Keresett cimke: Bercse László

Közel 100 fő önérvényesítő, családtag és segítő vett részt a Europe in Action konferencián Brüsszelben, melynek idei témája a szegregáció felszámolása volt. A szeptember 7-9. között megvalósuló esemény résztvevői számos, izgalmas előadáson és workshopon vehettek részt, amelyek – többek között – érintették az intézményi férőhely kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáit. Ezek mellett szó volt arról is, milyen támogatást kapnak a nemzetközi fogyatékosságügyi mozgalomtól az Ukrajnában élő értelmi fogyatékossággal élő emberek a háború kezdete óta.

Az Inclusion Europe -, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik európai ernyőszervezete – szeptember 7-9. között tartotta évente megrendezésre kerülő, Europe in Action elnevezésű konferenciáját. Az eseményen közel 100 fő önérvényesítő, családtag és szakember vett részt Európa számos országából. Az konferenciának minden alkalommal más ország ad otthont, 2022-ben Belgiumban, Brüsszelben került megrendezésre, az Inclusion Europe székhelyéhez közel. Különlegessége, hogy a koronavírus járvány-helyzet kialakulása óta ez az első személyesen megvalósuló Europe In Action. A szervezők 2020-ban lemondani kényszerültek, 2021-ben pedig online tartották meg a háromnapos tanácskozást. A rendezvény témája – az Inclusion Europe idei kampányához igazodva – a szegregáció felszámolása volt.

Az eseményen hazánkat Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke képviselte, aki egyben az Inclusion Europe alelnöki, valamint az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöki tisztségét is betölti. László több szekcióban is részt vett, mint előadó, illetve moderátor. Lászlót ezúttal is Czakó Tibor szakmai referens támogatta a feladatai során. A teljesség igénye nélkül közöljük László és Tibor beszámolóját a konferencia néhány kiemelt programjáról.

„Köszönjük Inclusion Europe!”

A február végén kirobbant orosz-ukrán háború után néhány nappal az Inclusion Europe adománygyűjtésbe kezdett, hogy támogatni tudja Ukrajnában élő tagjait. Fogyatékosságügyi szervezetek, magánemberek, valamint cégek felajánlásaiból augusztus végéig 630 ezer euró (kb. 255 millió forint) gyűlt össze. Az Inclusion Europe több, nagyobb részletben továbbította a beérkező összegeket ukrajnai tagszervezete, a VGO Koalíció nevű országos ernyőszervezet számára.

Számos online meeting és közös figyelemfelhívó esemény után az Inclusion Europe vezetői és tagjai végre személyesen is találkozhattak a VGO vezetőivel, akik szintén jelen voltak a Europe in Action konferencián. Az ukrán érdekvédők előadásukban elmondták, hogy az adományoknak köszönhetően számos érintett személy és családjaik számára tudnak alapvető élelmiszereket, illetve gyógyszert vásárolni, valamint biztosítani a szükséges támogató szolgáltatásokat, pl. személyi asszisztenciát. Beszédük végén levetítettek egy videót, amelyben háborús zónában élő tagjaik megköszönik az európai fogyatékosságügyi mozgalom támogatását.

„Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”

A konferencián megvalósult egy panelbeszélgetés a csehországi kiváltás tapasztalatairól, amelyet az Inclusion Europe az Európai Bizottsággal közösen szervezett. A Csehországban zajló folyamatot helyi szakértők és önérvényesítők mutatták be. Előadásaikból kiderült, hogy nemrég zárult egy nagy projekt, amely a csehországi kiváltás egy fontos állomását jelentette. Több ezer intézményi férőhelyet váltottak ki közösségi alapú szolgáltatásokkal, amelyek lehetővé tették az érintett intézetek lakóinak kiköltözését.

A támogatott lakhatási szolgáltatások kialakítása mellett a jelentős uniós és állami forrásokat felhasználó tevékenységek között szerepeltek például: munkahelyteremtés; napközi otthonok és pszichiátriai ellátások fejlesztése; valamint járműbeszerzés a mobilitás megkönnyítése érdekében. Az új szolgáltatások közösségi-alapú működését biztosítja, hogy nem csak az intézményekből kiköltöző emberek számára jöttek létre, hanem mások is igénybe vehetik őket.  Így garantálva, hogy az új ellátórendszer nem a korábbi, szegregált intézményi struktúrát termeli újra. A projekt során fontos szempont volt továbbá, hogy a fejlesztések olyan helyszíneken valósultak meg, amelyek tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetőek. A programban nagy hangsúlyt fektetettek az intézményi dolgozók, valamint a szolgáltatások fenntartóinak képzésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a segítő szakemberek alkalmazkodni tudjanak a megváltozott munkakörülményekhez és hatékonyan támogassák az érintettek új, önálló életét a helyi közösségekben.

Kiderült az is, hogy – főleg a pszichiátriai ellátásokban – úgynevezett multidiszciplináris támogató hálózatok jöttek létre. Ez azt jelenti, hogy az intézetekből kiköltöző emberek köré olyan team-ek szerveződtek, amelyekben részt vesznek szociális munkások, pszichiáterek és más szakemberek is. A többféle szakma és megközelítés megjelenése hivatott garantálni az érintettek hatékony visszailleszkedését a többségi társadalomba.

