Gollesz-2025-13

Átadtuk a Göllesz Viktor-ösztöndíjakat és a Frim Jakab-emlékérmeket

2025. április 10-én az Országház Vadásztermében adtuk át a Göllesz Viktor- ösztöndíjakat és a Frim Jakab-emlékérmeket.
Az esemény fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt.

Gyene Piroska elnök beszédében kiemelte, hogy az ÉFOÉSZ folyamatosan dolgozik azon, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára elérhetővé váljon a független élet és a társadalmi integráció. A Szövetség által fenntartott országos hálózatban működő Önálló Életviteli Centrumoknak köszönhetően egyre több család és intézmény kap olyan segítséget, amely lehetővé teszi, hogy a mindennapi életben aktívan részt vehessenek, és valódi esélyt kapjanak a teljes értékű életre. A Szövetség eredményei nem csupán statisztikákban mérhetők, hanem azokban az emberekben, akik számára az ÉFOÉSZ munkája változást hozott és jobb életminőséget biztosított-hangoztatta.

Az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta a kormány elkötelezettségét a fogyatékossággal élő személyek támogatása mellett. Kövér László kiemelte, hogy a kormány számára a fogyatékossággal élő emberek támogatása alapvető fontosságú feladat, és elismerte azokat a szakembereket, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékosságügy megfelelő alapokra épüljön. Megerősítette, hogy a fogyatékosságügy nemcsak szakmai kérdés, hanem a társadalmi felelősségvállalásról és az esélyegyenlőségről is szól.

Az ösztöndíjakat a kuratórium tagjai olyan értelmi fogyatékossággal élő fiataloknak ítélték oda, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a munka, a tanulás, valamely sportág, művészeti ág vagy az önérvényesítés terén.

A 2025 évi Göllesz Viktor-ösztöndíjasaink:

Sport kategória: Rácz Bálint József Pest vármegyéből
Tanulás kategória: Halász Kornél Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből
Művészet kategória: Szukenyik Tamás Békés vármegyéből
Művészet kategória: Fabinyi Botond Pest vármegyéből
Munka kategória: Tombor Fanni Győr-Moson-Sopron vármegyéből
Önérvényesítés kategória: Berkes Bernadett Veszprém vármegyéből

A Göllesz Viktor-ösztöndíjak átadását követően, a Gennaro Verolino Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Iskola és Kollégium tanulóinak előadását hallgathatták meg a vendégek.

A rendezvény második felében sor került a Frim Jakab-emlékérmek átadásra is, amelyet olyan személyiségeknek adományoz az ÉFOÉSZ, akik munkájuk során kiemelt figyelmet szentelnek az értelmi fogyatékossággal élők és családjaik támogatásának, társadalmi hátrányaik kiegyenlítésének.

A 2025 évi Frim Jakab-emlékérmeseink:

Dr. Tóth Tibor a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója
Dr. Bablena Ferenc István a Nógrád Vármegyei Közgyűlés társadalmi alelnöke
Csupor Zsolt Jánosné a Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-oktatást Végző Iskola És Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény főigazgatója
Borosnyói Tiborné az ÉFOÉSZ Borsod-Abaúj-Zemplém Vármegyei Egyesület Önálló Életviteli Centrumának volt vezetője
Fábián Gábor a Magyar Speciális filmfesztivál alapítója

Az eseményt Radomszki Lászlóné fogyatékosságügyi helyettes államtitkár pohárköszöntője zárta.

Államtitkár asszony kiemelte, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek különböző tehetségekkel rendelkeznek, amelyek lehetnek művészeti, sport vagy akár közösségi aktivitások terén is. E tehetségek felismerése és ünneplése kulcsfontosságú, mivel ezek a fiatalok gyakran olyan készségekkel és adottságokkal rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak a társadalom sokszínűségéhez és gazdagodásához.

A rendezvény létrejöttében közreműködtek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Disability design kurzusának oktatói és hallgatói, akik az ÉFOÉSZ-szel történő együttműködésben elkészítették a Göllesz Viktor-ösztöndíj arculatát és az ösztöndíj díjtárgyát.

Ezenkívül közreműködött M. Tóth Krisztina – ötvösművész, valamint az ipolytölgyesi Katolikus Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthonának lakói és munkatársai.

Gratulálunk minden díjazottnak, és további eredményes munkát kívánunk!

