkahely kellene, magasabb bérekkel, hogy meg tudjunk élni önállóan.”
  • „Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét!”
  • „Az egyéni költségvetés nagyon jó ötlet. Vagyis, hogy a fogyatékos ember kapja meg a pénzt az államtól és abból vásároljon szolgáltatásokat magának.”
  • „A segítőknek nagyobb elismerése és magasabb bérre van szükségük. Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.”

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója a könnyen érthető kommunikáció fontosságát emelte ki: „Könnyen érthető információra van szükségünk, hogy megértsük a világot magunk körül. Így meg tudjuk tanulni a jogainkat és kiállni magunkért. Ha könnyen érthetően beszélnek velünk, akkor könnyebben tudunk hivatalos ügyeket is intézni és önállóan élni.”

Az önérvényesítők folyamatosan dolgoznak az intézmények kiváltásáért. Kövesd a munkánkat, hamarosan újabb hírekkel jelentkezünk! Kattints ide és olvasd el, hogyan dolgoztunk 2024-ben az intézmények kiváltásáért.

Bureau High Level Group on Gender Equality and Diversity - European Parliament Disability Week

Értelmi fogyatékossággal élő emberek befogadása Európában

Értelmi fogyatékossággal élő emberek befogadása Európában címmel tartottak konferenciát 2024. december 4-én az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Az eseményt az Európai Parlament és az Inlcusion Europe szervezte, a Fogyatékos személyek jogainak hete című eseménysorozaton belül.

A konferencián bemutatták az Inclusion Indicators (magyarul: Befogadási mutatók) című jelentést.

Az Inclusion Europe jelentéséből kiderül:

  • Mennyire befogadóak az értelmi fogyatékossággal élő emberekkel az európai országok?
  • Mit tesznek az országok, hogy biztosítsák az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait?

A konferencián felszólalt Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Inclusion Europe alelnöke is. László az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetésről és az európai önérvényesítők céljairól beszélt. Elmondta:

  • Meg akarjuk érteni a világot, amelyben élünk. Könnyen érthető tájékoztatást kérünk az Európai Parlament munkájáról, a jogszabályokról és szakpolitikákról.
  • Valódi munkahelyeket és valódi fizetést akarunk. A fogyatékossággal élő embereknek magasabb jövedelemre van szükségük, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.
  • A közösségben akarunk élni, az általunk választott emberekkel. Arra kérem a Parlamentet, hogy vessen véget az értelmi fogyatékossággal élő emberek szegregációjának. Az uniós pénzeket közösségi szolgálatatásokra kell költeni.
  • Szavazati jogot akarunk a választásokon. Arra kérem a Parlamentet, hogy biztosítsa, hogy mindenki szavazhasson az európai választásokon, függetlenül attól, hogy cselekvőképes e.

Az eseményről videó készült, amit ezen a linken lehet megnézni.

Az Inclusion Indicators kutatási jelentés elérhető itt.

Nemzetkozi onervenyesito talalkozo Szegeden

Nemzetközi önérvényesítő találkozó Szegeden

Az ÉFOÉSZ Csongrád Vármegyei tagszervezete nemzetközi önérvényesítő találkozót rendezett Szegeden, október 7-9. között. A találkozóra önérvényesítők és segítők érkeztek Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából, Portugáliából és Spanyolországból. A résztvevők arról beszéltek, mit jelent az önérvényesítés és hogyan állnak ki a jogaikért a saját országiakban.

Bercse László, az ÉFOÉSZ önérvényesítő társelnöke előadásában elmondta, hogy az önérvényesítés több dolgot is jelent számára:

  1. Megtanuljuk a jogainkat. Segítünk másoknak is, hogy ismerjék a jogaikat és ki tudjanak állni magukért.
  2. Önérvényesítő csoportokat szervezünk. Tapasztalatot cserélünk és támogatjuk egymást.
  3. Részt veszünk a rólunk szóló döntésekben: például szervezetek vezetőségeiben képviseljük a társaink érdekeit.
  4. Döntéshozókkal tárgyalunk, hogy a nekünk megfelelő döntéseket hozzák.
  5. Együtt küzdünk a jogainkért. Például projektekben és kampányokban dolgozunk.