A program során tehát számos hatékony, közösségi-alapú szolgáltatás jött létre, amelynek előnyeit sokan élvezhetik. Csehország bizonyos régiói sokat tettek az ellátórendszer megreformálásért, azonban az egyes régiók között nagy eltérések vannak az eredmények tekintetében. A kiváltás lezárult szakaszának részletes értékelése még csak most fog megkezdődni, az azonban már most látszik, hogy hiányzik az országos szintű iránymutatás és koordináció, hogy az egyes területek jó gyakorlatai szélesebb körben is terjedni tudjanak. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az országban még mindig közel 12 ezer fogyatékossággal élő ember maradt intézményekben, akik szintén új típusú – nem kizárólag lakhatási – szolgáltatásokat igényelnek.

A cseh szakértők és érintettek után az Európai Bizottság munkatársai arról számoltak be, hogyan támogatja az Európai Unió a szolgáltatások átalakítását Csehországban, illetve más tagállamokban. Az előadók elmondták, hogy a tavaly elfogadott 2021 és 2030 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia prioritásai között szerepel az önálló életvitel kialakítása és a közösségi alapú szolgáltatások megerősítése. A dokumentumban kiemelt kezdeményezésként jelenik meg, hogy a Bizottság 2023-ig kidolgoz egy iránymutatást, amelyben javaslatot tesz a tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és közösségbe való beilleszkedésének javítására vonatkozóan. A Bizottság célja lehetővé tenni a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hozzáférhető, támogatott lakhatásban éljenek a közösségben, vagy továbbra is a saját otthonaikban lakhassanak és személyes segítségnyújtást vegyenek igénybe.

A stratégia további kiemelt kezdeményezése, hogy a Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét, a szociális szolgáltatások jelenlegi, önkéntes európai minőségi keretrendszerére alapozva. Ennek célja az lesz, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, és növelje a munkahelyek vonzerejét ezen a területen, többek között a szolgáltatók továbbképzése és átképzése révén.

A jogi háttér bemutatása során szóba került a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (UN CRPD), amelyet az EU 2011-ben ratifikált. Az egyezmény megvalósulását felügyelő CRPD Bizottság pedig éppen idén tavasszal kezdte meg az EU-ra vonatkozó, esedékes felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálat során valószínűleg nagy hangsúlyt kap majd az a kérdés, hogy a tagállamokban zajló kiváltási folyamatok összhangban vannak-e az egyezményben foglaltakkal.

A téma relevanciáját az is mutatja, hogy éppen a konferencia záró napján jelent meg a CRPD Bizottság készülő útmutatójának legújabb változata, amely javaslatokat ad a részes államok számára a kiváltás hatékony, emberi jogi szempontú megvalósításához. Az iránymutatás tartalmának kialakításában a fogyatékosságügyi mozgalom tagjai is aktívan részt vettek. Bercse László – az európai önérvényesítőket képviselve – felszólalt a CRPD Bizottság által szervezett konzultáción, az Inclusion Europe pedig a készülő szöveget véleményezte.

Az előadók sorát Bercse László zárta, aki elmondta: Az Európai Bizottságnak hatékonyabban kell monitoroznia, hogy az uniós források valóban a fogyatékossággal élő emberek önálló életét és társadalmi befogadását erősítik-e. Hozzátette: „Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”

„Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”

A konferencián lezajlott az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA), önérvényesítésről szóló workshopja is. A szekció célja az volt, hogy az európai önérvényesítők többet tudjanak meg egymás munkájáról és hatékonyabban működjenek együtt közös érdekeik képviseletében. Elsőként Bercse László, a szervezet elnöke mutatta be tavalyi tevékenységeiket, majd beszélt az európai önérvényesítők jövőbeni terveiről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”

Ezután, a résztvevők arról gondolkodtak, hogyan lehet befogadóbb az európai önérvényesítő mozgalom. A résztvevők megismerhették Svédország jó gyakorlatát, ahol magas támogatási szükségletű személyek is közreműködnek az önérvényesítő tevékenységekben. Később bemutatásra került a tavaly megalakult spanyol önérvényesítő platform. A kezdeményezés egységes alapokra helyezte és szorosabbra fűzte az ország különböző pontjain, eddig egymástól függetlenül működő önérvényesítők csoportok közös munkáját.

A szekció második felében itt is a kiváltás volt a központi téma. Ezzel kapcsolatban több, korábban intézményben élő résztvevő elmondta, hogy az egységes „gondozás” helyett egyéni igényekhez alkalmazkodó támogatásra van szükség. Ennek pedig része az is, hogy az érintettek maguk választhatják meg, hol, kivel és hogyan szeretnének élni.

„Egy lépés minden fogyatékossággal élő ember befogadásához”

Nagy érdeklődés mellett került megrendezésre az értelmi fogyatékossággal élő személyek inkluzív foglalkoztatásáról szóló beszélgetés is, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont.  Elsőként érintett személyek számoltak be az elsődleges munkaerőpiacról szerzett tapasztalataikról. Ezután a Microsoft munkatársai mutatták be támogatott foglalkoztatási programjukat. Elmondták, hogy a cég több országban alkalmaz fogyatékossággal élő munkavállókat. Az érintett dolgozók a számukra leginkább megfelelő munkakörben dolgozhatnak és egyénre szabott támogatást kapnak feladataik elvégzéséhez.

A szekcióban szintén felszólalt Pietro Vittorio Barbieri, az EGSZB fogyatékosságüggyel foglalkozó tagja, aki kifejtette a bizottság álláspontját az inkluzív foglalkoztatás jelentőségéről. Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek sikeres elhelyezkedéséről halott történetek egy-egy lépést jelentenek minden fogyatékossággal élő ember társadalmi befogadásához.

A konferencia teljes programja és további információk ezen a linken érhetőek el. Néhány előadás teljes (angol nyelvű) anyaga szintén megtalálható az Inclusion Europe honlapján, ide kattintva. Az eseményen készült fotókat itt lehet megnézni.