2025 majus 15 igazsagugyi miniszter

2025. május 15-ig az igazságügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság szabályait

Fontos döntés született a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelmében. Határozatot fogadott el a Kormány arról, hogy 2025. május 15-ig az igazságügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság szabályait és jelentést kell készítenie a vizsgálatról.

Mindezt annak érdekében, hogy a magyar szabályozás minél inkább megfeleljen az ENSZ Egyezmény követelményeinek. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága 2020-ban is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Ptk. gondnoksági szabályai nem felelnek meg az Egyezmény követelményeinek, súlyosan sértik az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait.

A Bizottság ajánlásaiban többek között azt javasolta, hogy a részes államok töröljék a Ptk. azon rendelkezéseit, amelyek a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképtelenségét teljesen vagy részlegesen korlátozzák. A cél, hogy minden fogyatékossággal élő ember cselekvőképessége helyreálljon, és egy olyan támogatott döntéshozatali rendszer jöjjön létre, amely teljes mértékben összhangban áll az Egyezménnyel.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy az új Ptk. 2014-ben történt hatálybalépése után is nőtt a gondnokság alá helyezett emberek száma, ám a cselekvőképesség helyreállítása csak elenyésző esetekben történt meg. A támogatott döntéshozatal pedig jelenlegi formájában nem tudja megfelelően segíteni az egyéneket jogaik gyakorlásában.

A Kormány határozatot itt,  az ENSZ Bizottság ajánlásait magyar nyelven pedig itt találjátok.

onerv-online_0505

Önérvényesítő konferencia az Önálló Életvitel Európai Napján

2025. május 5., hétfő, 15:00 – 17:00

Beszélgess velünk az Önálló Életvitel Európai Napján!

Az ÉFOÉSZ online önérvényesítő konferenciát tart az Önálló Életvitel Európai Napja alkalmából. 

Tudnivalók a konferenciáról
A konferencia időpontja: 2025. május 5., hétfő, 15 órától 17 óráig.
Helyszíne: Online, Zoom felületen. A csatlakozáshoz szükséges linket e-mail-ben küldjük azoknak, akik regisztráltak.

Regisztrálj és vegyél részt a konferencián!
Regisztráció: Kattints erre a linkre és regisztrálj április 28. hétfőig!
Ha csoportként vesztek részt, akkor is kérünk titeket, hogy egyenként regisztráljatok!

A jó támogatásról és a személyi asszisztenciáról beszélgetünk
A konferencián arról beszélünk, ki és hogyan támogathatja a fogyatékossággal élő embereket, hogy önállóan tudjanak élni.
Beszélünk a személyi asszisztenciáról is. A személyi asszisztencia egy támogató szolgáltatás. Azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő ember támogatást vesz igénybe a mindennapi tevékenységekhez. A támogatást igénybe vevő, fogyatékossággal élő ember dönti el, hogy ki, miben és hogyan támogassa őt.

Az Önálló Életvitel Európai Napja
Az Európai Önálló Életviteli Hálózat (ENIL) tagjai minden évben, május 5-én ünneplik az Önálló Életvitel Európai Napját. Szeretnénk felhívni figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára is fontos az önálló életvitel. El szeretnénk mondani, hogy milyen támogatásra van szükségük a fogyatékossággal élő embereknek az önálló életviteléhez.

Program

  • Résztvevők köszöntése – Gyene Piroska, elnök, ÉFOÉSZ
  • Önérvényesítők javaslatai az önálló életvitel és befogadás kapcsán – Bercse László, társelnök, ÉFOÉSZ
  • Kiköltözés az intézményből és befogadás a helyi közösségbe – A Bélapátfalvai Bérces Otthon támogatott lakhatásának lakói
  • Kiköltözés az intézményből és jó támogatás – Nevenka Kos, önérvényesítő, Szlovénia
  • Tapasztalatok a személyi asszisztenciáról – Csángó Dániel, Freekey

További információ
Ha kérdésed van, írj a gyori-molnar.luca@efoesz.hu e-mail címre!

disability card

Friss hírek az európai fogyatékossági kártyáról és parkolási kártyáról

2024 októberében az Európai Unió két irányelvet fogadott el az európai fogyatékossági kártyáról és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyájáról. A fogyatékossági kártya minden uniós államban egységes igazolásként szolgál majd. Ez megkönnyíti a fogyatékossággal élők számára, hogy éljenek a jogaikkal és különféle kedvezményeket vegyenek igénybe.