László beszélt a JUDY projektről is, amelyben az Inclusion International és az Inclusion Europe  nemzetközi szervezetekkel közösen dolgozunk. A projekt célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiköltözzenek az intézményekből és önállóan tudjanak élni a helyi közösségekben. A JUDY projektben segítjük az önérvényesítőket, hogy megtanulják jogaikat és felszólaljanak az önálló életvitelért.

Beszélgettünk arról is, mire van szükség ahhoz, az értelmi fogyatékossággal élő emberek kiköltözzenek az intézményekből és önállóan tudjanak élni a helyi közösségekben. A résztvevők például ezeket mondták:

  • „Nem csak új házakra van szükség, hanem új gondolkodásmódra is. A szép szobák is fontosak, de a közösségi befogadást is támogatni kell.”
  • „Az intézményekből kiköltöző embereknek kell eldönteniük, hol, hogyan és kivel akarnak lakni.”
  • „Az önálló élet azt jelenti, hogy senki nem mondja meg, mikor keljek, mit egyek, mikor és hová mehetek.”
  • „Fontos, hogy minél több önérvényesítő legyen, aki döntéshozókkal tud találkozni és képviselni az érdekeinket.”

Megtudtuk azt is, hogy Szlovéniában az állam személyi asszisztencia szolgáltatással és állami támogatású bérlakásokkal segíti az intézményekből kiköltöző, fogyatékos személyeket az önálló életben.

A JUDY projektben azért is dolgozunk, hogy az önérvényesítők javaslatait eljuttassuk a döntéshozókhoz. A projekt tevékenységeiről itt írtunk bővebben.

onallo eletvitel javitasa cover

Mire van szükség az önálló életvitel javítása érdekében?

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke Brüsszelben járt, szeptember 23-25. között. Két eseményen is beszélt az önálló életvitel és a befogadás támogatásáról, valamint az önérvényesítők vezető szerepéről. Beszámolt idén indult nemzetközi programunkról, a JUDY projektről is.  

Az Európai Önálló Életviteli Hálózat (ENIL) 11. alkalommal szervezte meg Freedom Drive nevű eseménysorozatát. Az eseményt Brüsszelben rendezték, szeptember 23-25. között. A program részét képezték szakmai beszélgetések, döntéshozókkal történő egyeztetések és egy nagyszabású felvonulás.

Idén Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke is előadást tartott az egyik műhelymunkában, amelynek címe ez volt: Mit tehet az Európai Unió az önálló életvitel javítása érdekében hazámban? A beszélgetésen részt vett Markus Schefer is, aki az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága egyik tagja.  Bercse László egyebek mellett elmondta:

  • Jó támogatásra van szükségünk intézmények helyett! Ezért több támogató szolgáltatás kell, hogy mindenki megkapja a megfelelő támogatást.
  • A szolgáltatásoknak az önálló életvitelt és a közösségbe való befogadást kell erősíteniük.
  • A támogatott lakhatások ne kicsi intézményekként működjenek! A lakók döntsenek az életükről, pénzügyeikről és napirendjükről.

Akkor tudunk önállóan élni, ha dönthetünk a saját életünkről. Ezért a gondnokság helyett a támogatott döntéshozatalt kell elterjeszteni és népszerűsíteni.

