Bercse László vagyok, az ÉFOÉSZ társelnöke. Az EPSA vagyis az Európai Önérvényesítő Platform elnöke is vagyok. December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.
Bercse László
Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform. AZ EPSA egy olyan csoport, amely Európa különböző országaiból származó önérvényesítőkből áll. Együtt dolgozunk az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért.
Az EPSA az Inclusion Europe része. Az Inclusion Europe egy nagy szervezet, amely 20 millió értelmi fogyatékossággal élő embert és családjaikat képviseli 39 európai országban.
Az EPSA 2 évente megrendezi a Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferenciát. Az eseményekben közös, hogy mindenhol az önérvényesítők vannak főszerepben. Önérvényesítők a szervezők, előadók és felszólalók.
2025-ben a Halljátok meg a hangunk! egy olyan rendezvénysorozat volt, amelyet Európa-szerte szerveztek önérvényesítők. 18 országban 23 esemény zajlott. A témánk az volt: „Halljanak meg minket, lássanak meg minket!„
A Halljátok meg a hangunk! eseményekkel
Támogatjuk az önérvényesítőket! Segítünk az értelmi fogyatékossággal élő embereknek felszólalni egész Európában.
A változásért dolgozunk együtt! Amit az önérvényesítők mondanak a helyi eseményeken, azt továbbítjuk az Európai döntéshozók felé.
December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért. Elmondtam a döntéshozóknak az önérvényesítők tapasztalatait és elvárásait. Azokat az üzeneteket is átadtam, amit magyar önérvényesítők mondtak el idén, önérvényesítő találkozókon.
A legfontosabb üzenetek, amiket elmondtam az Európai Parlamentben:
1. Növelnünk kell a társadalom tudatosságát! „A legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Pedig mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.”
2. Önállóan akarunk élni, a közösség tagjaiként! Folytatni kell az intézmények kiváltását! Intézmények helyett támogató szolgáltatásokra van szükség. Például támogatott lakhatásra és személyi asszisztenciára. Segítsék a fogyatékossággal élő embereket, hogy fejlődjünk és, hogy kapcsolatokat és támogató hálózatokat építhessünk a közösségben.
3. Jó támogatásra van szükségünk! „A jó segítség önbizalmat ad és biztonságot nyújt. Segít a változások megértésében. Erősíti bennem, hogy értékes tagja vagyok a társadalomnak.”
4. El kell terjeszteni a támogatott döntéshozatalt! Mi akarunk dönteni az életünkről. A döntésekhez megfelelő segítségre van szükségünk. „Ne más döntsön helyettünk.”
5. Támogatni kell az értelmi élő fogyatékossággal élő embereket, hogy megismerjék a jogaikat és önérvényesítővé váljanak! „Az önérvényesítés azt jelenti, hogy megtanuljuk a jogainkat és hogy kitől kérhetünk segítséget. Az önérvényesítés segít elérni a céljainkat.”
6. Választójogot akarunk! A cselekvőképességtől függetlenül. Mi is az országaink állampolgárai és Európa polgárai vagyunk. Mi akarjuk eldönteni, hogy ki képviseljen minket. A döntéshozóknak ki kell kéniük az önérvényesítők véleményét. Magunkat is képviselni akarjuk döntéshozói szinten, a politikai és közéletben. Önérvényesítőkre van szükség választott tisztségekben helyi, országos és az európai szinten.
7. Egyenlő esélyű hozzáférést akarunk az oktatáshoz! Jó minőségű, inkluzív oktatásra van szükségünk.
8. Dolgozni akarunk! Valódi munkát akarunk végezni, valódi bérért, a nyílt munkaerőpiacon. Minőségi szakképzésre van szükségünk.
9. Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét! A fogyatékos embereknek magasabb jövedelemre van szükségük, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.
10. Tegyék könnyen érthetővé az információkat! „Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.” A honlapokat és digitális szolgáltatásokat akadálymentessé kell tenni. Ez nem csak fogyatékossággal élő embereknek fontos, hanem az időseknek és sok más embernek is.
