Hírlevelünkben összegyűjtöttök a 2022. március 9-ig megjelent tudnivalókat. A koronavírus járvány tovább enyhült a múlt héten. Az enyhülés miatt az eddigi szabályokon is enyhítettek.
Koronavírus hírlevél – 2022. február 9.
Az új fertőzöttek száma az előző héten ismagas volt, de fokozatos csökkenés látszik az elmúlt héttől. A fertőzéseket leginkább az omikron-variáns okozza.
Koronavírus hírlevél – 2022. február 2.
Hírlevelünkben összegyűjtöttük a 2022. február 2-ig megjelent tudnivalókat. Az elmúlt két hétben a korábbinál is magasabb volt az új fertőzöttek száma. Az új beoltottak száma több mint 37 500 fővel nőtt.
Koronavírus hírlevél – 2022. január 14.
Elkezdődött a koronavírus-járvány ötödik hulláma. Decemberben Magyarországon ismegjelent a vírus egy új fajtája, az omikron-variáns.
Munkára van szükségünk, nem pedig sajnálatra! – Ezek voltak a Halljátok meg a hangunk! konferencia legfontosabb tanulságai
Lezárult a Hear Our Voices! (magyarul Halljátok meg a hangunk!) nevű eseménysorozat, melynek keretében európai önérvényesítők oszthatták meg tapasztalatikat a koronavírus járvány során felmerülő nehézségekről. A nemzetközi zárókonferencián a magyar önérvényesítők által megfogalmazott javaslatokat Bercse László továbbította az esemény szervezői felé.
A Halljátok meg a hangunk! nevű nemzetközi eseményt az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) 2009 óta folyamatosan, kétévente szervezi meg. Ennek a kezdeményezésnek a keretében az európai országok önérvényesítői meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól és felszólalhatnak az értelmi sérült közösség érdekében. A kezdeményezés legfőbb javaslatait az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. Az idei eseményt a járványhelyzet miatt rendhagyó módon online formában tartották meg.
Önállóságot segítő javaslatok
Ahogy arról korábban beszámoltunk a magyar önérvényesítők november harmadikán, egy negyven fős online meeting keretében megfogalmazták azokat a javaslatokat, melyek az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítását szolgálják. Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke ezeket a gondolatokat továbbította az EPSA felé. László a beszédében először a hozzáférhető információ fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta:
„Könnyen érthető információra van szükségünk, hogy döntéseket tudjunk hozni és ki tudjunk állni magunkért.„
Az önállóságra való törekvés fontos eleme a támogatott döntéshozatal, mely az önrendelkezési jog gyakorlását és az önazonos döntések meghozatalát teszi lehetővé. Ide kapcsolódik a személyi asszisztencia kérdése is, melynek finanszírozását egyéni költségvetésen keresztül lehetne megoldani. A magyar önérvényesítők által egyik leggyakrabban hangoztatott javaslatról, az inkluzív munkahelyekről is szó esett. Ennek kapcsán a másokkal egyenlő fizetés, illetve a nem fogyatékos emberekkel való kapcsolatok igénye fogalmazódott meg, mint az önállósulás és a társadalmi befogadás fontos alappillérei.
Politikai részvétel és koronavírus utáni tanulságok
László az érintett réteg politikai részvételéről is beszélt. Mint mondta: „Azt akarjuk, hogy a politikusok vonjanak be minket a bennünket érintő döntésekbe. Ne hozzanak döntéseket, anélkül, hogy megkérdezik a mi véleményünket.„ Beszédében kitért arra is, hogy mindezt a politikusokkal szorosan együttműködő munkacsoportokkal lehetne biztosítani, amire külföldön már van is néhány pozitív példa. Arra a kérdésre, hogy mit tanultak az önérvényesítők a koronavírus járvány teremtette helyzetből, többféle válasz is megfogalmazódott.
Mint kiderült a pandémia még inkább világossá és láthatóvá tette azokat az akadályokat, amik mindig is jelen voltak.
Ilyen például a hozzáférhetőség hiánya, melynek negatív hatása hatványozottan érezhetővé vált a látogatási és intézményelhagyási tilalom során. Kevés helyen jelent meg könnyen érthető információ a vírus veszélyeiről és a védekezés helyes módjairól. László továbbá kiemelte azt is, hogy a tájékozódáshoz az érintett embereknek szüksége van olcsó és könnyen használható technikai eszközökre is, de az internet megléte is alapvető fontosságú. „A szegénységben élő emberek azonban nem férnek hozzá internethez és a szükséges eszközökhöz. Az értelmi fogyatékos emberek és családjaik pedig nagy arányban vannak kitéve a szegénység veszélyének. Ezért is nagyon fontosak a befogadó munkahelyek. Munkára van szükségünk, nem pedig sajnálatra!” – foglalta össze beszédében Bercse László.