Ugyanezen a héten zajlott az Inclusion Europe tagszervezeteinek találkozója. Bercse László, a szervezet alelnökeként beszámolt egy friss felmérés eredményeiről. A felmérésben arról kérdezték az Inclusion Europe tagjait, hogy vannak-e önérvényesítők a szervezetek vezetőségeiben. Ha pedig vannak önérvényesítő döntéshozók a szervezetekben, milyen támogatást kapnak a munkájukhoz? A felmérésből kiderült:

  • Az önérvényesítő döntéshozóknak szükségük van vezetői készségekre és megfelelő támogatásra.
  • Szükség van könnyen érthető információra és elegendő időre, hogy az önérvényesítők elmondják, amit akarnak és magyarázatot kérjenek, ha valamit nem értenek.
  • A kollégáknak is befogadónak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy alkalmazkodniuk kell az önérvényesítők igényeihez és figyelembe kell venniük az önérvényesítők véleményét.
  • Előfordulhat, hogy meg kell változtatni a szervezetek szabályzatait, ahhoz, hogy az önérvényesítők vezető szerepet tölthessenek be.

Az eseményeken László beszámolt a JUDY projektről is, amelyben az Inclusion International és az Inclusion Europe vezetésével dolgozunk. A projekt célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiköltözzenek az intézményekből és önállóan tudjanak élni a helyi közösségekben. Azon dolgozunk, hogy az önérvényesítők javaslatait eljuttassuk a döntéshozókhoz. Támogatjuk az önérvényesítőket, hogy részt vegyenek a projekt vezetésében, megtanulják jogaikat és felszólaljanak a saját érdekeikért.

Fotók forrása: ENIL és Inclusion Europe

Regionalis szakmai konferencia Zalaegerszegen cover

SzemlÉLETváltás az intézményi ellátásban

Regionális szakmai konferencia Zalaegerszegen

Társelnökünk, Bercse László felszólalt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) zalaegerszegi konferenciáján, szeptember 30-án. A „SzemlÉLETváltás az intézményi ellátásban” című eseményen közel 100 fő vett részt: a Főigazgatóság munkatársai, valamint szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői és dolgozói.

A „SzemlÉLETváltás az intézményi ellátásban” című program 2021-ben indult. Célja egy újfajta szemlélet kialakítása volt, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézményekben élők nagyobb önállóságot tudjanak gyakorolni. Az ÉFOÉSZ a projekt kezdetek óta közreműködik a munkában. Ennek eredményeként, a Főigazgatóság új útmutatókat dolgozott ki az intézmények számára az önérvényesítés, az önrendelkezés és a támogatott döntéshozatal erősítésére.

Bercse László elmondta: „Önérvényesítővé kell válnunk. Hallatnunk kell a hangunkat! A döntéshozókat és segítőket pedig arra kérjük, hogy támogassanak ebben minket. Az intézményeken belül is támogatni kell az önérvényesítést és a támogatott döntéshozatalt. A támogatott döntéshozatalt a mindennapokban is gyakorolhatjuk. Az is támogatott döntéshozatal, ha választási lehetőségeket biztosítanak az érintett embereknek és segítenek nekik dönteni. Ha nem csak megtörténnek velük dolgok, hanem aktívan részt vehetnek az életük és napirendjük alakításában.”

László beszélt új nemzetközi programunkról, a JUDY projektről is. A JUDY projektben az Inclusion International és az Inclusion Europe nemzetközi szervetekkel együtt dolgozunk. A projekt szorosan kapcsolódik a konferenciához, hiszen egyik célja, hogy a szociális szolgáltatások az önrendelkezést és a társadalmi befogadást erősítsék, és ennek érdekében átalakítsuk a szociális szolgáltatások működését. A JUDY projekt tevékenységeiről itt írtunk bővebben.

Lengyel onervenyesitok 240926 (117)

Önérvényesítők találkoztak a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet vezetőivel

Magyar és lengyel önérvényesítők csoportja találkozott a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) vezetőivel, szeptember 27-én. Megismertük, hogyan dolgozik az NSZI az intézményi férőhely kiváltás és a foglalkoztatás területein. Bemutattuk a magyar önérvényesítők javaslatait a kiváltásról és az önálló életvitel támogatásáról.