11. Egyenlő esélyű hozzáférésre van szükség az egészségügyi ellátásokhoz. Például a fogászati ellátásokhoz. Az egyenlő esélyű hozzáféréshez tartozik: a megelőzés, akadálymentes ellátások és képzett szakemberek. Könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk az egészségügyről.
12. Hatékonyabb védelemre van szükség a bántalmazás ellen. A lelki, fizikai bántalmazás és anyagi kihasználás ellen is.
13. „Önérvényesítőként a segítőinkért is dolgozunk.” A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre, nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük. Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.
Hiszek benne, hogy együtt elérhetjük, hogy az önérvényesítők láthatóbbak legyenek egész Európában.
Arra bátorítalak titeket, hogy hallassátok a hangotokat! Csatlakozzatok önérvényesítő csoportokhoz, vagy alakítsatok saját önérvényesítő csoportot! Kérjetek segítséget szervezetektől és egymástól.
Mutassátok meg, mire vagytok képesek! Kezünkbe kell vennünk az életünket, hogy jobb életet élhessünk!
Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöke előadást tartott a lengyelországi Rzeszow-ban. László a helyi, PSONI szervezet önérvényesítő konferenciáján az önérvényesítéshez szükséges készségekről és támogatásról beszélt.
Előadásában elmondta: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallassátok a hangotokat! Osszátok meg, mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői. Mi tudjuk, milyen támogatásra van szükségünk.”
Később hozzátette: „Önérvényesítőként azt akartom, hogy az országaink befogadjanak minket. Hogy mi is a társadalom egyenlő tagjai legyünk és ugyanúgy élhessünk, mint bárki más. A befogadás azt jelenti, hogy mi is tudunk dolgozni, tanulni, szórakozni, szavazni döntéseket hozni. Akkor is, ha ehhez támogatásra van szükségünk.”
2025. október 16-án az ÉFOÉSZ online konferenciát szervezett „Halljátok meg a hangunk!” címmel. A résztvevők az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről beszélgettek. Lehetőségük volt megismerni inspiráló önérvényesítő nőket. A konferencia a Hear our Voices! nemzetközi eseménysorozatrésze volt.
Októberben az önérvényesítésé a főszerep egész Európában
2025. októberében értelmi fogyatékossággal élő szakértők Európa-szerte rendeznek konferenciákat és beszélgetéseket. A Hear our Voices! eseménysorozatot az Inclusion Europe és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) tagszervezetei szervezik. Az rendezvények célja, hogy az önérvényesítők láthatóak és hallhatóak legyenek egész Európában. A helyi események tapasztalatait az EPSA vezetői továbbítják európai döntéshozók felé.
Bercse László, az EPSA elnöke a magyarországi konferencián így bíztatta önérvényesítő társait: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallatnunk kell a hangunkat! Mondjátok el, hogy mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői.”
Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!
Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója az Inclusion Europe friss jelentése alapján mutatta be az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzettét Európában. Érintettként a saját tapasztalatairól is beszámolt. Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő nők többszörös diszkriminációval szembesülünk az élet több területén.
Például:
Nagy kockázatnak vannak kitéve a fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás tekintetében.
Sokan nem hozhatnak döntéseket a saját életükről és testükről.
Gyakran nem kapják meg a megfelelő oktatást-nevelést, így a megfelelő szexuális nevelést sem.
Több akadályba ütköznek a munkavállalás során, mint a fogyatékossággal élő férfiak és a nem fogyatékos nők. Nagyobb valószínűséggel maradnak munkanélküliek. Ha mégis dolgoznak, kevesebbet keresnek.
Gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Főleg a nőgyógyászati, a gyermekvállalással kapcsolatos és a mentális egészséggel kapcsolatos ellátásokhoz.
