kivaltas_b

Észrevétel az EFOP-2.2.2. Intézményi férőhely kiváltás című pályázat szakmai programjaihoz

A kiváltási folyamat leállítását és újratervezését kérjük a Kormánytól, mert úgy látjuk, hogy a pályázati programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak. 

Véleményünk szerint az EFOP-2.2.2. Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című pályázatra – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtott szakmai programok nem felelnek meg sem a hazai jogszabályok által támasztott követelményeknek, sem pedig Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

A pályázatok megvizsgálása során egyértelműen látszik, hogy a fejlesztések célja nem az érintett értelmi fogyatékossággal élő emberek teljes és hatékony társadalmi részvételének a megteremtése, hanem a nagyintézményi infrastruktúra és a jelenlegi ellátási rendszer megőrzése.

Adatigenylessel fordult Szovetsegunk az SZGYF-hez

Adatigényléssel fordult Szövetségünk az SZGYF-hez

Közérdekű adatigényléssel fordult az ÉFOÉSZ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz, hogy megismerhessük az az EFOP 2.2.2. számú Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című pályázatra  a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtott (tudomásunk szerint 29 db) pályázat SZAKMAI PROGRAMJAIT.

Ulesezett az Orszagos Fogyatekosugyi Tanacs

Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács

A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.

Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.

Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált  a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.

A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.

Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.

A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.

Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.

Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.

A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.

Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott  egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.

A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a  2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.

A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.

Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.

A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tobb-tamogatas-a-fogyatekossagugyi-szervezeteknek

Stop Sign ca. 1990s

Nagylétszámú intézetek kiváltása az ÉFOÉSZ nélkül

Új stratégia készül az értelmi fogyatékos emberek nagylétszámú bentlakásos intézeteinek átalakítása ügyében, az érintettek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének javaslatait azonban, úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyják.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) az elmúlt időszakban számtalan javaslatot fogalmazott meg a nagylétszámú intézetek megszüntetésére vonatkozó kormányzati stratégia és a hozzá kapcsolódó uniós pályázati források felhasználásának ügyében.

A Szövetség  javaslatai azonban nem épültek be az elfogadás előtt álló dokumentumba.

A szervezet véleménye szerint a hosszú távú koncepció tervezete érthetetlen módon nem reagál az elmúlt időszak szakmai vitáira, nem egyértelműsíti az álláspontját olyan – akár az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményébe és európai uniós szakmai ajánlásokba ütköző kérdésekben, mint

  • teljes vagy részleges kiváltás kérdése
  • a rehabilitációs célú intézetek átalakítása
  • az újonnan létrejövő lakhatási szolgáltatások elhelyezése és maximális létszáma
  • az intézetekben élő fogyatékos emberek felkészítése
  • az önkormányzatok tájékoztatása, bevonása

A dokumentum nem tartalmazza a támogatott döntéshozatal és a gondnoksági rendszer felülvizsgálatára és átalakításra vonatkozó kötelezettségeket valamint a fogyatékos személyek választójogi korlátozásának felülvizsgálatára vonatkozó terveket sem.

Az ÉFOÉSZ szerint félő, hogy a kiváltási stratégia végrehajtásához kapcsolódó EFOP 1.9.1 és EFOP 2.2.2. pályázatokban rendelkezésre álló uniós forrásokat, nem elsősorban a fogyatékos emberek életminőségének javítása érdekében használják majd  fel.

 Az ÉFOÉSZ észrevételei a nagylétszámú intézmények kiváltásáról:
EFOESZ_eszrevetelek_2016

http://fszk.hu/szakmai-tevekenysegek/intezmenyi-ferohely-kivaltas/tars-projekt-efop-1-9-1/

https://www.palyazat.gov.hu/node/59803

Tenyfeltaro cikk az intezmenyi kitagolasrol a KM-en

Tényfeltáró cikk az intézményi kitagolásról a KM-en!

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése, vagyis az intézményi férőhely kiváltás programjának kidolgozása az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Azonnal reagálva a kialakult helyzetre Szövetségünk egy általános észrevételeket tartalmazó nyilatkozatot bocsátott a nyilvánosság elé.

breaking-news

Az ÉFOÉSZ kezdeményezi az IFKKOT összehívását!

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése (csakúgy, mint az EFOP 1.9.1 projekt) az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Méltatlan, hogy a fogyatékos emberek véleménye kizárólag elektronikus úton kerülhet bemutatásra, ahogy az is, hogy a területért felelős államtitkárság nem fogad véleményeket.