A résztvevőket dr. Tóth Tibor, az NSZI főigazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy az NSZI a magyar kormány legfontosabb intézménye a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen. Segíti a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását is. Hozzátette, hogy az ÉFOÉSZ az NSZI egyik legfontosabb partnere és tanácsadója a fogyatékosságügy területén.

Kundráth Jolán, a Rehabilitációs Szakmafejlesztési Iroda vezetője ismertette a megváltozott munkaképességű személyek hatósági vizsgálatát és ellátásait. Elmondta, hogy az ellátórendszer a fejleszthető képességekre épül. Célja a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás elősegítése.

Daczi Péter, a Pályázati Igazgatóság igazgatója a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról beszélt.  A foglalkoztatás kapcsán a legfontosabb cél, hogy mindenki megtalálja a képességeinek megfelelő munkahelyet. Ezért hozták létre az Érték vagy! honlapot, ami összeköti a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a foglakoztatókkal. Szeretnék elérni, hogy minél többen dolgozzanak a nyílt munkaerőpiacon.

Farkasné dr. Gönczi Rita, a Fogyatékosságügyi Igazgatóság igazgatója a komplex szükségletfelmérés folyamatát mutatta be. Az intézmények kiváltása során felmérik az intézményekből kiköltöző emberek szükségleteit. Egyéni szolgáltatási tervet készítenek, hogy mindenki a számára megfelelő támogatást kapja a támogatott lakhatásban.

Tóth Gábor, a TÁRS projekt munkatársa elmondta, hogyan támogatták az intézményekből kiköltöző emberek önérvényesítését. A TÁRS projekt egy szakmai program volt az elmúlt években. A program segítette az intézményben élő fogyatékos emberek kiköltözését támogatott lakhatásba. Segítettek nekik felkészülni az önállóbb életre. A munkában részt vettek tapasztalati szakértők is, akik már évek óta támogatott lakhatásban éltek. Tóth Gábor hozzátette: „Szeretnénk, hogy a fogyatékos személyek döntsenek az életüket érintő kérdésekben. Például, hogy kivel szeretnének lakni a kiköltözést követően.” Önérvényesítőkre a támogatott lakhatásokban is szükség van. Ők tudják képviselni a többi lakót és elmondani, milyen támogatásra van szükség az önállósághoz. A TÁRS projektben sok hasznos tapasztalat gyűlt össze. Szeretnék minél több emberrel megosztani a tapasztalatokat, folytatni a munkát és együttműködni a fogyatékos emberek szervezeteivel.

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke bemutatta új nemzetközi programunkat, a JUDY projektet. A JUDY projekt célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiköltözzenek az intézményekből és önállóan tudjanak élni a helyi közösségekben. László elmondta, hogy erős önérvényesítő mozgalom nélkül nem lehet sikeres az intézmények kiváltása. Fontos, hogy a lakók önérvényesítővé váljanak, vagyis, hogy megismerjék a jogaikat és megtanuljanak kiállni magukért. Az önérvényesítők tudják hitelesen elmondani, milyen intézményekben élni, és milyen támogatásra van szükségük az intézmények helyett. A JUDY projektben segítjük az önérvényesítőket, hogy megtanulják jogaikat és felszólaljanak az önálló életvitelért.

László ismertette a magyar önérvényesítők javaslatait a kiváltásról és az önálló életvitel támogatásáról:

  • Jó támogatásra van szükségünk intézmények helyett! Ezért több támogató szolgáltatás kell, hogy mindenki megkapja a megfelelő támogatást.
  • A szolgáltatásoknak az önálló életvitelt és a közösségbe való befogadást kell erősíteniük.
  • A támogatott lakhatások ne kicsi intézményekként működjenek! A lakók döntsenek az életükről, pénzügyeikről és napirendjükről.
  • Legyen egyéni költségvetés! Az ügyfél kapja meg a pénzt az államtól, és ebből tudjon szolgáltatásokat vásárolni.
  • Akkor tudunk önállóan élni, ha dönthetünk a saját életünkről. Ezért a gondnokság helyett a támogatott döntéshozatalt kell elterjeszteni és népszerűsíteni.
  • Támogatni kell a jó gyakorlatokat, például az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumait.
  • Erősíteni kell az önérvényesítést az intézményeken belül is. A lakók ismerjék meg a jogaikat és szólaljanak fel az érdekeikért.
  • Új kiváltási stratégiára van szükség, pontosan megtervezett ütemtervvel és költségvetéssel.
  • A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre, nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük.

