Az amerikai Harvard Egyetem online konferenciát tarott április 14-én. A konferencia az ENSZ-nek írt árnyékjelentésekről szólt.
Magyar önérvényesítő is tart előadást a Harvard Egyetem konferenciáján
Az önérvényesítők munkájáról és az árnyékjelentések szerepéről szóló konferenciát szervez a Harvard Egyetem jogi kara. A szakmai beszélgetés egyik előadója az ÉFOÉSZ társelnöke Bercse László lesz, aki önérvényesítőként személyes tapasztalatait is megosztja a résztvevőkkel.
Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács
A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.
Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.
Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.
A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.
Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.
A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.
Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.
Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.
A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.
Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.
A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a 2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.
A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.
Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.
A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.
Az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a kiváltás programjába
Javaslat a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonására az EFOP 1.9.1. és az EFOP 2.2.2. pályázati programokban
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény – amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége azt javasolja, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek bevonását 3 szinten valósítsák meg a nagylétszámú bentlakásos intézmények kiváltására irányuló programok:
- Az Intézményi Férőhelykiváltást Koordináló Országos Testületben – amely az új kiváltási stratégia elfogadása után átalakul – a fogyatékos emberek szervezeteinek képviselői 3 fővel képviseltessék magukat.
- Az EFOP 1.9.1 pályázati programban létrejött Szakmai Konzultációs Testületben 3 fővel kapjanak helyet a fogyatékos emberek szervezetei.
- Az EFOP 2.2.2 pályázati programban pályázó intézmények számára kötelező együttműködés kialakítása a fogyatékos emberek szervezeteivel a pályázati program megvalósításának teljes szakaszában.
Az ENSZ Egyezmény 4.3 cikkével összhangban a fogyatékos emberek szervezeteinek részvétele az IFKOTT-ban és a Szakmai Koordinációs Műhelyben biztosítja a szervezetek bekapcsolódását a szakmai tervezési folyamatokba és a megvalósítás folyamatában. Az EFOP 2.2.2 -es együttműködés, amely nyilvánvalóan nem csak a pályázóktól, hanem az intézmények fenntartóitól is megkívánja az együttműködést biztosíthatja a szervezetek számára monitoring tevékenység végzését.
A nagylétszámú bentlakásos intézményekben élő emberek 90 %-a értelmi fogyatékos személy. A pszichiátriai diagnózissal ellátott személyek jelentős részének is van értelmi fogyatékossága. Az érintett emberek legrégebbi, legnagyobb taglétszámú szervezetét – más fogyatékossággal élő csoportokat képviselő szervezetek mellett – az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a programokba.
Az ÉFOÉSZ álláspontja az intézményi férőhely kiváltásról
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége álláspontja az EFOP 2.2.2 számú, Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás projekt pályázati felhívás tervezetével összefüggésben.
Szövetségünk álláspontja szerint a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló új stratégia tartalmának ismerete elengedhetetlen a pályázati felhívás tartalmának elfogadásához. A felhívás maga is több ponton hivatkozik a kiváltási stratégiára, amelynek tartalma azonban nem ismert.
A felhívás célja és indokoltsága című fejezetben szerepel, hogy lakhatási szolgáltatások 25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében is kialakításra kerülhetnek.
Szövetségünk álláspontja szerint ez nem elfogadható. 25 fős ellátási forma kialakítása esetén nem lehet személyre szabott ellátást biztosítani a lakók számára, az ilyen típusú lakhatási forma a legjobb szándékok és szakmai hozzáértés esetén is intézményes típusú ellátási formává válik. A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamint az Egyezmény végrehajtását kísérő ENSZ Bizottság megállapításai alapján csoportos elhelyezést biztosító létesítmények létrehozása az Egyezmény 19 cikkébe ütközik.
A pályázati felhívás nem tartalmazza az intézmények teljes kiváltási kötelezettségét, vagyis egy-egy projekttel érintett intézményből nem minden fogyatékos ember fog kiköltözni.
Szövetségünk számára ez nem elfogadható. Álláspontunk szerint a részleges kiváltás a nagylétszámú intézmények fennmaradásához vezet. Diszkriminatívnak tartjuk, hogy általunk még nem ismert szempontok alapján „válogatni” lehessen az intézményben maradó és kiköltöző fogyatékos emberek között.
A beáramlási stop ezt a kérdést nem rendezi megnyugtatóan, hiszen nem zárja ki a fogyatékos emberek mellett más célcsoportok beáramlását (idősek, gyermekek, krónikus betegek) a megüresedett férőhelyekre. Az 1990-es évek végén működő lakóotthoni program, amely hasonló alapelvek mentén működött szintén a nagylétszámú intézmények megerősödését, fennmaradását segítette elő.
Aggályosnak tartjuk, hogy a pályázati felhívás kizárólag Magyarország kevésbé fejlett régióira irányul miközben tudjuk, hogy a például Közép-magyarországi régióban eredeti lakhellyel rendelkező fogyatékos személyek az ország kevésbé fejlett régióiban kerültek nagylétszámú intézményi elhelyezésre. A felhívás alapján azok a fogyatékos személyek, akik eredeti lakóhelyükre vagy annak közelébe kívánnak visszaköltözni – feltéve, hogy az a Közép magyarországi régió – ezt nem tehetik meg. Véleményünk szerint ez az ENSZ Egyezmény 12. és 19. pontjával ütköző megoldás. A Magyar Kormánynak lehetősége van más források bevonásával (VEKOP, saját forrás) a fejlettebb régiókat is bevonni új támogatott lakhatási szolgáltatások létrehozásába.
Szövetségünk, korábban az EFOP 1.9.1 pályázati konstrukció kapcsán is jelezte, hogy a fogyatékos emberek – közöttük a célcsoport 90%-át adó értelmi fogyatékossággal élő emberek szervezetének bevonását a projektek tervezésébe. Végrehajtásába és monitorozásába elégtelennek tartjuk. Az EFOP 2.2.2. sem biztosítja az értelmi fogyatékos személyek szervezeteinek bevonását a végrehajtási folyamatok monitorozásába.