Ezért Szövetségünk az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése-intézményi férőhelykiváltás című, EFOP 2.2.2 pályázati felhívás tartalmának újragondolását és az Intézményi Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) összehívását kezdeményezi.

A pályázati kiírás szövege elérhető itt: https://www.palyazat.gov.hu/node/59803

Az alábbi cikkben az ÉFOÉSZ felhívással kapcsolatos egységes észrevételei olvashatóak.


Általános észrevétel:

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény –amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”

Szövetségünket – amely Magyarország legrégebbi és legnagyobb, az érintett embereket képviselő szervezete – sem a programok előkészítésébe, sem a végrehajtásába nem vonják be.

Konkrét észrevételek:

A dokumentum 7. oldalán a Részcélok 4. pontjában ez szerepel: „minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása, a lakók felkészítése.”
Egyfelől nem szerencsés a két elem összevonása, a valamennyi szereplő bevonása és a lakók felkészítése két külön célként kell, hogy szerepeljen. Másfelől a „minden érintett szereplő” fogalomkörbe a fogyatékos emberek szervezetei is beletartoznak. A dokumentumban azonban nem szerepel ez a kifejezés, nem látható, hogy bármilyen módon biztosítani kívánnák a fogyatékos emberek szervezetinek részvételét a projektekben.

A részcélként megfogalmazott „lakók felkészítése” indokolná, hogy a dokumentum további része tartalmazzon releváns részleteket a lakók felkészítéséről, azonban ez hiányzik (szemben például a bérköltségek elszámolhatóságának kérdésével, amelyet örvendetesen bőven taglal a dokumentum.

Az Intézményi férőhelykiváltás eddigi megvalósulását elősegítő uniós finanszírozású projektek bemutatása (7. oldal) részt javasoljuk kiegészíteni az érdekvédelmi tanácsadók szerepének bemutatásával.

A projekt keretében megvalósítható tevékenységek rész (9. oldal) 3.1.1.1. pontja nem tartalmaz semmiféle korlátozást (és erre a dokumentum további részében sincs utalás) a létrejövő új férőhelyek elhelyezkedése szempontjából. Javasoljuk, hogy már a felhívásban tegye egyértelművé a pályáztató, hogy a kiváltandó intézmény területén, annak szomszédságában, esetleg a régi épületek felújításával, megosztásával nem hozható létre új férőhely.

Javasoljuk, hogy a „25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében” részből töröljék az épületben szót. Támogatott lakhatásra és közösségi szolgáltatások fejlesztésére szánt forrásból ne jöjjenek létre 25 főt, egy épületben ellátó férőhelyek.

3.1.2.1. rész II. pontjának első bekezdése alapján nem világos, hogy mely dokumentumra (esetleg dokumentumokra) gondol a pályázat kiírója. a mi ismereteik szerint az IFKOTT ajánlásánál egy részletesebb útmutató kidolgozására volna szükség a pályázó intézmények számára, amelyet az EFOP 1.9.1 projekten belül el lehetne készíteni, ha korábbi javaslatunknak megfelelően erre volna bármiféle hajlandóság.

A szakmai megvalósítás során a pályázóknak nem csak az EFOP 1.9.1.-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú konstrukció kedvezményezettjével, hanem a fogyatékos emberek szervezeteivel is együtt kell működnie. A fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása a megvalósításba elengedhetetlen a projektek sikerességéhez.

3.1.2.2. részhez: nem világos, hogy a kiváltási folyamatban, az alapszolgáltatási gyűrű kialakítása, fejlesztése, bővítése miért csak választható elemként szerepel. A kiváltási program sikerének kulcsa az alapszolgáltatások fejlesztése. Javasoljuk, hogy kötelező elemként kerüljön a kiírásba.

A gépjárműbeszerzésre vonatkozó előírást javasoljuk, a súlyos halmozottan fogyatékos személyek szállítását lehetővé tevő, fekvőkocsi szállítására is alkalmas követelménnyel kiegészíteni (lsd. még D) pont 14. oldal)

3.4.1.1. részhez (10. oldal). A lakók felkészítése a sikeres pályázati megvalósítás egyik legfontosabb eleme, amelynek tervezettnek és folyamatosnak kell lennie. Az érintettek felkészítésére vonatkozó leírás, követelmények teljesen hiányoznak a dokumentumból.

3.4.1.3 részhez (16. oldal) Túlzónak tartjuk az egy főre jutó maximális 8,750.000 Ft/fő támogatási összeget, főként úgy, hogy a lakók közvetlen támogatására vonatkozó összeg nem is szerepel a kalkulációban.