Cziráki Zsolt, intézményben élő önérvényesítő így egészítette ki az elhangzottakat: „Magyarországon még mindig nagyon sok fogyatékos személy él intézményekben. Intézményben élő társaim nevében azt szeretném kérni, hogy minél előbb kiköltözhessünk támogatott lakhatásba. A támogatott lakhatásban szabadabb, önálló életet tudnánk élni, a közösség tagjaként. Ehhez megfelelő lakásokra, megfelelő támogatásra és könnyen érthető információra van szükségünk.”

Az NSZI munkatársai nyitottak voltak az önérvényesítők javaslataira, valamint a további együttműködésre. Reméljük, hogy sikerül folytatnunk a közös munkát az önálló életvitel és a befogadás érdekében!

EiA_borito

„Nekünk is jogunk van ahhoz, hogy megválasszuk, ki képviseljen minket.” Europe in Action konferencia Glasgowban

Skóciában, Glasgowban tartotta meg Europe in Action című konferenciáját az Inclusion Europe. Az eseményen közel 450 fő önérvényesítő és segítő vett részt, akik több, mint 40 országból érkeztek. Előadóként jelen voltak az ÉFOÉSZ önérvényesítő munkatársai is. A háromnapos konferencia központi témái az intézményi férőhely kiváltás, vagy más néven intézménytelenítés és a közösségi befogadás voltak. A közelgő európai parlamenti választások kapcsán többször szóba került az értelmi fogyatékossággal élő személyek választójoga is.

Erősebb önérvényesítés – jobb intézménytelenítés
2024. elején új, nemzetközi programot indított az Inclusion Europe és az Inclusion International. Előbbi szervezet Európában, míg utóbbi világszinten képviseli az értelmi fogyatékossággal élő embereket és családjaikat. A JUDY projekt célja, hogy támogassa az intézmények bezárását, valamint az értelmi fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét és közösségbe való befogadását. A programban Románia, Szlovákia, Albánia, Bulgária és Magyarország értelmi fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetei vesznek részt. Magyar részről az ÉFOÉSZ csatlakozott a hároméves munkához.

Első lépéseként, a projekt partnerei felmérték az intézményi férőhely kiváltás és az önérvényesítés helyzetét saját országaikban. Megfogalmazták, mit kell tenni, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek a közösségben élhessenek, megfelelő támogatás mellett. A tapasztalatokat itt, a Europe in Action konferencián osztották meg egymással. Mind egyetértettek abban, hogy erős önérvényesítő mozgalom nélkül nem lehet sikeresen megvalósítani a kiváltási folyamatokat. Egyrészt az önérvényesítők tudják hitelesen elmondani, milyen intézményekben élni és miért szükséges tömegintézetek helyett közösségi szolgáltatásokat fejleszteni. Másrészt, az intézmények lakóinak megfelelő felkészítésre van szükségük a kiköltözéshez. A felkészítés elengedhetetlen része, hogy az érintettek megismerjék a jogaikat és megtanuljanak kiállni magukért – vagyis, hogy önérvényesítővé váljanak. Ugyanígy fontos, hogy lehetőséget kapjanak az önállóság gyakorlására és saját döntéseik meghozatalára.