A konferencián elhangzó javaslatokat az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. A konferenciát az Európai Bizottság szervezi, ami várhatóan 2022 tavaszán készít majd terveket a beérkező vélemények alapján. Az események további menetéről, a program fejleményeiről mi is írni fogunk.
Az autizmussal élők akár bódításban is megkaphatják az oltást
Minden megyeszékhelyen egy kijelölt kórházban lehetőség nyílik az autizmus spektrumzavarban érintett személyek speciális oltására.
Információk a koronavírusról – 2021. augusztus 15.
A harmadik oltást más típusú, mint az első kettő oltás volt, erősebb lehet az immunválasz.
Koronavírus hírlevél – 2021. június 7.
Március eleje óta az ÉFOÉSZ folyamatosan jelentkezik könnyen érthető hírekkel a koronavírusról.
ENSZ konzultáció a kiváltásról és a közösségi lakhatásról
Főként európai országoknak szóló online konzultációt szervezett az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága (CRPD Bizottság). A május 25-én tartott eseményen fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő civil szervezetek számolhattak be a kiváltással kapcsolatos, illetve a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalataikról és a jövőre vonatkozó javaslatokat is tehettek a Bizottságnak.
A koronavírus járvány hatására világszerte romlottak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének feltételei. Sokan elvesztették a munkájukat, fizetés hiányában pedig nem tudtak hozzájutni a szükséges támogató szolgáltatásokhoz. Az intézményekben élők a leginkább kiszolgáltatott réteget képezik, hiszen az intézmény elhagyási és látogatási tilalom még inkább elszeparálta őket a külvilágtól. Sokan hónapokig nem találkozhattak szeretteikkel, barátaikkal és a szabad mozgás lehetőségével sem élhettek. Az izoláció mellett az információhiány is nehezítette a helyzetüket, ami jelentősen akadályozta a társadalmi befogadás folyamatát.
Az CRPD Bizottság felügyeli, hogy az egyezményt aláíró országok eleget tesznek-e a megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek. Az egyezményben foglaltak szerint minden fogyatékossággal élő személyt megillet, hogy önállóan, de a társadalom részeként élhesse az életét. Ez sok országban nem tud maradéktalanul megvalósulni, mivel a fogyatékossággal élő személyek jelentős része intézetek falai között éli mindennapjait. A konzultáción ezért különös figyelmet szenteltek az intézményi férőhely kiváltás folyamatára, illetve arra, hogy az intézményekből kiköltöző és támogatott lakhatási formát választó személyeket miként lehet segíteni az önálló életvitelben. A fenti dilemmák a koronavírus járvány előtt is léteztek, ám a pandémia negatív hatásai még inkább sürgetővé tették e kérdések megválaszolását.
A konzultáción felszólalt Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke, aki más önérvényesítőkkel közösen készítette el hozzászólását. Beszédében kifejtette, hogy a nagy létszámú intézmények helyett olyan szolgáltatásokra van szükség, ami a lakóhelyükön támogatja a fogyatékos embereket és családjaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni azokat a munkalehetőségeket, melyek segítségével az érintett személyek képesek kifizetni a sok esetben különösen drága szolgáltatásokat.
Az intézmények lakói sok esetben éveket, évtizedeket is eltöltöttek egy-egy otthonban, ahol az önállóság helyett inkább az alkalmazkodásra tanították őket. Mivel hosszú ideig nem volt beleszólásuk abba, hogy kivel osztozzanak egy légtéren, illetve mivel és hol töltsék az idejüket, különösen fontosak a különböző képzések, melyek során az intézmény elhagyását megelőzően felkészülhetnek az önálló életre. Bercse László szerint a folyamatnak része kell, hogy legyen a gondnokság megszüntetése és a támogatott döntéshozatal megerősítése, ezzel is elősegítve azt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek saját maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről. Például arról, hogy hol, kivel és hogyan szeretnének élni.
A „Semmit rólunk, nélkülünk” elv szellemiségében a kiváltás tervezésébe és ellenőrzésébe ugyanúgy be kell vonni az érintett személyeket, akik például az érdekvédő szervezeteken keresztül is kifejthetik meglátásaikat. László hangsúlyozta, hogy a szociális területen szakemberhiány van, mely az utóbbi egy évben még inkább egyértelművé vált. A kiváltással járó és a világjárványból eredő kihívások új feladatok sorát hozza el, így fontos az új szakemberek képzése és a meglévők továbbképzése is. Az intézmény elhagyási és látogatási tilalom új terheket rótt az intézményekben élőkre és dolgozókra egyaránt, így a megfelelő pszichológiai asszisztencia szükségessége is megnőtt.
László és a vele együtt felszólaló érdekvédők tapasztalatait, javaslatait az ENSZ Bizottság összegyűjti és azok alapján egy útmutatót készít. A dokumentum a későbbiekben abban segíthet majd az országoknak, hogy szakszerűen és hatékonyan valósítsák meg a kiváltást és megfelelő módon támogassák a fogyatékos embereket a koronavírushoz hasonló veszélyhelyzetek alatt is.