Javasoljuk, hogy az IFKOTT ajánlásának megléte az érvényes pályázat feltétele legyen, ne pedig csak előnyt jelentsen (a 100-ból 2, azaz kettő pontot ér az ajánlás, ez komolytalan).

Javasoljuk, hogy a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködés is szerepeljen kötelező elemként a pályázati feltételek között!

4.1. a Támogatást igénylők köre részhez (20. oldal) Javasoljuk, hogy a civil szerveztek számára is legyen lehetőség új támogatott lakhatási férőhely létrehozása, akár olyan konzorciumi partnerség jegyében, amely nagylétszámú intézmény várólistájának (+15 %) csökkentése érdekében jön létre. Fontosnak tartjuk, hogy változatos, színes szolgáltatási paletta alakuljon ki, nem szerencsés egyetlen szereplő, már meglévő túlsúlyát tovább növelni pl. a várólisták miatti +15 %-os ú férőhely létrehozással növelni. A civil szervezetek stabil, jó minőségű szolgáltatásokat tartanak fenn, sokuk évek óta működtet támogatott lakhatást a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt, célszerűnek tartjuk az ő beengedésüket pályázók közé új férőhelyek vonatkozásában is.

4.4.1. a Kiválasztási eljárásrend részhez (23. oldal). Az irányító hatóság Döntés-előkészítő Bizottság tagjai között javasoljuk a fogyatékos emberek képviseletét (valamely szervezetük, pl. az ÉFOÉSZ) biztosítani.

3. Tartalmi értékelési szempontok 6.4. pontjához (27. oldal). Ha valamely pályázó intézményben élnek súlyosan halmozottan fogyatékos emberek, akkor az ő kiváltási folyamatba való bevonásuknak a bemutatása a pályázat kötelező eleme kell, hogy legyen. Komolytalan 2 ponttal „jutalmazni” és csupán előnyként szerepeltetni a velük kapcsolatos szakmai tervezést.

5.5. Az elszámolható költségek köre című részhez (29-34. oldal). Komolytalannak tartjuk, hogy miközben a dokumentum ezen része tételesen meghatározza, hogy mekkora összeget lehet tv-re és az ő állványára vagy ülőgarnitúrára költeni, addig például a lakók felkészítésére kötelezően fordítandó óraszámarányos költség nem került meghatározásra.

Továbbra sem világos számunkra, hogy a költségek 2 % át kitevő ingatlanvásárlási korlátot (31. oldal), hogyan fogják tudni a kiváltás céljával összhangban lévő tevékenységek megvalósításával abszolválni a pályázók (vagy pl. az SzGyF egyetlen pályázatot ad be több általa fenntartott intézményre?)

5.7. Az elszámolható költségek mértékére illetve arányára vonatkozó elvárások 39. oldal) című részhez. Érdekvédelmi szervezetként számunkra nagyon fontos, hogy az érintett lakók megfelelően fel legyenek készítve a rájuk váró új élethelyzetekre. javasoljuk, hogy a költségek mértékére vonatkozó előírások között szerepeljen a közvetlenül a lakók felkészítésére fordítandó forrás mértéke.

6.1. Csatolandó mellékletek listája című részhez (40.oldal) Javasoljuk, hogy a pályázat mellékleteként az intézmények ne kizárólag a kiváltás megvalósítására vonatkozó szakmai tervüket, hanem szakmai programjukat és szervezeti működési szabályzatukat is csatolják, mert ezekből a dokumentumokból látható, hogy jelenleg hogyan működik az intézmény, a szakmai tervben leírtak és az intézmény szakmai programjában megfogalmazottak összhangban vannak-e.

tordas

Az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a kiváltás programjába

Javaslat a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonására az EFOP 1.9.1. és az EFOP 2.2.2. pályázati programokban

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény – amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége azt javasolja, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek bevonását 3 szinten valósítsák meg a nagylétszámú bentlakásos intézmények kiváltására irányuló programok:

  1. Az Intézményi Férőhelykiváltást Koordináló Országos Testületben – amely az új kiváltási stratégia elfogadása után átalakul – a fogyatékos emberek szervezeteinek képviselői 3 fővel képviseltessék magukat.
  2. Az EFOP 1.9.1 pályázati programban létrejött Szakmai Konzultációs Testületben 3 fővel kapjanak helyet a fogyatékos emberek szervezetei.
  3. Az EFOP 2.2.2 pályázati programban pályázó intézmények számára kötelező együttműködés kialakítása a fogyatékos emberek szervezeteivel a pályázati program megvalósításának teljes szakaszában.