Ebben a szekcióban felszólat Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója és Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke is. Előadásukban többek között a következő javaslatokat emelték ki:

  • Magyarországon több támogató szolgáltatásra van szükség, nagyobb kapacitással. Ilyenek például a támogató szolgálatok, napközi ellátások, támogatott lakhatási és otthoni segítő szolgáltatások, személyi segítő szolgáltatások.
  • Támogatni és fejleszteni kell a jó gyakorlatokat és közösségi kezdeményezéseket, pl. az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumait.
  • A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak több bérre, nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük.
  • Új kiváltási stratégiára van szükség, pontosan megtervezett ütemtervvel és költségvetéssel.
  • Át kell alakítani a gondnoksági rendszert és erősíteni, népszerűsíteni kell a támogatott döntéshozatalt.
  • El kell törölni a választójog korlátozását.

Tudástár az intézmények bezárásához
Szintén a JUDY projekt keretében, kialakításra kerül majd egy közös tudástár, amely az intézmények bezárását, az érintett emberek kiköltözését és önálló életvitelét fogja támogatni. Az Inclusion Europe és az Inclusion International ezen az online felületen gyűjti össze nemzetközi hálózatuk tapasztalatait és útmutatásait, hogy segítsék az intézményeket, döntéshozókat, valamint az érdekvédőket a kiváltás folyamatában.

„Nekünk is jogunk van ahhoz, hogy megválasszuk, ki képviseljen minket.”
 Az konferencia záróülésén Bercse László, az Inclusion Europe alelnökeként hangsúlyozta: „Mindig vonják be az önérvényesítőket a minket érintő döntésekben! Hiszen, a mi életünknek mi vagyunk a szakértői.” A közelgő európai parlamenti választások kapcsán hozzátette: „Fontos, hogy minden értelmi sérült embernek legyen választójoga. Nekünk is jogunk van ahhoz, hogy megválasszuk, ki képviseljen minket. Olyan embereket akarunk megválasztani, akikről azt gondoljuk, hogy jobbá teszik az életünket.” László bátorított mindenkit, akinek van választójoga, hogy szavazzon az Európai Parlamenti választásokon: „Szavazzatok, hiszen az európai parlamenti képviselők értetek is dolgoznak!”

Borítókép: Enable Scotland

European Disability Forum (EDF)

Több, mint 600 fogyatékosságügyi aktivista találkozott az Európai Parlamentben

2023. május 23-án, ötödik alkalommal rendezték meg a Fogyatékossággal Élő Személyek Európai Parlamentje című konferenciát. Ennek keretében több, mint 600 fogyatékosságügyi aktivista találkozott az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Az Unió minden pontjáról érkeztek fogyatékossággal élő személyek és segítők, hogy felszólaljanak az érintettek jogaiért. Az eseményen az ÉFOÉSZ munkatársai is részt vettek a magyar delegáció tagjaiként.

Mindenkinek meg kell adni a választójogot!

Az érdekvédők számos döntéshozó jelenlétében mondták el: a 2024-es európai parlamenti választásokra készülve fokozottan figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek jogait és szükségleteit. A nagy jelentőségű eseményt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden fogyatékossággal élő személyt be kell vonni az uniós döntéshozatalba. Ehhez hozzátartozik, hogy mindenkinek meg kell adni a választójogot. Metsola ezenkívül bátorította a fogyatékossággal élő embereket, hogy minél többen induljanak a jövő évi választásokon. A nap folyamán felszólalt még az Európai Ombudsman, az Európai Bizottság illetékes biztosa, több tagállam miniszterei és európai parlamenti képviselők is.

Forrás: Európai Bizottság

Kerekesszékben ülő idősebb nő két fiatal gyermek kezét fogja.

Együtt az önálló életvitelért

Az előadások során elhangzott, hogy az Európai Bizottság 2023-ban kiad egy új iránymutatást a tagállamok számára. A dokumentum célja a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és közösségbe való beilleszkedésének javítása lesz. Az iránymutatás létrejöttét 2021-ben jelentették be az európai fogyatékosságügyi stratégia egyik kiemelt kezdeményezéseként. Az önálló életvitel és az ehhez szükséges szolgáltatások kapcsán egy másik kiemelt kezdeményezés is szóba került: a Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét. Így kívánják javítani az érintett személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, valamint növelni a munkahelyek vonzerejét ezen a területen.

