ismered_a_jogaid_paragrafus

Te ismered a jogaidat?

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogosultak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az Egyezmény 25. cikke szerint az államoknak biztosítaniuk kell az egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük a  rehabilitációhoz való hozzáférést.

Ez azt jelenti, hogy:

  • a fogyatékossággal élő személyeknek is azonos terjedelmű, minőségű és színvonalú ingyenes vagy megengedhető árú egészségügyi ellátást és egészségügyi programokat biztosítanak, beleértve a szexuális és reproduktív egészség területét és a lakossági közegészségügyi programokat;
  • biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára kifejezetten fogyatékosságuk miatt szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, beleértve a betegség korai felismerését és beavatkozást, valamint a további fogyatékosságok előfordulásának minimalizálására és megelőzésére kialakított szolgáltatásokat, a gyermekek és idősek körében is;
  • biztosítják ezeknek az egészségügyi szolgáltatásoknak a lehető legközelebbi hozzáférhetőségét az emberek saját közösségeihez, beleértve a vidéki területeket is;
  • kötelezik az egészségügyi szakembereket, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára ugyanolyan színvonalú ellátást biztosítsanak, és kiemelt figyelmet fordítsanak az emberi jogokra, méltóságra, autonómiára és szükségletekre vonatkozóan
  • tiltják a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egészségbiztosítás és a nemzeti jog által engedélyezett életbiztosítás területén alkalmazott hátrányos megkülönböztetést, amely biztosításokat tisztességes és ésszerű módon kell nyújtani;
  • megakadályozzák az egészségügyi ellátás, egészségügyi szolgáltatások, élelmiszer vagy folyadék fogyatékosságon alapuló, megkülönböztető megtagadását

Ha szeretnél többet tudni az egészségügyről, látogass el az Egyezményről szóló honlapunkra!
https://crpd.hu/jogok/egeszsegugy/

Az Egyezmény szövegét itt találod könnyen érthető formában!
https://crpd.hu/konnyen-ertheto-tartalom/

paragrafus-egyezmeny20250808

Te ismered a jogaidat? Hozzáférhetőség az ENSZ egyezményben

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 9. cikke a hozzáférhetőségről szól. A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a másokkal azonos alapon, a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz való hozzáféréshez.

Ezt jelenti például az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára a könnyen érthető információk széles körű alkalmazása.

A részes államoknak biztosítaniuk kell az akadálymentes hozzáférést, különösen az az információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások terén.

A részes államok intézkedéseket hoznak továbbá például:

  • képzések támogatására a hozzáférhetőség kérdéseiről;
  • az épületekben és más, a nyilvánosság számára nyitva álló létesítmények esetében a Braille, illetve könnyen érhető és olvasható jelzések biztosítására;
  • más megfelelő segítségnyújtási és támogatási formák előmozdítására az információhoz való hozzáférés biztosítása érdekében;
  • a fogyatékossággal élő személyeknek az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférésének előmozdítására;
  • akadálymentes információs és kommunikációs technológiák és rendszerek tervezésének, fejlesztésének, előállításának és terjesztésének elősegítésére.

Ha szeretnél többet tudni a hozzáférhetőségről, látogass el az Egyezményről szóló honlapunkra!
https://crpd.hu/jogok/hozzaferhetoseg-es-akadalymentesites/

Az Egyezmény szövegét itt találod könnyen érthető formában!
https://crpd.hu/konnyen-ertheto-tartalom/

Az-en-hangom-az-en-szavazatom-3

Az én hangom, az én szavazatom!

2023. október 24-én, egy konferencia keretében mutattuk be a választójogi aktivistáknak készült eszköztárat, amely „Az én hangom, az én szavazatom!” címet kapta. Az eseményen Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke elmondta: „Mi is Magyarország állampolgárai és az Európai Unió polgárai vagyunk. Nekünk is jogunk van beleszólni a közös döntésekbe.” A 2024-es európai parlamenti, valamint önkormányzati választásokon ugyanis 50 ezer ember ismét nem szavazhat majd, mert a bíróságok nem találják őket alkalmasnak a választójog gyakorlására.