Ilona összefoglalásként hozzátette: „Nem megfosztani kell minket a jogainktól, hanem támogatni, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat. Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”
Már tudom, hogyan tudok kiállni magamért
Vizi Dorka önérvényesítő tréner, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa. Önérvényesítő tanfolyamokat vezet, hogy segítsen más fiatalokat az érdekérvényesítésben. Dorka az EU for Trisomy 21című projektben vált trénerré. A projektben 10 országból, összesen 130 fiatalt képeztek ki. Azóta két képzést is tartott, de szerepelt már rádióban és tévében is. „Már tudom, hogyan kell egy beszédet összerakni, és hogyan tudok kiállni magamért. nem féltem, bátran szerepeltem” – osztotta meg a hallgatósággal.
Muszáj harcolnunk és dolgoznunk a változásért!
Elisabeta Moldovan önérvényesítő Romániából, a Ceva DeSpus szervezet alapítója.
25 évet élt különböző intézményekben. Jelenleg önállóan él, és az intézmények kiváltásáért dolgozik. Más fogyatékossággal élő embereket támogat, hogy a közösségben tudjanak élni a megfelelő támogatással. A Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferencián beszámolt róla, hogy milyen út vezetett az intézményekből az önállóság felé és hogyan lett önérvényesítőként az intézményben élő emberek hangja.
Eli elmondta: „Én főleg az intézmények kiváltásán dolgozom. Nálunk, Romániában nagyon lassan mennek ezek a dolgok. De muszáj harcolnunk és dolgozunk, mert ha mi nem szólalunk fel, akkor nem változik semmi!” Zárásként hozzátette: „Vegyetek részt minél több önérvényesítő tevékenységben! Harcoljatok a jogaitokért, amikor azokat nem tartják be!”
Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!
Az esemény végén a hallgatósággal együtt arról beszélgetünk:
Milyen nehézségekkel találkoznak az értelmi fogyatékossággal élő nők?
Milyen támogatásra van szükségük, hogy önérvényesítővé váljanak és kiálljanak magukért?
A hozzászólók többek között elmondták:
Ne nézzenek le minket! Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.
Legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Nekünk is jogunk van felszólalni, kiállni a társainkért. Jogunk van ahhoz, hogy családunk legyen.
Önbizalomra és bátoságra van szükség, hogy egy fogyatékossággal élő ember érvényesülni tudjon.
Köszönjük minden előadónak és résztvevőnek, hogy velünk tartottak és hallatták a hangjukat!
A teljes konferencia megnézhető videón, ezen a linken: www.youtube.com
Közel 100 fő önérvényesítő, családtag és segítő vett részt a Europe in Action konferencián Brüsszelben, melynek idei témája a szegregáció felszámolása volt. A szeptember 7-9. között megvalósuló esemény résztvevői számos, izgalmas előadáson és workshopon vehettek részt, amelyek – többek között – érintették az intézményi férőhely kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáit. Ezek mellett szó volt arról is, milyen támogatást kapnak a nemzetközi fogyatékosságügyi mozgalomtól az Ukrajnában élő értelmi fogyatékossággal élő emberek a háború kezdete óta.
Az Inclusion Europe -, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik európai ernyőszervezete – szeptember 7-9. között tartotta évente megrendezésre kerülő, Europe in Action elnevezésű konferenciáját. Az eseményen közel 100 fő önérvényesítő, családtag és szakember vett részt Európa számos országából. Az konferenciának minden alkalommal más ország ad otthont, 2022-ben Belgiumban, Brüsszelben került megrendezésre, az Inclusion Europe székhelyéhez közel. Különlegessége, hogy a koronavírus járvány-helyzet kialakulása óta ez az első személyesen megvalósuló Europe In Action. A szervezők 2020-ban lemondani kényszerültek, 2021-ben pedig online tartották meg a háromnapos tanácskozást. A rendezvény témája – az Inclusion Europe idei kampányához igazodva – a szegregáció felszámolása volt.
Az eseményen hazánkat Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke képviselte, aki egyben az Inclusion Europe alelnöki, valamint az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöki tisztségét is betölti. László több szekcióban is részt vett, mint előadó, illetve moderátor. Lászlót ezúttal is Czakó Tibor szakmai referens támogatta a feladatai során. A teljesség igénye nélkül közöljük László és Tibor beszámolóját a konferencia néhány kiemelt programjáról.
