20251203_Mit kell tennie az Europai Unionak_01

Mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért?

Bercse László vagyok, az ÉFOÉSZ társelnöke.
Az EPSA vagyis az Európai Önérvényesítő Platform elnöke is vagyok.
December 3-án Brüsszelbe utaztam,
hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben.
Arról beszéltem, mit kell tennie az Európai Uniónak
az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.

Bercse László

Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform.
AZ EPSA egy olyan csoport,
amely Európa különböző országaiból származó önérvényesítőkből áll.
Együtt dolgozunk az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért.

Az EPSA az Inclusion Europe része.
Az Inclusion Europe egy nagy szervezet,
amely 20 millió értelmi fogyatékossággal élő embert
és családjaikat képviseli 39 európai országban.

Az EPSA 2 évente megrendezi
a Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferenciát.
Az eseményekben közös,
hogy mindenhol az önérvényesítők vannak főszerepben.
Önérvényesítők a szervezők, előadók és felszólalók.

2025-ben a Halljátok meg a hangunk! egy olyan rendezvénysorozat volt,
amelyet Európa-szerte szerveztek önérvényesítők.
18 országban 23 esemény zajlott.
A témánk az volt: „Halljanak meg minket, lássanak meg minket!„

A Halljátok meg a hangunk! eseményekkel

  • Támogatjuk az önérvényesítőket!
    Segítünk az értelmi fogyatékossággal élő embereknek felszólalni
    egész Európában.
  • A változásért dolgozunk együtt!
    Amit az önérvényesítők mondanak a helyi eseményeken,
    azt továbbítjuk az Európai döntéshozók felé.

December 3-án Brüsszelbe utaztam,
hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben.
Arról beszéltem, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak
az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.
Elmondtam a döntéshozóknak az önérvényesítők tapasztalatait és elvárásait.
Azokat az üzeneteket is átadtam,
amit magyar önérvényesítők mondtak el idén, önérvényesítő találkozókon.

A legfontosabb üzenetek, amiket elmondtam az Európai Parlamentben:

1. Növelnünk kell a társadalom tudatosságát!
„A legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek.
Pedig mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!
Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.”

2. Önállóan akarunk élni, a közösség tagjaiként!
Folytatni kell az intézmények kiváltását!
Intézmények helyett támogató szolgáltatásokra van szükség.
Például támogatott lakhatásra és személyi asszisztenciára.
Segítsék a fogyatékossággal élő embereket, hogy fejlődjünk
és, hogy kapcsolatokat és támogató hálózatokat építhessünk a közösségben.

3. Jó támogatásra van szükségünk!
„A jó segítség önbizalmat ad és biztonságot nyújt.
Segít a változások megértésében.
Erősíti bennem, hogy értékes tagja vagyok a társadalomnak.”

4. El kell terjeszteni a támogatott döntéshozatalt!
Mi akarunk dönteni az életünkről.
A döntésekhez megfelelő segítségre van szükségünk.
„Ne más döntsön helyettünk.”

5. Támogatni kell az értelmi élő fogyatékossággal élő embereket,
hogy megismerjék a jogaikat és önérvényesítővé váljanak!
„Az önérvényesítés azt jelenti,
hogy megtanuljuk a jogainkat és hogy kitől kérhetünk segítséget.
Az önérvényesítés segít elérni a céljainkat.”

6. Választójogot akarunk!
A cselekvőképességtől függetlenül.
Mi is az országaink állampolgárai és Európa polgárai vagyunk.
Mi akarjuk eldönteni, hogy ki képviseljen minket.
A döntéshozóknak ki kell kéniük az önérvényesítők véleményét.
Magunkat is képviselni akarjuk döntéshozói szinten, a politikai és közéletben.
Önérvényesítőkre van szükség választott tisztségekben
helyi, országos és az európai szinten.

7. Egyenlő esélyű hozzáférést akarunk az oktatáshoz!
Jó minőségű, inkluzív oktatásra van szükségünk.

8. Dolgozni akarunk!
Valódi munkát akarunk végezni, valódi bérért, a nyílt munkaerőpiacon.
Minőségi szakképzésre van szükségünk.

9. Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét!
A fogyatékos embereknek magasabb jövedelemre van szükségük,
hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.