Az ENSZ Egyezmény 4.3 cikkével összhangban a fogyatékos emberek szervezeteinek részvétele az IFKOTT-ban és a Szakmai Koordinációs Műhelyben biztosítja a szervezetek bekapcsolódását a szakmai tervezési folyamatokba és a megvalósítás folyamatában. Az EFOP 2.2.2 -es együttműködés, amely nyilvánvalóan nem csak a pályázóktól, hanem az intézmények fenntartóitól is megkívánja az együttműködést biztosíthatja a szervezetek számára monitoring tevékenység végzését.

A nagylétszámú bentlakásos intézményekben élő emberek 90 %-a értelmi fogyatékos személy. A pszichiátriai diagnózissal ellátott személyek jelentős részének is van értelmi fogyatékossága. Az érintett emberek legrégebbi, legnagyobb taglétszámú szervezetét  – más fogyatékossággal élő csoportokat képviselő szervezetek mellett – az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a programokba.

kozlemeny

Az ÉFOÉSZ álláspontja az intézményi férőhely kiváltásról

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége álláspontja az EFOP 2.2.2 számú, Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás projekt pályázati felhívás tervezetével összefüggésben.

Szövetségünk álláspontja szerint a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló új stratégia tartalmának ismerete elengedhetetlen a pályázati felhívás tartalmának elfogadásához. A felhívás maga is több ponton hivatkozik a kiváltási stratégiára, amelynek tartalma azonban nem ismert.

A felhívás célja és indokoltsága című fejezetben szerepel, hogy lakhatási szolgáltatások 25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében is kialakításra kerülhetnek.

Szövetségünk álláspontja szerint ez nem elfogadható. 25 fős ellátási forma kialakítása esetén nem lehet személyre szabott ellátást biztosítani a lakók számára, az ilyen típusú lakhatási forma a legjobb szándékok és szakmai hozzáértés esetén is intézményes típusú ellátási formává válik. A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamint az Egyezmény végrehajtását kísérő ENSZ Bizottság megállapításai alapján csoportos elhelyezést biztosító létesítmények létrehozása az Egyezmény 19 cikkébe ütközik.

A pályázati felhívás nem tartalmazza az intézmények teljes kiváltási kötelezettségét, vagyis egy-egy projekttel érintett intézményből nem minden fogyatékos ember fog kiköltözni.

Szövetségünk számára ez nem elfogadható. Álláspontunk szerint a részleges kiváltás a nagylétszámú intézmények fennmaradásához vezet. Diszkriminatívnak tartjuk, hogy általunk még nem ismert szempontok alapján „válogatni” lehessen az intézményben maradó és kiköltöző fogyatékos emberek között.

A beáramlási stop ezt a kérdést nem rendezi megnyugtatóan, hiszen nem zárja ki a fogyatékos emberek mellett más célcsoportok beáramlását (idősek, gyermekek, krónikus betegek) a megüresedett férőhelyekre. Az 1990-es évek végén működő lakóotthoni program, amely hasonló alapelvek mentén működött szintén a nagylétszámú intézmények megerősödését, fennmaradását segítette elő.

Aggályosnak tartjuk, hogy a pályázati felhívás kizárólag Magyarország kevésbé fejlett régióira irányul miközben tudjuk, hogy a például Közép-magyarországi régióban eredeti lakhellyel rendelkező fogyatékos személyek az ország kevésbé fejlett régióiban kerültek nagylétszámú intézményi elhelyezésre. A felhívás alapján azok a fogyatékos személyek, akik eredeti lakóhelyükre vagy annak közelébe kívánnak visszaköltözni – feltéve, hogy az a Közép magyarországi régió – ezt nem tehetik meg. Véleményünk szerint ez az ENSZ Egyezmény 12. és 19. pontjával ütköző megoldás. A Magyar Kormánynak lehetősége van más források bevonásával (VEKOP, saját forrás) a fejlettebb régiókat is bevonni új támogatott lakhatási szolgáltatások létrehozásába.

Szövetségünk, korábban az EFOP 1.9.1 pályázati konstrukció kapcsán is jelezte, hogy a fogyatékos emberek – közöttük a célcsoport 90%-át adó értelmi fogyatékossággal élő emberek szervezetének bevonását a projektek tervezésébe. Végrehajtásába és monitorozásába elégtelennek tartjuk. Az EFOP 2.2.2. sem biztosítja az értelmi fogyatékos személyek szervezeteinek bevonását a végrehajtási folyamatok monitorozásába.

Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban itt olvasható >>>