Magyarország 2007-ben, az elsők között csatlakozott a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez.  A dokumentum szerint biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon vehessenek részt a politikai- és közéletben, beleértve a jogot a szavazásra és a választhatóságra.

Az ÉFOÉSZ évek óta küzd azért, hogy ez megvalósuljon hazánkban. Ennek következő lépéseként, 2023. október 24-én, egy konferencián mutattuk be az Ascend projekt keretében készült, választójogi aktivistáknak szóló eszköztárat. Ennek célja, hogy az értelmi fogyatékossággal élő önérvényesítők minél hatékonyabban tudják képviselni az érdekeiket. Az eszköztár részei egyebek mellett: egy kézikönyv, amely konkrét ötleteket tartalmaz a választójogért történő kiállásra; valamint egy képviselőjelölteknek íródott mintalevél, amely az érintett érdekvédők javaslatait tartalmazza.

A teljes eszköztár letölthető az ÉFOÉSZ honlapjáról, ezen a linken.*

Az konferencián választójogukat gyakorló, valamint választójoguktól megfosztott érintettek osztották meg véleményüket. Tóth Évát például 19 éves korában fosztották meg választójogától, így soha nem is volt lehetősége voksolni. Az eseményen így fogalmazta meg az érzéseit: „Másodlagos állampolgárnak érzem magam. Ha a többieknek lehet szavazni, akkor nekünk miért nem?” Bujdosó Zsolt korábban szintén gondnokság alatt állt és választójoggal sem rendelkezett. Elmondása szerint valódi felszabadulásként élte meg, amikor esetében a bíróság megszüntette a gondnokságot és így ismét szavazhatott.

Sallai Ilona önérvényesítő, az ÉFOÉSZ munkatársa az információhoz való hozzáférés szerepét emelte ki: „A politika és a választások bonyolult témák. Mindenkinek fontos, hogy könnyen érthető információhoz jusson. Csak így fogjuk tudni, hogy miről döntenek a politikusok, miről szól egy szavazás és hogyan kell szavazni.”

A European Disability Forum (EDF) támogatásával megvalósuló Ascend projekt 5 közép-európai országban támogatja a fogyatékossággal élő emberek szervezeteit. Célja a közép-európai fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetek támogatása olyan kapacitásfejlesztési területeken, mint a fogyatékos embereket elérő kommunikációs csatornák kiépítése, az uniós szintű nemzetközi programokhoz és előírásokhoz történő hozzáférés biztosítása, valamint a fiatalok számára fejlődési lehetőségek nyújtása.

*A dokumentumok a European Disability Forum (EDF) támogatásával készültek. A bennük kifejtett nézetek az ÉFOÉSZ sajátjai, ezért azok nem tükrözik az EDF hivatalos véleményét.

A konferencia fotói

Az ÉFOÉSZ is képviseltette magát az idei Szigeten

Hat eseménydús napot töltöttünk a Szigeten, ahol az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tevékenységét, az ENSZ Egyezmény részleteit, a nemzetközi érdekvédelmi tapasztalatokat, az önérvényesítést, a könnyen érthető kommunikációt – röviden az értelmi fogyatékossággal kapcsolatos legfontosabb információkat mutattuk be a fesztiválra érkező tömegnek.

Konferencia az európai fogyatékosügyről (28)

Milyen lesz az európai fogyatékosügy jövője?

Az európai fogyatékosügy jövőbeni irányáról, az elkövetkező tíz év terveiről szólt a március 31-én tartott Európa konferencia. Az ÉFOÉSZ által szervezett esemény résztvevői a várható fejlesztések mellett a szavazati jog visszaszerzéséről, az önálló életvitelre való felkészítésről és az önérvényesítő csoportok fontosságáról is hallhattak előadásokat.

Bercse-Laszlo

ENSZ konzultáció a kiváltásról és a közösségi lakhatásról

Főként európai országoknak szóló online konzultációt szervezett az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága (CRPD Bizottság). A május 25-én tartott eseményen fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő civil szervezetek számolhattak be a kiváltással kapcsolatos, illetve a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalataikról és a jövőre vonatkozó javaslatokat is tehettek a Bizottságnak.