A fogyatékossággal élő személyek is részt akarnak venni a választási folyamatban

Az esemény egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor a résztvevők egyhangúlag elfogadták az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) 2024-es európai parlamenti választásokra készült kiáltványát. A dokumentum a teljes európai fogyatékosságügyi mozgalom közös követelésén alapszik: a fogyatékossággal élő személyek is részt akarnak venni a választási folyamatban. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen joguk szavazni és jelöltként indulni. Fontos továbbá, hogy a szavazóhelyiségek és a kapcsolódó dokumentumok akadálymentesek legyenek. A teljes választási folyamatnak és a pártok programjainak is hozzáférhetőnek, vagyis érthetőnek kell lenniük a választók számára.

Az EDF tagjai a kiáltványban számos más követelést is megfogalmaztak. Többek között az alábbi lépésékre szólítják fel az EU vezetőit:

  • Biztosítsák, hogy minden fogyatékossággal élő személynek legyen joga szavazni és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon.
  • Dolgozzanak ki egy európai stratégiát az intézményi férőhely kiváltásra. Lépjenek fel a fogyatékossággal élő személyek szegregációja ellen. Támogassák az átmenetet az intézményekből az önálló életvitelbe és a közösségi alapú szolgáltatásokba.
  • Valósuljon meg az egész EU-ra kiterjedő fogyatékossági igazolvány, amely biztosítja a fogyatékossági státusz kölcsönös elismerését a tagállamokban.
  • Biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a többségi oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatási lehetőségekhez.
  • Támogassák a fogyatékossággal élő személyek családjait. Különös tekintettel azokra, akik gondozási feladatokat látnak el. Biztosítsák, hogy a gondozási feladatokat ellátó családtagok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
  • Támogassák, hogy a fogyatékossággal élő személyeket cselekvőképességüktől megfosztó gondnoksági rendszereket felváltsa a támogatott döntéshozatal. Ehhez biztosítsanak megfelelő forrásokat is.
  • Védjék a fogyatékossággal élő nők és lányok jogait. Nyilvánítsák bűncselekménnyé a fogyatékossággal élő személyek kényszersterilizálását.
  • Támogassák a fogyatékossággal élő ukránokat Ukrajnán belül és kívül is. Gondoskodjanak róla, hogy az EU hozzájárulása Ukrajna újjáépítéséhez egy befogadóbb országot eredményezzen a fogyatékossággal élő személyek számára.
  • Vezessenek be olyan jogszabályokat, amelyek garantálják, hogy a segítő eszközök és technológiák elérhetőek és megfizethetőek legyenek.
  • Jobban kell védeni a fogyatékossággal élő utasok jogait és akadálymentesíteni a közlekedést. Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek ugyanolyan szabadon mozoghassanak az EU-n belül, mint bármely más uniós állampolgár.
Sallai Ilona és Bercse László

Semmit rólunk, nélkülünk!

Az ÉFOÉSZ-t Bercse László társelnök és Sallai Ilona érdekvédelmi tanácsadó képviselték a magyar delegációban. László számára a nap legfontosabb üzenete a politikai részvétel erősítéséhez kapcsolódott és így foglalta össze: „Több politikus is elmondta, hogy a fogyatékossággal élő emberek jelöltessék magukat és kerüljenek be az Európai Parlamentbe. Nekem ez tetszett a legjobban, mert így tud a leginkább megvalósulni a Semmit rólunk, nélkülünk! elv.” Ilona a fogyatékossággal élő nők jogairól hallott legszívesebben. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Több felszólaló is beszélt a fogyatékossággal élő nők jogairól. Jó volt hallani, hogy sok országban dolgoznak az érintett nők érdekeiért. Bár még nagyon sok tenni való van ezen a területen, de örülök, hogy történnek jó lépések.”

Kapcsolódó dokumentumok:

Borítókép: European Disability Forum (EDF)