Február 27-én a European Disability Forum (Európai Fogyatékosügyi Fórum) online tájékoztatót tartott „Tegyük a fogyatékossági kártyát valósággá!” címmel, amin az ÉFOÉSZ is részt vett. A beszélgetés során bemutatták az új szabályokat, azok bevezetésének lépéseit és a következő teendőket.

A tagállamoknak 2027. június 5-ig kell átültetniük az új szabályokat a jogrendjükbe, és 2028. június 5-ig biztosítaniuk kell azok gyakorlati megvalósítását.

Mire jó az európai fogyatékossági kártya?

Az Európai Bizottság becslései szerint az Európai Unióban körülbelül 30 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. Sokan közülük a fogyatékosságuk alapján különféle kedvezményeket vehetnek igénybe saját országukban. Ha azonban más uniós országba utaznak, előfordulhat, hogy ott nem ismerik el a fogyatékosságukat igazoló dokumentumokat, így nem tudják igénybe venni az ottani kedvezményeket.

Az európai fogyatékossági kártya ezt a problémát kívánja megoldani: egy egységes igazolást ad, amelyet minden EU-s tagállam elismer. A kártyát a fogyatékossággal élő személyek a lakóhelyük szerinti országban ingyenesen igényelhetik majd, a kártya pedig fizikai és digitális formában is elérhető lesz. A fogyatékosság megállapítását továbbra is a nemzeti hatóságok végzik.

A fogyatékossági kártya birtokosai bármely EU-s országban jogosultak lesznek ugyanazokra a kedvezményekre, mint az ott élő fogyatékossággal élő személyek. Ilyen kedvezmények lehetnek például a tömegközlekedésen, a múzeumokba, koncertekre, sporteseményekre és más kulturális rendezvényekre való belépés során.

Fontos tudni, hogy a kártyát legfeljebb 3 hónapos utazásokhoz lehet használni, vagy nemzetközi mobilitási programokhoz, például Erasmus keretében.

Mire jó az európai parkolási kártya?

Jelenleg is létezik uniós parkolási kártya a fogyatékossággal élők számára, de ez csak ajánláson alapul, ezért nem minden ország ismeri el a más tagállamok által kiállított kártyákat.

A 2024-ben elfogadott irányelv egy egységes és minden EU-s tagállamban érvényes parkolási kártyát vezet be, ami felváltja majd a nemzeti kártyákat.

Ezzel a kártyával a fogyatékossággal élő személyek minden uniós országban igénybe vehetik az ott érvényes parkolási kedvezményeket, például:

  • fenntartott parkolóhelyek használatát,
  • kibővített parkolóhelyek használatát,
  • csökkentett parkolási díjakat.

Az európai parkolási kártyát minden tagállam fizikai formában állítja ki, de dönthetnek arról is, hogy digitális változatot is biztosítanak.

Ki jogosult igénybe venni a kártyákat?

Az európai fogyatékossági kártyát és az európai parkolási kártyát a nemzeti hatóságok fogják kiállítani, és ők határozzák meg a jogosultsági feltételeket.

Az uniós irányelvek nem rendelkeznek arról, hogy ki számít fogyatékossággal élő személynek, ennek megállapítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Mikortól lehet igényelni a kártyákat?

Az Európai Unió jogalkotásában az irányelvek célja, hogy a tagállamok számára alapvető követelményeket határozzanak meg, és megadják a szükséges időt a nemzeti szabályozás módosítására.

A 2024-ben elfogadott irányelvek szerint minden tagállamnak 2027. június 5-ig kell módosítania a jogszabályait, hogy bevezethessék az európai fogyatékossági és parkolási kártyákat. A kártyák legkésőbb 2028. június 5-től lesznek igényelhetők a nemzeti hatóságoknál.

Jelenleg a tagállamoknak:

  • el kell dönteniük, mely hatóságok fogják kiállítani a kártyákat,
  • és konzultálniuk kell a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) szerint a kártyák bevezetése csak az első lépés, ami reményeik szerint segíthet abban, hogy egyre több fogyatékossággal élő személy férjen hozzá közösségi szolgáltatásokhoz.

Források:

JUDY_20250217 (55)

„Az önálló élethez nem elég kiköltözni az intézményből, megfelelő segítség is kell.”