10. Tegyék könnyen érthetővé az információkat!
„Olyan információra van szükségünk,
amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”
A honlapokat és digitális szolgáltatásokat akadálymentessé kell tenni.
Ez nem csak fogyatékossággal élő embereknek fontos,
hanem az időseknek és sok más embernek is.

11. Egyenlő esélyű hozzáférésre van szükség az egészségügyi ellátásokhoz.
Például a fogászati ellátásokhoz.
Az egyenlő esélyű hozzáféréshez tartozik:
a megelőzés, akadálymentes ellátások és képzett szakemberek.
Könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk az egészségügyről.

12. Hatékonyabb védelemre van szükség a bántalmazás ellen.
A lelki, fizikai bántalmazás és anyagi kihasználás ellen is.

13. „Önérvényesítőként a segítőinkért is dolgozunk.”
A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre,
nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük.
Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.

Hiszek benne, hogy együtt elérhetjük,
hogy az önérvényesítők láthatóbbak legyenek egész Európában.

Arra bátorítalak titeket, hogy hallassátok a hangotokat!
Csatlakozzatok önérvényesítő csoportokhoz,
vagy alakítsatok saját önérvényesítő csoportot!
Kérjetek segítséget szervezetektől és egymástól.

Mutassátok meg, mire vagytok képesek!
Kezünkbe kell vennünk az életünket, hogy jobb életet élhessünk!

paragrafus_

Védendő fogyasztók

Kik azok a fogyasztók és miért fontos a fogyasztóvédelem?

A mindennapokban vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, számlákat fizetünk, és amikor mindezt nem vállalkozási célból tesszük, fogyasztóként járunk el. A fogyasztóvédelem azért jött létre, hogy ezekben a helyzetekben megvédje a magánszemélyeket, hiszen a vállalkozások általában több információval, tapasztalattal és erőforrással rendelkeznek, mint a vásárlóik.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki nem üzleti vagy szakmai célból vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást. Vagyis mindenki fogyasztó, aki magánszemélyként jár el és ilyen minőségében különféle jogok illetik meg, amik a többek között fogyasztók biztonságát, vagyoni érdekeinek védelmét, megfelelő tájékoztatását biztosítják.

Fogyasztóvédelmi szabályok biztosítják például azt is, hogy a termékeken világosan fel kell tüntetni az árat, vagy azt, hogy 18 év alatti személyeknek tilos alkoholt értékesíteni.

Vannak azonban olyan személyek, akik bizonyos élethelyzetük vagy egészségi állapotuk miatt még nagyobb figyelmet és védelmet igényelnek. Őket nevezik a jogszabályok védendő fogyasztóknak.

Ki számíthat védendő fogyasztónak?

A védendő fogyasztók meghatározott kedvezményeket és különleges bánásmódot vehetnek igénybe a villamosenergia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatások területén. Két fő csoportjuk van:
•  Szociálisan rászoruló fogyasztók
•  Fogyatékossággal élő fogyasztók

Szociálisan rászorulónak minősül az a természetes személy, aki vagy akinek háztartásában élő személy az alábbi ellátások valamelyikében részesül:
•  időskorúak járadéka,
•  aktív korúak ellátása,
•  települési támogatás a rendszeres kiadások viseléséhez,
•  ápolási díj,
•  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
•  otthonteremtési támogatás (a megállapítástól számított 3 évig),
•  nevelőszülő vagy hivatásos nevelőszülő, aki a gondozásba helyezett gyermeket saját háztartásában neveli,
•  bérleti jogviszony a Nemzeti Eszközkezelő Program alapján,
•  gyermekek otthongondozási díja.

Védendő fogyasztó lehet az a fogyatékossággal élő személy, aki:
•  vakok személyi járadékában részesül,
•  fogyatékossági támogatásban részesül,
•  vagy akinek az egészségét vagy életét közvetlenül veszélyeztetné a szolgáltatás kikapcsolása vagy megszakadása.

Ha a vakok személyi járadékában vagy a fogyatékossági támogatásában részesülő fogyasztó házastársában él olyan nagykorú, aki nem fogyatékossággal élő személy, akkor nem kötelező számára a különleges bánásmód biztosítása.

Aki mindkét kategória feltételeinek megfelel, az egyidejűleg is jogosult a kedvezmények igénybevételére.