„Köszönjük Inclusion Europe!”
A február végén kirobbant orosz-ukrán háború után néhány nappal az Inclusion Europe adománygyűjtésbe kezdett, hogy támogatni tudja Ukrajnában élő tagjait. Fogyatékosságügyi szervezetek, magánemberek, valamint cégek felajánlásaiból augusztus végéig 630 ezer euró (kb. 255 millió forint) gyűlt össze. Az Inclusion Europe több, nagyobb részletben továbbította a beérkező összegeket ukrajnai tagszervezete, a VGO Koalíció nevű országos ernyőszervezet számára.
Számos online meeting és közös figyelemfelhívó esemény után az Inclusion Europe vezetői és tagjai végre személyesen is találkozhattak a VGO vezetőivel, akik szintén jelen voltak a Europe in Action konferencián. Az ukrán érdekvédők előadásukban elmondták, hogy az adományoknak köszönhetően számos érintett személy és családjaik számára tudnak alapvető élelmiszereket, illetve gyógyszert vásárolni, valamint biztosítani a szükséges támogató szolgáltatásokat, pl. személyi asszisztenciát. Beszédük végén levetítettek egy videót, amelyben háborús zónában élő tagjaik megköszönik az európai fogyatékosságügyi mozgalom támogatását.
„Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”
A konferencián megvalósult egy panelbeszélgetés a csehországi kiváltás tapasztalatairól, amelyet az Inclusion Europe az Európai Bizottsággal közösen szervezett. A Csehországban zajló folyamatot helyi szakértők és önérvényesítők mutatták be. Előadásaikból kiderült, hogy nemrég zárult egy nagy projekt, amely a csehországi kiváltás egy fontos állomását jelentette. Több ezer intézményi férőhelyet váltottak ki közösségi alapú szolgáltatásokkal, amelyek lehetővé tették az érintett intézetek lakóinak kiköltözését.
A támogatott lakhatási szolgáltatások kialakítása mellett a jelentős uniós és állami forrásokat felhasználó tevékenységek között szerepeltek például: munkahelyteremtés; napközi otthonok és pszichiátriai ellátások fejlesztése; valamint járműbeszerzés a mobilitás megkönnyítése érdekében. Az új szolgáltatások közösségi-alapú működését biztosítja, hogy nem csak az intézményekből kiköltöző emberek számára jöttek létre, hanem mások is igénybe vehetik őket. Így garantálva, hogy az új ellátórendszer nem a korábbi, szegregált intézményi struktúrát termeli újra. A projekt során fontos szempont volt továbbá, hogy a fejlesztések olyan helyszíneken valósultak meg, amelyek tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetőek. A programban nagy hangsúlyt fektetettek az intézményi dolgozók, valamint a szolgáltatások fenntartóinak képzésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a segítő szakemberek alkalmazkodni tudjanak a megváltozott munkakörülményekhez és hatékonyan támogassák az érintettek új, önálló életét a helyi közösségekben.
Kiderült az is, hogy – főleg a pszichiátriai ellátásokban – úgynevezett multidiszciplináris támogató hálózatok jöttek létre. Ez azt jelenti, hogy az intézetekből kiköltöző emberek köré olyan team-ek szerveződtek, amelyekben részt vesznek szociális munkások, pszichiáterek és más szakemberek is. A többféle szakma és megközelítés megjelenése hivatott garantálni az érintettek hatékony visszailleszkedését a többségi társadalomba.
A program során tehát számos hatékony, közösségi-alapú szolgáltatás jött létre, amelynek előnyeit sokan élvezhetik. Csehország bizonyos régiói sokat tettek az ellátórendszer megreformálásért, azonban az egyes régiók között nagy eltérések vannak az eredmények tekintetében. A kiváltás lezárult szakaszának részletes értékelése még csak most fog megkezdődni, az azonban már most látszik, hogy hiányzik az országos szintű iránymutatás és koordináció, hogy az egyes területek jó gyakorlatai szélesebb körben is terjedni tudjanak. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az országban még mindig közel 12 ezer fogyatékossággal élő ember maradt intézményekben, akik szintén új típusú – nem kizárólag lakhatási – szolgáltatásokat igényelnek.