2025. február 17-én önérvényesítő találkozót tartottunk. A résztvevők az ország különböző pontjairól érkeztek. Az intézmények kiváltásáról és a támogatott lakhatásról beszélgettünk. Az intézmények kiváltása azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiköltöznek az intézetekből. Kisebb lakásokba vagy házakba költöznek, ahol önállóan élhetnek. Ezeket a szolgáltatásokat támogatott lakhatásnak hívjuk. Fontos, hogy a támogatott lakhatásban mindenki megkapja a neki szükséges, egyénre szabott támogatást.

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke bemutatta az ÉFOÉSZ javaslatait az intézmények kiváltásáról. A javaslatokat önérvényesítőkkel közösen készítettük. László hangsúlyozta, hogy a kiváltás során a kiköltöző emberek vágyai és igényei kell, hogy számítsanak! Hogy ők hol, hogyan és kivel szeretnének élni. Majd hozzátette: „A támogatott lakhatásoknak az önálló életvitelt és a befogadást kell segíteniük. A támogatott lakhatások ne kicsi intézményként működjenek!”

Harmath Lilla és Pataricza Sándor a saját otthonukban élnek. Az önálló élethez segítséget kapnak a családjuktól és a támogató szolgálattól. Lilla és Sándor önállóan közlekednek, dolgoznak és vezetik a háztartást. Megosztották, hogy a környezetük támogatja őket. Így mindig van kihez fordulniuk, ha támogatásra van szükségük. A találkozón megnéztük a filmet, ami Lilláról is Sándorról szól. A filmet itt lehet megnézni.

Iván Zoltán, Kalányos György és Horváthné Somogyi Ildikó, a ÉFOÉSZ Veszprém Megyei Egyesületétől érkeztek. Zoltán és György arról beszéltek, milyen volt kiköltözni az intézményből támogatatott lakhatásba. Elmondták, hogy eleinte félelmetes volt az önállóság. Meg kellett tanulniuk főzni és ellátni magukat. A kiköltözés előtt részt vettek egy képzésen. A képzésen megtanultak mindent, ami az önálló élethez szükséges. A segítőjük, Ildikó a jó segítségről beszélt: „Abban támogatjuk a lakókat, amiben szükségük van rá. Nem jó túl sok támogatást nyújtani, vagy túl keveset. Pont annyi segítséget kell adni, amennyire nekik szükségük van.”

Kurkó András a Katolikus Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthonában él. András bemutatta, hogyan működik az érdekképviseleti fórum az intézményben. Elmesélte, hogy ő gyűjti össze a lakóktól, ha valamire szükségük van vagy valamilyen problémájuk van. Ezeket továbbítja az intézmény vezetői felé. A vezetőség mindig meghallgatja és figyelembe veszi a kéréseket. „Nagyon jó érzés számomra, hogy képviselhetem a társaim érdekeit.” – tette hozzá.

Az előadások után csoportokban beszélgettünk. Azt kérdeztük, hogyan lehet támogatni az értelmi fogyatékossággal élő embereket, hogy ki tudjanak költözni az intézményekből és önállóan tudjanak élni.

A résztvevők például ezeket mondták:

  • „A gondnokság helyett támogatott döntéshozatalra van szükség, hogy önállóan tudjunk dönteni, a megfelelő segítséggel.”
  • „Az önálló élethez nem elég kiköltözni az intézményből, megfelelő segítség is kell.”
  • „A támogatott lakhatás nagyobb szabadságot ad, mint az intézmény. Több támogatott lakhatás kellene, hogy mindenki lehetőséget kapjon az önálló életre.”
  • „Fontos, hogy az emberek befogadjanak minket, amikor kikötözünk az intézményből.”
  • Több támogató szolgáltatásra van szükség. Bentlakásos szolgáltatásokra és olyanokra is, amelyek a saját otthonaikban tudják támogatni a fogyatékossággal élő embereket. „Ezekre a szolgáltatásokra nem csak az intézményben élő embereknek, hanem a családban élőknek is szükségük van.”
  • „Több munkahely kellene, magasabb bérekkel, hogy meg tudjunk élni önállóan.”
  • „Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét!”
  • „Az egyéni költségvetés nagyon jó ötlet. Vagyis, hogy a fogyatékos ember kapja meg a pénzt az államtól és abból vásároljon szolgáltatásokat magának.”
  • „A segítőknek nagyobb elismerése és magasabb bérre van szükségük. Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.”