A koronavírus járvány hatására világszerte romlottak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének feltételei. Sokan elvesztették a munkájukat, fizetés hiányában pedig nem tudtak hozzájutni a szükséges támogató szolgáltatásokhoz. Az intézményekben élők a leginkább kiszolgáltatott réteget képezik, hiszen az intézmény elhagyási és látogatási tilalom még inkább elszeparálta őket a külvilágtól. Sokan hónapokig nem találkozhattak szeretteikkel, barátaikkal és a szabad mozgás lehetőségével sem élhettek. Az izoláció mellett az információhiány is nehezítette a helyzetüket, ami jelentősen akadályozta a társadalmi befogadás folyamatát.

Az CRPD Bizottság felügyeli, hogy az egyezményt aláíró országok eleget tesznek-e a megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek. Az egyezményben foglaltak szerint minden fogyatékossággal élő személyt megillet, hogy önállóan, de a társadalom részeként élhesse az életét. Ez sok országban nem tud maradéktalanul megvalósulni, mivel a fogyatékossággal élő személyek jelentős része intézetek falai között éli mindennapjait. A konzultáción ezért különös figyelmet szenteltek az intézményi férőhely kiváltás folyamatára, illetve arra, hogy az intézményekből kiköltöző és támogatott lakhatási formát választó személyeket miként lehet segíteni az önálló életvitelben. A fenti dilemmák a koronavírus járvány előtt is léteztek, ám a pandémia negatív hatásai még inkább sürgetővé tették e kérdések megválaszolását.

A konzultáción felszólalt Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke, aki más önérvényesítőkkel közösen készítette el hozzászólását. Beszédében kifejtette, hogy a nagy létszámú intézmények helyett olyan szolgáltatásokra van szükség, ami a lakóhelyükön támogatja a fogyatékos embereket és családjaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni azokat a munkalehetőségeket, melyek segítségével az érintett személyek képesek kifizetni a sok esetben különösen drága szolgáltatásokat.

Az intézmények lakói sok esetben éveket, évtizedeket is eltöltöttek egy-egy otthonban, ahol az önállóság helyett inkább az alkalmazkodásra tanították őket. Mivel hosszú ideig nem volt beleszólásuk abba, hogy kivel osztozzanak egy légtéren, illetve mivel és hol töltsék az idejüket, különösen fontosak a különböző képzések, melyek során az intézmény elhagyását megelőzően felkészülhetnek az önálló életre. Bercse László szerint a folyamatnak része kell, hogy legyen a gondnokság megszüntetése és a támogatott döntéshozatal megerősítése, ezzel is elősegítve azt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek saját maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről. Például arról, hogy hol, kivel és hogyan szeretnének élni.

A „Semmit rólunk, nélkülünk” elv szellemiségében a kiváltás tervezésébe és ellenőrzésébe ugyanúgy be kell vonni az érintett személyeket, akik például az érdekvédő szervezeteken keresztül is kifejthetik meglátásaikat. László hangsúlyozta, hogy a szociális területen szakemberhiány van, mely az utóbbi egy évben még inkább egyértelművé vált. A kiváltással járó és a világjárványból eredő kihívások új feladatok sorát hozza el, így fontos az új szakemberek képzése és a meglévők továbbképzése is. Az intézmény elhagyási és látogatási tilalom új terheket rótt az intézményekben élőkre és dolgozókra egyaránt, így a megfelelő pszichológiai asszisztencia szükségessége is megnőtt.

László és a vele együtt felszólaló érdekvédők tapasztalatait, javaslatait az ENSZ Bizottság összegyűjti és azok alapján egy útmutatót készít. A dokumentum a későbbiekben abban segíthet majd az országoknak, hogy szakszerűen és hatékonyan valósítsák meg a kiváltást és megfelelő módon támogassák a fogyatékos embereket a koronavírushoz hasonló veszélyhelyzetek alatt is.