Mikor két hónappal ezelőtt megkerestek minket a Bárczi Gyógytea rendezvénysorozat szervezői, hogy következő programjuk témájához kapcsolódva szívesen hallgatnák meg a mi álláspontunkat, véleményünket is – örömmel mondtunk igent. A \”Magánéleti kérdések – amikről soha nem beszélünk\” cím a párkapcsolat, házasság, szexualitás, gyermekvállalás témaköreit jelölte ki támpontoknak, amelyek mentén elindulhatott egy közös gondolkodás, meghallgatva az érintettek és a szakemberek álláspontjait, tapasztalatait, kérdéseit.
Az ÉFOÉSZ-t Czakó Tibor szakmai referens, és az Önérvényesítő csoportunk két tagja, Harmath Lilla és Pataricza Sándor képviselte, akik nem mellesleg évek óta egy párt alkotnak.
A beszélgetés elején munkatársunk az önérvényesítésről beszélt az érdeklődő hallgatóknak, oktatóknak, illetve a tavaly nyáron újraindult Önérvényesítő mozgalomról, az ÉFOÉSZ berkein belül. Ezt követően egy oldottabb hangulatú kerekasztal beszélgetés következett, ahol Czakó Tibor moderálásával kérdezhettek a résztvevők Sándortól és Lillától. A legtöbb kérdező arra volt kíváncsi, hogy Lilláék miként tudnak önállóan, függetlenül élni, hogyan boldogulnak olyan „hétköznapinak” számító feladatokkal, mint a bevásárlás, takarítás, pénzkezelés, mennyire vannak kiszolgáltatva a szülői vagy támogatói segítségnek. Ahogyan a válaszaikból is megtudhattuk, bár akadnak nehézségeik, az önálló közlekedés, a munkájuk százszázalékos ellátása és szabadidejük örömteli eltöltése nem okoz nekik problémát.
A program második felében Szabó Ákosnét, az ELTE BGGYK professor emiratusa beszélt a téma szakmai megközelítéséről, hangsúlyozva és kiemelve, hogy a szexuális szocializáció ugyanúgy elengedhetetlen része egy értelmi fogyatékossággal élő gyermek nevelésének, mint az élet más területére való felkészítés. Minden ember alapvető joga, hogy megélje saját szexualitását, a tiltás, s a vágy tabusítása nem vezet sehova, s különösen rossz irányba futhat ki, túlzott gátlásosságot, frusztrációt és agressziót okozva a gyermekben/felnőttben. Szabó Ákosné hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelést nem lehet „megspórolni”, s úgy tenni az értelmi fogyatékossággal élő emberek esetében, mintha ők valamiféle „örök gyerekek”, aszexuális lények lennének, hanem felelősségünk segíteni őket annak felismerésében, s egészséges keretek közötti megélésében.
Még egyszer szeretnénk megköszönni a meghívást a Bárczi Gyógytea szervezőinek, reméljük, hogy a jövőben is számolhatunk a közös együttműködéssel.