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója a könnyen érthető kommunikáció fontosságát emelte ki: „Könnyen érthető információra van szükségünk, hogy megértsük a világot magunk körül. Így meg tudjuk tanulni a jogainkat és kiállni magunkért. Ha könnyen érthetően beszélnek velünk, akkor könnyebben tudunk hivatalos ügyeket is intézni és önállóan élni.”

Az önérvényesítők folyamatosan dolgoznak az intézmények kiváltásáért. Kövesd a munkánkat, hamarosan újabb hírekkel jelentkezünk! Kattints ide és olvasd el, hogyan dolgoztunk 2024-ben az intézmények kiváltásáért.

EFOESZ-FANK_jegy_20250201

A Fővárosi Állat- és Növénykertben megváltoztak a kedvezményes jegyárak!

A kedvezményes partneri jegy

  • a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ),
  • a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ),
  • a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE),
  • az Értelmi Fogyatékossággal Élők Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ),
  • a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), valamint
  • az Autisták Országos Szövetsége

érvényes igazolványával rendelkező személy, továbbá a vele érkező 1 fő, felnőtt kísérője részére: 1 700 Ft / fő.

Bővebb tájékoztatás: https://zoobudapest.com/

Bureau High Level Group on Gender Equality and Diversity  - European Parliament Disability Week

Értelmi fogyatékossággal élő emberek befogadása Európában

Értelmi fogyatékossággal élő emberek befogadása Európában címmel tartottak konferenciát 2024. december 4-én az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Az eseményt az Európai Parlament és az Inlcusion Europe szervezte, a Fogyatékos személyek jogainak hete című eseménysorozaton belül.

A konferencián bemutatták az Inclusion Indicators (magyarul: Befogadási mutatók) című jelentést.

Az Inclusion Europe jelentéséből kiderül:

  • Mennyire befogadóak az értelmi fogyatékossággal élő emberekkel az európai országok?
  • Mit tesznek az országok, hogy biztosítsák az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait?

A konferencián felszólalt Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Inclusion Europe alelnöke is. László az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetésről és az európai önérvényesítők céljairól beszélt. Elmondta:

  • Meg akarjuk érteni a világot, amelyben élünk. Könnyen érthető tájékoztatást kérünk az Európai Parlament munkájáról, a jogszabályokról és szakpolitikákról.
  • Valódi munkahelyeket és valódi fizetést akarunk. A fogyatékossággal élő embereknek magasabb jövedelemre van szükségük, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.
  • A közösségben akarunk élni, az általunk választott emberekkel. Arra kérem a Parlamentet, hogy vessen véget az értelmi fogyatékossággal élő emberek szegregációjának. Az uniós pénzeket közösségi szolgálatatásokra kell költeni.
  • Szavazati jogot akarunk a választásokon. Arra kérem a Parlamentet, hogy biztosítsa, hogy mindenki szavazhasson az európai választásokon, függetlenül attól, hogy cselekvőképes e.

Az eseményről videó készült, amit ezen a linken lehet megnézni.

Az Inclusion Indicators kutatási jelentés elérhető itt.

Gondnoksag ala helyezes

Gondnokság alá helyezés: minden ügyben egyedi mérlegelés szükséges

Egy két évig húzódó gondnoksági alá helyezési perünk zárult le 2024 végén, melyben sikerült elérni, hogy ügyfelünket a gyámhivatal által javasolt hét ügycsoport helyett, ügyfelünk kérésével egyezően, kizárólag az ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezés körében helyezte gondnokság alá a bíróság és nem zárta ki a választójog gyakorlásából sem. Ez az ügy azért nagyon jelentős, mert jogi képviselőnk, dr. Simon Gergő ügyvéd segítségével ügyfelünk egyéni körülményeit és véleményét – az általános gyakorlattól eltérően – teljes mértékben figyelembe vette a bíróság és a saját maga által lefolytatott teljeskörű vizsgálat alapján döntött úgy, hogy kizárólag egy ügycsoportban indokolt a gondnokság alá helyezés. 