A cseh szakértők és érintettek után az Európai Bizottság munkatársai arról számoltak be, hogyan támogatja az Európai Unió a szolgáltatások átalakítását Csehországban, illetve más tagállamokban. Az előadók elmondták, hogy a tavaly elfogadott 2021 és 2030 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia prioritásai között szerepel az önálló életvitel kialakítása és a közösségi alapú szolgáltatások megerősítése. A dokumentumban kiemelt kezdeményezésként jelenik meg, hogy a Bizottság 2023-ig kidolgoz egy iránymutatást, amelyben javaslatot tesz a tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és közösségbe való beilleszkedésének javítására vonatkozóan. A Bizottság célja lehetővé tenni a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hozzáférhető, támogatott lakhatásban éljenek a közösségben, vagy továbbra is a saját otthonaikban lakhassanak és személyes segítségnyújtást vegyenek igénybe.
A stratégia további kiemelt kezdeményezése, hogy a Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét, a szociális szolgáltatások jelenlegi, önkéntes európai minőségi keretrendszerére alapozva. Ennek célja az lesz, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, és növelje a munkahelyek vonzerejét ezen a területen, többek között a szolgáltatók továbbképzése és átképzése révén.
A jogi háttér bemutatása során szóba került a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (UN CRPD), amelyet az EU 2011-ben ratifikált. Az egyezmény megvalósulását felügyelő CRPD Bizottság pedig éppen idén tavasszal kezdte meg az EU-ra vonatkozó, esedékes felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálat során valószínűleg nagy hangsúlyt kap majd az a kérdés, hogy a tagállamokban zajló kiváltási folyamatok összhangban vannak-e az egyezményben foglaltakkal.
A téma relevanciáját az is mutatja, hogy éppen a konferencia záró napján jelent meg a CRPD Bizottság készülő útmutatójának legújabb változata, amely javaslatokat ad a részes államok számára a kiváltás hatékony, emberi jogi szempontú megvalósításához. Az iránymutatás tartalmának kialakításában a fogyatékosságügyi mozgalom tagjai is aktívan részt vettek. Bercse László – az európai önérvényesítőket képviselve – felszólalt a CRPD Bizottság által szervezett konzultáción, az Inclusion Europe pedig a készülő szöveget véleményezte.
Az előadók sorát Bercse László zárta, aki elmondta: Az Európai Bizottságnak hatékonyabban kell monitoroznia, hogy az uniós források valóban a fogyatékossággal élő emberek önálló életét és társadalmi befogadását erősítik-e. Hozzátette: „Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”
„Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”
A konferencián lezajlott az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA), önérvényesítésről szóló workshopja is. A szekció célja az volt, hogy az európai önérvényesítők többet tudjanak meg egymás munkájáról és hatékonyabban működjenek együtt közös érdekeik képviseletében. Elsőként Bercse László, a szervezet elnöke mutatta be tavalyi tevékenységeiket, majd beszélt az európai önérvényesítők jövőbeni terveiről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”
Ezután, a résztvevők arról gondolkodtak, hogyan lehet befogadóbb az európai önérvényesítő mozgalom. A résztvevők megismerhették Svédország jó gyakorlatát, ahol magas támogatási szükségletű személyek is közreműködnek az önérvényesítő tevékenységekben. Később bemutatásra került a tavaly megalakult spanyol önérvényesítő platform. A kezdeményezés egységes alapokra helyezte és szorosabbra fűzte az ország különböző pontjain, eddig egymástól függetlenül működő önérvényesítők csoportok közös munkáját.
A szekció második felében itt is a kiváltás volt a központi téma. Ezzel kapcsolatban több, korábban intézményben élő résztvevő elmondta, hogy az egységes „gondozás” helyett egyéni igényekhez alkalmazkodó támogatásra van szükség. Ennek pedig része az is, hogy az érintettek maguk választhatják meg, hol, kivel és hogyan szeretnének élni.