Milyen kedvezmények illethetik meg a védendő fogyasztókat?

Szociálisan rászoruló fogyasztóknak járó kedvezmények:
•  részletfizetés lehetősége,
•  fizetési haladék,
•  kérhető előre fizetős mérő felszerelése.

Fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított kedvezmények:

A szolgáltatóknak az egyéni igényekhez igazodó, különleges bánásmódot kell biztosítaniuk, például:
•  havi (időközi) mérőleolvasás a helyszínen,
•  készpénzes számlafizetés a fogyasztó otthonában,
•  eltérő kialakítású mérőhely biztosítása, ha erre szükség van,
•  könnyen érthető számlamagyarázat, nagyított betűméretű számla, helyszíni segítség, számlafordítás,
•  egyéb, az ellátásban való részvételt megkönnyítő szolgáltatások.

Azok a fogyatékossággal élő fogyasztók, akiknek egészségét veszélyeztetné az energiaellátás megszakítása, fizetési késedelem esetén sem kapcsolhatók ki a szolgáltatásból.

Ezen felül a fogyatékossággal élő személy által használt segédeszközök energiafogyasztása után a jogszabályban meghatározott kedvezményes mennyiségen felül további kedvezmény is jár.

Érdemes minden esetben érdeklődni a szolgáltatónál az elérhető kedvezményekről.

Hogyan lehet kérni a nyilvántartásba vételt?

A kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a szolgáltató a fogyasztót hivatalosan is nyilvántartásba vette védendő fogyasztóként. Ehhez ki kell tölteni az erre szolgáló kérelem nyomtatványt, illetve csatolni kell a szociális rászorultságot vagy fogyatékosságot igazoló dokumentumokat. Az igény bejelentésekor nyilatkozni kell arról is, hogy a fogyasztó mely kedvezményeket szeretné igénybe venni.

Vonatkozó jogszabályok

Általános fogyasztóvédelmi szabályok:
•  évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Védendő fogyasztókra (a víziközmű szolgáltatásnál védendő felhasználókra) vonatkozó szabályok:
•  2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
•  2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
•  2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

GOLLESZ-COVER_2026

Göllesz Viktor-ösztöndíj 2026-ban is!

Mutasd az utat! Mutasd az utad!

A Göllesz Viktor-ösztöndíj Neked szól!

Tele vagy ötletekkel?
Van egy álmod, amit szeretnél elérni?
Szeretnéd, ha támogatnánk abban, hogy megmutasd, mire vagy képes?

Pályázz minél hamarabb az ösztöndíjunkra!

Miben segít az ösztöndíj?
Segít abban, hogy valóra váltsd az álmaidat, és egy lépéssel közelebb kerülj ahhoz, aki lenni szeretnél.
Támogatást ad ahhoz, hogy fejlődj abban, ami számodra fontos.
Legyen az sport, művészet, tanulás, munka vagy az önálló élet gyakorlása.

Olvasd el a pályázati kiírásunkat!

Batornak kell lennunk cover

„Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk!” Önérvényesítő konferencia Lengyelországban

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöke előadást tartott a lengyelországi Rzeszow-ban. László a helyi, PSONI szervezet önérvényesítő konferenciáján az önérvényesítéshez szükséges készségekről és támogatásról beszélt.

Előadásában elmondta: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallassátok a hangotokat! Osszátok meg, mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői. Mi tudjuk, milyen támogatásra van szükségünk.”

Később hozzátette: „Önérvényesítőként azt akartom, hogy az országaink befogadjanak minket.  Hogy mi is a társadalom egyenlő tagjai legyünk és ugyanúgy élhessünk, mint bárki más. A befogadás azt jelenti, hogy mi is tudunk dolgozni, tanulni, szórakozni, szavazni döntéseket hozni. Akkor is, ha ehhez támogatásra van szükségünk.”

Bercse László

Megosztott néhány nehézséget és javaslatot az európai önérvényesítők ajánlásai alapján:

Meg akarjuk érteni a világot, amelyben élünk. Az információknak könnyen érthetőnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük.

Valódi munkahelyeket és valódi fizetést akarunk. Egyenlő hozzáférést akarunk a foglalkoztatáshoz.

Azt akarjuk, hogy minden gyermek és diák együtt járjon iskolába. Nem szabad a tanulókat a fogyatékosságuk alapján elkülöníteni.