A per során fontos hivatkozási pontunk volt a Kúria gondnoksági perekről szóló elemzése, amely kiemeli, hogy a gondnokság alá helyezés célja, az egyéni körülmények vizsgálata alapján a jogvédelem biztosítása és annak támogatása, hogy az érintett a jog eszközével, minél teljesebb, önálló életet tudjon élni, de nem lehet célja, hogy indokolatlanul korlátozza az érintett autonómiáját. A gondnoksági perekben az az általános gyakorlat, hogy a bíróságok rutinszerűen, formalizált eljárásban hozzák meg döntéseiket, nem vizsgálják az érintett egyéni körülményeit, valamint családi és társadalmi kapcsolatait, holott ez jogszabályi előírás lenne. A szakértői vélemény perdöntő, nagyrészt azt automatikusan elfogadva, önmagában a fogyatékosság fennállása miatt rendelik el, jellemzően a teljesen korlátozó vagy a 3-5 ügycsoportra kiterjedő, gondnokság alá helyezést. Nem segítik a bíróságok egyéniesített döntéseinek meghozatalát a gyámhivatalok sem. Beadványaik általában sablonosak, hipotetikus alapon a teljes körű kizárásra vagy a lehető legtöbb ügycsoport korlátozására irányulnak.

A gyámhivatal összesen itt is hét ügycsoportban javasolta korlátozni a cselekvőképességet, a jövedelemmel és ingatlan vagyonnal való rendelkezéstől kezdve, az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos jogok gyakorlásán át, a tartózkodási hely meghatározása és a bentlakásos intézményi elhelyezéssel kapcsolatos nyilatkozattételig.

A bíróság azonban nem követte az általános gyakorlatot: a jogszabályi előírásokkal egyezően, példaértékű, széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, mely során megállapította, hogy ügyfelünk – aki egyedül él a szüleitől örökölt ingatlanban – képes ügyeit önállóan intézni, pénzét beosztani, esetleges mindennapi nehézségeit felismeri, melyek megoldásához tud segítséget kérni és környezetéből számíthat is megfelelő segítségre. Ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogának korlátozására ügyfelünkkel egyetértésben azért került mégis sor, mert bár pénzét képes önállóan kezelni, házát korábban már többször megpróbálták tőle jogtalanul megszerezni. A bíróság ítéletének másik fontos és a gyakorlat számára követendő része, hogy nem került sor a szakértői vélemény alapján kvázi automatikusan, a választójog gyakorlásából történő kizárásra sem. A bíróság ügyfelünket ezzel kapcsolatban is személyesen meghallgatta, tanúkat idézett és hallgatott meg és ez alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy nem indokolt a választójog gyakorlásából történő kizárás sem.

Összeségében kisebb, mégis fontos előrelépés ez az ítélet számunkra a jövőre nézve: úgy tud ugyanis szignifikánsan változni a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően a gyakorlat és a teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés többségi alkalmazásától elmozdulni az egyén autonómiáját és képességeit figyelembe vevő és tiszteletben tartó gyakorlat felé, hogy a bíróságok a gondnokság alá helyezés kérdését elkezdik komplexen, az érintett személyes körülményeit, igényeit és szükségleteit is maximálisan figyelembe véve vizsgálni.

Erzekenyito-foglalkozas-a-Fogyatekossaggal-Elo-Emberek-Vilagnapjan-9

Érzékenyítő foglalkozás a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapján

  • Nektek mi jut eszetekbe elsőre a fogyatékosság szó kapcsán?
  • Értelmi fogyatékossággal élő tanuló érkezik az osztályodba. Hogyan beszélsz, hogyan viselkedsz vele?
  • Szerinted miben lehet szükségük támogatásra az értelmi fogyatékossággal élő embereknek? Milyen a jó támogatás?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Kastélydombi Általános Iskola és a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola 5-6. osztályos tanulóival.
Az interaktív foglalkozás során bemutattuk az ÉFOÉSZ munkáját, beszéltünk az értelmi fogyatékossággal élő emberek életéről, nehézségeiről, örömeiről.
Az érdeklődő diákok megismerhették az önérvényesítés fogalmát és a könnyen érthető kommunikációt, mint jó támogatást.
Beszélgettünk az értelmi fogyatékossággal élőket érintő előítéletekről, tévhitekről és azt is megvitattuk a tanulókkal, hogy milyen a fogyatékossággal élő személyeket érintő helyes szóhasználat.
Az egymást követő foglalkozások nagyon jó hangulatban teltek, sok észrévétel és kérdés érkezett, a tanulók bátran megosztották saját élményeiket, gondolataikat.
Ezúton is köszönjük a Keviczky Csilla rendőrfőhadnagynak a szervezést és a meghívást, a Lőrinci Nagykönyvtárnak dolgozóinak a befogadó környezet biztosítását, a résztvevő diákoknak, pedagógusoknak pedig az aktív munkát és együttműködést!