„Egy lépés minden fogyatékossággal élő ember befogadásához”
Nagy érdeklődés mellett került megrendezésre az értelmi fogyatékossággal élő személyek inkluzív foglalkoztatásáról szóló beszélgetés is, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont. Elsőként érintett személyek számoltak be az elsődleges munkaerőpiacról szerzett tapasztalataikról. Ezután a Microsoft munkatársai mutatták be támogatott foglalkoztatási programjukat. Elmondták, hogy a cég több országban alkalmaz fogyatékossággal élő munkavállókat. Az érintett dolgozók a számukra leginkább megfelelő munkakörben dolgozhatnak és egyénre szabott támogatást kapnak feladataik elvégzéséhez.
A szekcióban szintén felszólalt Pietro Vittorio Barbieri, az EGSZB fogyatékosságüggyel foglalkozó tagja, aki kifejtette a bizottság álláspontját az inkluzív foglalkoztatás jelentőségéről. Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek sikeres elhelyezkedéséről halott történetek egy-egy lépést jelentenek minden fogyatékossággal élő ember társadalmi befogadásához.
A konferencia teljes programja és további információk ezen a linken érhetőek el. Néhány előadás teljes (angol nyelvű) anyaga szintén megtalálható az Inclusion Europe honlapján, ide kattintva. Az eseményen készült fotókat itt lehet megnézni.
A szegregáció felszámolásáról szóló konferenciát szervez az Inclusion Europe szeptember 7. és 9. között. A Europe in Action nevű háromnapos eseménysorozaton minden évben több, mint 200 önérvényesítő, családtag és szakember vesz részt Európa számos országából. A pandémia miatt 2020-ban elmaradt a rendezvény, 2021-ben pedig csak online kerülhetett sor rá. Két év után most Brüsszelben szervezik meg a nemzetközi tanácskozást. A korábbi évekhez hasonlóan kollégáink, Bercse László és Czakó Tibor is ellátogatnak rendezvényre.
Az idei program témája -az Inclusion Europe idei kampányához igazodva- a szegregáció felszámolása. A résztvevők számos, izgalmas előadáson és workshopon vehetnek részt, amelyek -többek között- érintik a kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáját is, de szó lesz az Ukrajnában maradt fogyatékossággal élő emberek helyzetéről is. A teljes program itt tekinthető meg.
László az ÉFOÉSZ társelnökeként két szekcióban is felszólal majd. Javaslatait a konferencián résztvevő európai bizottsági szakértők is figyelemmel kísérik majd. Szeptember 7-én a kiváltás lesz a központi téma. A résztvevők a csehországban zajló kiváltás folyamatain, pozitív és negatív példáin keresztül tájékozódhatnak a témával kapcsolatos általános nehézségekről, elvárásokról és legfontosabb tanulságokról.
Ennek kapcsán László arról fog beszélni hogyan használhatják fel a tagállamok úgy a kiváltásra szánt európai uniós forrásokat, hogy az valóban az érintettek önálló életvitelét és közösségbe való befogadását erősítse. Az esemény online is követhető, de regisztrációhoz kötött! Jelentkezni ide kattintva lehet. A felület csak angol nyelven elérhető, de csupán a nevünket és az email címünket kell megadni, majd rákattintani a Küldés gombra.
Szeptember 8-án az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) szervez beszélgetést, ahol a befogadóbb önérvényesítésről lesz szó. László az EPSA elnökeként a szervezet munkájáról is beszámol.
A fentieken túl azt is megvitatják a résztvevők, hogy miként lehetne rendszerszintű változást eléri az értelmi fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességének kérdésében. Végül pedig azt is megvizsgálják, hogyan lehetne az értelmileg sérült személyek és családjaik számára inkluzívabbá tenni a szociális védelmi rendszert.
A könnyen érthető kommunikációról és az egyenlő esélyű hozzáférésről szóló konferenciát szervezet az Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Könnyen érthető kommunikáció – Könnyen érthető élet honlap kisközössége.