A közösségben akarunk élni, az általunk választott emberekkel. Nem akarunk intézetekben élni. Mi akarunk dönteni arról, hol, kivel és hogyan élünk.

Egyenlő hozzáférést akarunk az egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő bánásmódot akarunk és érthető tájékoztatást az ellátásokról és kezelésekről.

Azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsák a döntéseinket. Jogunk van döntéseket hozni. Jogunk van támogatást kapni a döntéseinkhez, ha szükségünk van rá.

Azt akarjuk, hogy jogunk legyen szavazni a választásokon. Mi is az országaink állampolgárai vagyunk. Jogunk van beleszólni a közös ügyekbe.

Fotó: PSONI Jarosław

Halljatok_meg_a_hangunk (0)

„Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!” Konferencia az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről

2025. október 16-án az ÉFOÉSZ online konferenciát szervezett „Halljátok meg a hangunk!” címmel. A résztvevők az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről beszélgettek. Lehetőségük volt megismerni inspiráló önérvényesítő nőket. A konferencia a Hear our Voices! nemzetközi eseménysorozat része volt.

Októberben az önérvényesítésé a főszerep egész Európában

2025. októberében értelmi fogyatékossággal élő szakértők Európa-szerte rendeznek konferenciákat és beszélgetéseket. A Hear our Voices! eseménysorozatot az Inclusion Europe és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) tagszervezetei szervezik. Az rendezvények célja, hogy az önérvényesítők láthatóak és hallhatóak legyenek egész Európában. A helyi események tapasztalatait az EPSA vezetői továbbítják európai döntéshozók felé.

Bercse László, az EPSA elnöke a magyarországi konferencián így bíztatta önérvényesítő társait: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallatnunk kell a hangunkat! Mondjátok el, hogy mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői.”

Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója az Inclusion Europe friss jelentése alapján mutatta be az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzettét Európában. Érintettként a saját tapasztalatairól is beszámolt.  Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő nők többszörös diszkriminációval szembesülünk az élet több területén.

Például:

  • Nagy kockázatnak vannak kitéve a fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás tekintetében.
  • Sokan nem hozhatnak döntéseket a saját életükről és testükről.
  • Gyakran nem kapják meg a megfelelő oktatást-nevelést, így a megfelelő szexuális nevelést sem.
  • Több akadályba ütköznek a munkavállalás során, mint a fogyatékossággal élő férfiak és a nem fogyatékos nők. Nagyobb valószínűséggel maradnak munkanélküliek. Ha mégis dolgoznak, kevesebbet keresnek.
  • Gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Főleg a nőgyógyászati, a gyermekvállalással kapcsolatos és a mentális egészséggel kapcsolatos ellátásokhoz.

Ilona összefoglalásként hozzátette: „Nem megfosztani kell minket a jogainktól, hanem támogatni, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat. Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”

Már tudom, hogyan tudok kiállni magamért

Vizi Dorka önérvényesítő tréner, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa. Önérvényesítő tanfolyamokat vezet, hogy segítsen más fiatalokat az érdekérvényesítésben.  Dorka az EU for Trisomy 21című projektben vált trénerré. A projektben 10 országból, összesen 130 fiatalt képeztek ki. Azóta két képzést is tartott, de szerepelt már rádióban és tévében is. „Már tudom, hogyan kell egy beszédet összerakni, és hogyan tudok kiállni magamért. nem féltem, bátran szerepeltem” – osztotta meg a hallgatósággal.

Muszáj harcolnunk és dolgoznunk a változásért!

Elisabeta Moldovan önérvényesítő Romániából, a Ceva DeSpus szervezet alapítója.

25 évet élt különböző intézményekben. Jelenleg önállóan él, és az intézmények kiváltásáért dolgozik. Más fogyatékossággal élő embereket támogat, hogy a közösségben tudjanak élni a megfelelő támogatással.  A Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferencián beszámolt róla, hogy milyen út vezetett az intézményekből az önállóság felé és hogyan lett önérvényesítőként az intézményben élő emberek hangja.

Eli elmondta: „Én főleg az intézmények kiváltásán dolgozom. Nálunk, Romániában nagyon lassan mennek ezek a dolgok. De muszáj harcolnunk és dolgozunk, mert ha mi nem szólalunk fel, akkor nem változik semmi!” Zárásként hozzátette: „Vegyetek részt minél több önérvényesítő tevékenységben! Harcoljatok a jogaitokért, amikor azokat nem tartják be!”

Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!

Az esemény végén a hallgatósággal együtt arról beszélgetünk:

  • Milyen nehézségekkel találkoznak az értelmi fogyatékossággal élő nők?
  • Milyen támogatásra van szükségük, hogy önérvényesítővé váljanak és kiálljanak magukért?

A hozzászólók többek között elmondták:

  • Ne nézzenek le minket! Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.
  • Legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Nekünk is jogunk van felszólalni, kiállni a társainkért. Jogunk van ahhoz, hogy családunk legyen.
  • Önbizalomra és bátoságra van szükség, hogy egy fogyatékossággal élő ember érvényesülni tudjon.

Köszönjük minden előadónak és résztvevőnek, hogy velünk tartottak és hallatták a hangjukat!

A teljes konferencia megnézhető videón, ezen a linken: www.youtube.com

Borítókép: Inclusion Europe

33_sgyn_2025 (5)

Mosoly, közösség, összefogás – 33. éve ünnepeljük a Sérült Gyermekek Napját

2025. szeptember 16-án immár 33. alkalommal rendeztük meg a Sérült Gyermekek Napját, amely az évek során az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb közösségi eseménnyé vált a fogyatékossággal élő gyermekeket és családjaikat támogató rendezvények között. Bár a programok vidámsága és sokszínűsége elsőre szembetűnő, az esemény valódi jelentősége a közösségi üzenetben rejlik: abban, hogy az összefogás, a befogadás és az esélyegyenlőség mindannyiunk számára alapérték. A fogyatékossággal élő gyermekeknek és családjaiknak ez a nap biztonságos és elfogadó környezetet nyújt, ahol különbözőségeik helyett képességeik és erősségeik kerülnek középpontba.

A rendezvényt idén is ünnepélyes megnyitó indította. A vendégeket elsőként Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója köszöntötte, aki kiemelte: a kert számára megtiszteltetés, hogy három évtizede otthont adhat ennek a kiemelkedő eseménynek. Ezután Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke szólt a résztvevőkhöz, megköszönve a támogatók, önkéntesek és szervezők közös munkáját, amely nélkül nem valósulhatna meg ez a nap. A köszöntők sorában felszólalt Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, aki hangsúlyozta: a Sérült Gyermekek Napja példaértékű összefogás a civil szervezetek, intézmények és a kormányzat között. Szavait követte Dr. Tóth Tibor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, valamint Radomszki Lászlóné, a fogyatékosságügyi államtitkárság helyettes államtitkára, akik kiemelték: a rendezvény évről évre hozzájárul a fogyatékossággal élő emberek láthatóságának és társadalmi részvételének erősítéséhez.

A nap házigazdája Rolandó bűvész volt, aki humorral és sok-sok varázslattal teremtette meg a jó hangulatot, és aki szinte azonnal magával ragadta a közönséget tréfás mutatványaival. A színpad egész nap színes produkcióknak adott otthont. Fellépett a Zanzibar zenekar, akik több mint húsz éve meghatározó szereplői a magyar könnyűzenei életnek, és lendületes koncertjükkel igazi fesztiválhangulatot varázsoltak az állatkert szívébe. A gyerekek kedvencének számító Kalap Jakab vidám dalai a legkisebbeket mozgatták meg, interaktív előadásában pedig mindenki együtt énekelhetett és játszhatott vele. A mindig népszerű Szeresd a Trashem Bébi duó sajátos humorával és pörgős zenéjével hozta lázba a közönséget, míg az Oliver from Earth, a fiatal, modern hangzású formáció friss energiát és új dalokat hozott a rendezvényre. A fellépők mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy a nagyszínpad körül egész nap vidámság és közös éneklés töltse be a teret.