Szervezetünk társelnökét, Bercse Lászlót választották meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) egyik tagjának. A döntés kulcsfontosságú, mivel érintettként és sokéves önérvényesítő munka eredményeként László hitelesen tudja közvetíteni az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy politikusokat és civil szervezetek delegáltjait tömörítő szervezet, mely a fogyatékosságügyi politika alakításában a kormány tanácsadó szerveként vesz részt. Ha a Kormány a fogyatékossággal élőket érintő döntést hoz, akkor azt az OFT tagjai megvitatják egymással, sőt a Tanács is hozhat olyan fogyatékos embereket érintő döntéseket vagy törvényjavaslatokat, melyeket a Parlament elé terjeszt szavazásra. A szervezet elnöke Fülöp Attila, a civileket pedig többek közt olyan érdekvédelmi csoportok képviselik, mint a SINOSZ, MEOSZ, AOSZ vagy éppen az ÉFOÉSZ.
László – aki 2011-ben már tagja volt a testületnek – megválasztása több szempontból is fontos mérföldkő. Szervezetünk delegáltjaként a Tanács egyedüli értelmi fogyatékossággal élő tagja, így releváns tapasztalattal rendelkezik a célcsoportot érintő leggyakoribb hátrányokról. Mindemellett korábbi szakmai tapasztalatainak köszönhetően sorstársai érdekét is megfelelően tudja képviselni. 2008 óta foglalkozik önérvényesítéssel és érdekvédelemmel. Rendszeresen vesz részt és szólal fel külföldi konferenciákon, így a nemzetközi érdekérvényesítésben is releváns tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben lett ez EPSA (Európai Önérvényesítők Platformja) elnöke, és az Inclusion Europe alelnöke. Ez utóbbi szervezet az európai értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik szervezete, amely Brüsszelben képviseli az érintettek érdekeit.
A nemzetközi érdekérvényesítésben szerzett tapasztalat elengedhetetlen, mivel László a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az ENSZ Bizottsággal, annak érdekében, hogy a magyarországi fogyatékossággal élő emberek jogai is jobban érvényesüljenek. Munkája során a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elvet hangoztatja, „amely éppen azt mondja ki, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk felett anélkül, hogy megkérdeztek volna minket. A mi életünknek mi vagyunk a szakértői és kovácsai, mi tudjuk a legjobban, hogy nekünk mire van szükségünk.” – foglalta össze László az OFT alakuló ülésén tartott beszédében.
A november 30-án tartott alakuló ülésen egyebek mellett az ÉFOÉSZ jelenlegi tevékenységeiről is beszélt. Beszámolt az önálló életvitelhez szükséges készségeket elősegítő workshopokról, illetve az itthon egyedülinek számító könnyen érthető applikáció fejlesztéséről. A jövőre vonatkozóan a választójog cselekvőképességtől független kiterjesztését, az önérvényesítő csoportok megerősítését, valamint az intézményi kiváltási program hatékony folytatását hangsúlyozta. Ez utóbbi folyamatnak a sikerét az ÉFOÉSZ a 2019-ben alakult Önálló Életviteli Centrumokon keresztül is tudja támogatni, melyek a célcsoport önálló életvitelre való felkészülését támogatják.
A cikk elején látható fotó 2019-ben készült a grazi Európai Önérvényesítő Konferencián
Lezárult a Hear Our Voices! (magyarul Halljátok meg a hangunk!) nevű eseménysorozat, melynek keretében európai önérvényesítők oszthatták meg tapasztalatikat a koronavírus járvány során felmerülő nehézségekről. A nemzetközi zárókonferencián a magyar önérvényesítők által megfogalmazott javaslatokat Bercse László továbbította az esemény szervezői felé.
A Halljátok meg a hangunk! nevű nemzetközi eseményt az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) 2009 óta folyamatosan, kétévente szervezi meg. Ennek a kezdeményezésnek a keretében az európai országok önérvényesítői meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól és felszólalhatnak az értelmi sérült közösség érdekében. A kezdeményezés legfőbb javaslatait az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. Az idei eseményt a járványhelyzet miatt rendhagyó módon online formában tartották meg.
Önállóságot segítő javaslatok
Ahogy arról korábban beszámoltunk a magyar önérvényesítők november harmadikán, egy negyven fős online meeting keretében megfogalmazták azokat a javaslatokat, melyek az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítását szolgálják. Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke ezeket a gondolatokat továbbította az EPSA felé. László a beszédében először a hozzáférhető információ fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta:
„Könnyen érthető információra van szükségünk, hogy döntéseket tudjunk hozni és ki tudjunk állni magunkért.„
Az önállóságra való törekvés fontos eleme a támogatott döntéshozatal, mely az önrendelkezési jog gyakorlását és az önazonos döntések meghozatalát teszi lehetővé. Ide kapcsolódik a személyi asszisztencia kérdése is, melynek finanszírozását egyéni költségvetésen keresztül lehetne megoldani. A magyar önérvényesítők által egyik leggyakrabban hangoztatott javaslatról, az inkluzív munkahelyekről is szó esett. Ennek kapcsán a másokkal egyenlő fizetés, illetve a nem fogyatékos emberekkel való kapcsolatok igénye fogalmazódott meg, mint az önállósulás és a társadalmi befogadás fontos alappillérei.
Politikai részvétel és koronavírus utáni tanulságok
László az érintett réteg politikai részvételéről is beszélt. Mint mondta: „Azt akarjuk, hogy a politikusok vonjanak be minket a bennünket érintő döntésekbe. Ne hozzanak döntéseket, anélkül, hogy megkérdezik a mi véleményünket.„ Beszédében kitért arra is, hogy mindezt a politikusokkal szorosan együttműködő munkacsoportokkal lehetne biztosítani, amire külföldön már van is néhány pozitív példa. Arra a kérdésre, hogy mit tanultak az önérvényesítők a koronavírus járvány teremtette helyzetből, többféle válasz is megfogalmazódott.
Mint kiderült a pandémia még inkább világossá és láthatóvá tette azokat az akadályokat, amik mindig is jelen voltak.
Ilyen például a hozzáférhetőség hiánya, melynek negatív hatása hatványozottan érezhetővé vált a látogatási és intézményelhagyási tilalom során. Kevés helyen jelent meg könnyen érthető információ a vírus veszélyeiről és a védekezés helyes módjairól. László továbbá kiemelte azt is, hogy a tájékozódáshoz az érintett embereknek szüksége van olcsó és könnyen használható technikai eszközökre is, de az internet megléte is alapvető fontosságú. „A szegénységben élő emberek azonban nem férnek hozzá internethez és a szükséges eszközökhöz. Az értelmi fogyatékos emberek és családjaik pedig nagy arányban vannak kitéve a szegénység veszélyének. Ezért is nagyon fontosak a befogadó munkahelyek. Munkára van szükségünk, nem pedig sajnálatra!” – foglalta össze beszédében Bercse László.
A konferencián elhangzó javaslatokat az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. A konferenciát az Európai Bizottság szervezi, ami várhatóan 2022 tavaszán készít majd terveket a beérkező vélemények alapján. Az események további menetéről, a program fejleményeiről mi is írni fogunk.
Minden év december 3-án ünnepeljük a fogyatékossággal élő emberek világnapját. Az ÉFOÉSZ az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral közösen az idei évben a hozzáférhetőség és a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
Az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) kétévente nemzetközi konferenciát szervez, hogy az európai országok önérvényesítői meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanuljanak egymástól és felszólaljanak az értelmi sérült közösség érdekében. A kezdeményezés célja, hogy a beszélgetéssorozat visszatérőtanulságait, legfőbb javaslatait az EPSA összegyűjtse és az európai döntéshozók felé továbbítsa. Mindezzel az önérvényesítők világos iránymutatást adhatnak arra nézve, hogyan lehetne jobbá tenni az értelmi fogyatékossággal élő személyek életét Európában.