A Fővárosi Állat- és Növénykert állatainak felfedezése mellett a látogatók idén is számos különleges élménnyel találkozhattak. A Pálmaház teraszán textilfestő műhely várta a gyerekeket és felnőtteket, ahol pólót, vászontáskát és tornazsákot díszíthettek saját kreatív ötleteik szerint – sokan büszkén viselték azonnal a frissen elkészült alkotásukat. Ezenkívül a Kenderkóc népi játszóház szórakoztatta a résztvevőket, ahol régi idők ügyességi játékait próbálhatták ki, miközben megtapasztalhatták a közösségi játék örömét. A Cápasuli mellett pedig Buborék show kápráztatta el a kicsiket és nagyokat egyaránt. A nagyszínpad mellett egy AI szelfi automata működött, amely modern, játékos módon tette lehetővé, hogy mindenki különleges emléket vihessen haza a napról. A tóparton hennások varázsoltak különleges alkotások a résztvevő vendégekre, nem messze onnan pedig a Coshelp cosplay csapata öltözött be látványos jelmezekbe, amellyel szinte mesebeli hangulatot varázsoltak az eseményre. A Biodómnál az OTP fogászati busza várta az érdeklődőket, ahol egész nap ingyenes szűrővizsgálatokon vehettek részt a látogatók – így a szórakozás mellett az egészségmegőrzés is szerepet kapott.

A tóparti részen idén is felállításra kerültek a különböző szervezetek sátrai, ahol a résztvevők aktívan bekapcsolódhattak különféle kezdeményezésekbe. Az ÉFOÉSZ önérvényesítő sátránál kvízek és játékok várták a látogatókat, valamint a vendégek könnyen érthető kiadványokon keresztül ismerkedhettek meg az önérvényesítés és a jó támogatás fontosságával, és megoszthatták saját gondolataikat az önálló életről. A Varázsceruza sátorban az adománygyűjtés állt a középpontban. Idén rekordmennyiségű rajzeszköz falajánlásával járultak hozzá az esemény sikeréhez. Az IFELORE sátorban elsősegély-bemutatókon és ügyességi játékokon keresztül tanulhattak a gyerekek és felnőttek egyaránt, miközben szórakoztató módon sajátíthatták el a hasznos tudást. A programok változatossága gondoskodott arról, hogy mindenki megtalálja a számára kedves élményt, legyen szó kézműveskedésről, mozgásról, játékról vagy éppen egy különleges, emlékezetes élményről.

A rendezvény idén sem valósulhatott volna meg a támogatók nagylelkű felajánlásai és munkája nélkül. Külön köszönet illeti a Fővárosi Állat-és Növénykertet a helyszínért, az IN-KAL Security csapatát a biztonság biztosításáért, a Fornetti Kft.-t, a Khell Food Kft.-t és az Eisberget a frissítő falatokért, valamint az OTP Bankot sokoldalú segítségükért. Támogatóink között volt továbbá a Civilút Alapítvány, a Híd Budapest, a Vasúttörténeti Park, a Minipolisz, a Napraforgó Kiadó, a Superfly, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, a Veresegyházi Medvepark, az Imagine városi séták, valamint a Duna Cruises. Minden egyes partner hozzájárulása nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a közel tízezer látogatónak felejthetetlen élményben legyen része.

A 33. Sérült Gyermekek Napja ismét megmutatta, hogy a közösség ereje felülmúlhatatlan. Ez a nap nemcsak a szórakozásról, hanem a közös üzenetről is szólt: egy befogadóbb, elfogadóbb társadalom építése mindannyiunk közös felelőssége. Ezúton is hálásan köszönjük a szervezők, a támogatók, az önkéntesek és minden résztvevő munkáját.

Bízunk benne, hogy jövőre, a 34. alkalommal is újra találkozunk, és tovább építhetjük ezt a közösséget.

paragrafus 0919

Mit jelent a támogatott döntéshozatal?

A legtöbb ember természetesnek veszi, hogy döntéseket hozhat az életével kapcsolatban: eldönti, hogy milyen ruhát visel, mit eszik, kivel barátkozik, hol lakik és milliónyi egyéb döntést hoz meg nap, mint nap. Az, hogy képesek legyünk döntéseket hozni a saját életünkről, alapvető a jóllétünk szempontjából. De az értelmi fogyatékossággal, autizmussal és egyéb fogyatékossággal élő emberek olyan korlátozással szembesülnek, amivel mások ritkán találkoznak: elfogadott, általános nézet, hogy ők nem tudnak döntéseket hozni az életükkel kapcsolatban, ezért mások hozzák meg helyettük az „érdekükben” hozott döntéseket, amelyek nem mindig tükrözik azt, amit ők valójában szeretnének. 

A támogatott döntéshozatal mögött több olyan alapelv is áll, amely mindannyiunkra, nemcsak a fogyatékossággal élő emberekre igazak. Ezek az alapelvek segítenek abban, hogy megértéssel és bizalommal forduljunk a döntési helyzetekhez. 

  1. Senki sem dönt teljesen egyedül. A családunk és barátaink véleménye, javaslatai mindig hatással vannak ránk és befolyásolják, hogy végül mit választunk és hogyan döntünk. Ez a támogatott döntéshozatalnál sincs másként – fontos, hogy ezeket felismerjük és jól kezeljük. 
  2. Gyakran kérünk segítséget másoktól, ha bonyolult pl: jogi, pénzügyi vagy egészségügyi kérdésben bizonytalanok vagyunk. Ugyanez igaz az értelmi fogyatékossággal élő emberekre is – ők is képesek dönteni, de lehetnek olyan helyzetek, ahol más nézőpontokra, esetleg több információra lehet szükségük. 
  3. Egy döntést nem mindig a legracionálisabb szempontok szerint hozunk meg. Néha a szívünkre hallgatunk, vagy épp kockázatot vállalunk, mert az jobban megfelel annak, amit szeretnénk. Ez teljesen természetes és ugyanúgy természetes az is, hogy egy értelmi fogyatékossággal élő embernek is megvan a saját vágya, kívánsága, akarata.
  4. Senki nem úgy születik, hogy tökéletesen tud dönteni. A döntéshozatal egy tanulási folyamat, amihez hozzátartozik az is, hogy néha hibázunk, és abból remélhetőleg majd tanulunk. Ha valakit egész életében megóvnak minden döntéstől, akkor nem tudja megtanulni, hogyan mérlegeljen és hogyan vállalja a következményeket. A támogatott döntéshozatal segít abban, hogy ez a tanulás egy biztonságos környezetben történjen. 

A támogatott döntéshozatal a gondnoksággal szemben nemcsak egy jogi lehetőség, hanem egyfajta hozzáállás is: azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberekre teljes értékű, önálló személyekként tekintünk, akik – a megfelelő támogatással – képesek irányítani a saját életüket.

Ez a szemlélet nemcsak a hivatalos ügyekre vonatkozik, hanem az élet minden területére: legyen szó tanulásról, munkáról, párkapcsolatról, lakhatásról vagy akár arról, hogy mit szeretnénk vacsorázni.

sgyn 250915

Már csak 1 nap van hátra, és indul a várva várt program!

Mi már nagyon készülünk, hogy együtt tölthessünk egy izgalmas, élményekkel teli napot – tele zenével, jókedvvel és meglepetésekkel. 

Ne feledjétek nálunk az időjárás nem akadály! Ha esne az eső, akkor sem kell aggódni – a programot eső esetén is megtartjuk, így biztosan nem maradtok le semmiről.

Gyertek el családdal, barátokkal, hozzátok magatokkal a jókedvet, és legyetek részesei ennek a különleges eseménynek.

Holnap találkozunk – kezdődhet a visszaszámlálás!

SGYN 2025 terkep

Izgalmas programok a Fővárosi Állat- és Növénykertben!

Kedves Vendégeink!

A 33. Sérült Gyermekek Napján a Fővárosi Állat- és Növénykertben egész nap izgalmas programokkal várunk Benneteket!

📍 A lila színnel jelölt állomásoknál találjátok a különleges élményeket:

1️    Nagyszínpad – koncertek
2️    Szelfipont
3️    Fornetti sátor
4️    Varázsceruza
5️    Henna – Csillámtetkó – Arcfestés
6️    ÉFOÉSZ sátor
7️    IFELORE
8️    Póló festés
9️     EISBERG salátabár
10   Óriásbuborék Show
1️1   Népi játszóház
1️2   OTP Fogászati Szűrőbusz

👉 Ha útbaigazításra van szükségetek, forduljatok bizalommal az ÉFOÉSZ munkatársaihoz, akik mindenben segítenek eligazodni.

💡 Tipp: Érdemes a programtérképet lementeni a telefonotokra, így könnyen megtaláljátok, merre vár benneteket a következő élmény!

Gyertek, és töltsünk együtt egy felejthetetlen napot!