Megjelentek azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák az értelmi fogyatékossággal élő személyeket és családtagjaikat érintő szociális ellátások 2026-os összegét. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a nyugdíjak és egyes más ellátások 2026 januárjától 3,6%-kal emelkednek, az érintett összegeket a jogosultak már emelten kapják meg.
A 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény rögzíti az ápolási díj összegét, míg a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) a kötelező legkisebb munkabérhez igazodik.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan alakulnak az egyes ellátások összegei.
A fogyatékossági támogatás összege 2026-ban:
havi alapösszege 38 251 Ft,
halmozottan fennálló fogyatékosság esetén, vagy ha a súlyos fogyatékossággal élő személy önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik, az ellátás havi összege 47 081 Ft.
A rokkantsági járadék összege 2026-ban:
havi összege 63 915 Ft.
A rehabilitációs ellátás összege 2026-ban:
havi összege 44 153 Ft-tól 73 588 Ft-ig terjedhet,
az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ,
az ellátás alapösszege 2026-ban 147 175 Ft.
A rokkantsági ellátás összege 2026-ban:
havi összege 44 153 Ft-tól 220 763 Ft-ig terjedhet,
az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ,
az ellátás alapösszege 2026-ban 147 175 Ft.
Az ápolási díj összege 2026-ban:
havi alapösszege 51 760 Ft,
a kiemelt ápolási díj havi összege 93 168 Ft,
az emelt összegű ápolási díj havi összege 77 640 Ft.
A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) összege 2026-ban:
havi összege a 2026. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege, vagyis bruttó 322 800 Ft.
Kapcsolódó jogszabályok
2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről
A Kormány 410/2025. (XII. 22.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2026. január havi emeléséről
Az ápolási díj olyan pénzbeli ellátás, amely a tartósan gondozásra szoruló személy ápolását és gondozását végző nagykorú hozzátartozót illeti meg.
Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki otthonában olyan személy ápolását, gondozását látja el, aki állandó és tartós ápolásra szorul, valamint
súlyosan fogyatékos, vagy
tartósan beteg, 18 év alatti személy,
és akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) való jogosultság nem áll fenn.
Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki olyan személy gondozását, ápolását végzi,
aki megváltozott munkaképességű, rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes a rehabilitációs hatóság minősítése szerint, vagy
aki után meghatározott súlyosságú betegsége vagy fogyatékossága alapján magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
Emelt összegű ápolási díjra akkor jogosult a hozzátartozó,ha a súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolást igényel, de a kiemelt ápolási díj feltételei nem teljesülnek.
Az ápolási díj összege 2025-ben:
havi alapösszege 49 960 Ft,
a kiemelt ápolási díj havi összege 89 930 Ft,
az emelt összegű ápolási díj havi összege 74 940 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Nem jogosult ápolási díjra az a hozzátartozó, aki olyan rendszeres pénzellátásban részesül, amelynek összege meghaladja az ápolási díj összegét.
Egyes rendszeres pénzellátások kivételt képeznek (például a tartós ápolást végzők időskori támogatása). Ezekben az esetekben az ápolási díj összege az ápolási díj és a más ellátás havi bruttó összegének különbözete.
Meghatározott feltételek mellett az ápolási díj folyósítható saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett is.
A gyermekek otthongondozási díját az a szülő – illetve meghatározott esetekben más hozzátartozó – veheti igénybe, aki súlyosan fogyatékos vagy tartós betegsége miatt önellátásra képtelen gyermekről gondoskodik. Az ellátás a gyermek életkorától függetlenül megállapítható.
A GYOD akkor igényelhető, ha a gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt önellátásra nem képes.
Az ellátás összege 2025-ben havi 290 800 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Nem jogosult GYOD-ra az a hozzátartozó, aki olyan rendszeres pénzellátásban részesül, amelynek összege meghaladja a GYOD összegét.
Egyes rendszeres pénzellátások (például gyermeknevelési támogatás, tartós ápolást végzők időskori támogatása) kivételt képeznek. Ezekben az esetekben a GYOD összege a GYOD és a más ellátás havi bruttó összegének különbözete.
A nem az érintett gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás a GYOD mellett teljes összegben folyósítható.
Meghatározott feltételek mellett a GYOD saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett is folyósítható.
Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a szülő jogosult,
aki részére már megállapították az öregségi nyugdíjat,
aki a nyugdíj megállapítását megelőzően legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekét, és
ez idő alatt legfeljebb napi 4 órában végzett keresőtevékenységet otthonán kívül, vagy otthonról dolgozott.
Ápolási időnek minősül:
a GYOD folyósításának időtartama,
a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után járó gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy ápolási díj folyósításának időtartama.
A tartós ápolást végzők időskori támogatásának összege 2025-ben havi 50 000 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Igényelhető ápolási díj és GYOD mellett is, azonban ezen ellátások összegéből a TÁVIT összegét le kell vonni.
A gyermek nevelésével és iskoláztatásával járó többletköltségek fedezéséhez az állam családi pótlékot nyújt nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás formájában.
Nevelési ellátásra jogosult a szülő, nevelőszülő, gyám vagy más jogosult személy a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles gyermek után. Nevelési ellátás jár továbbá a tankötelezettség megszűnését követően a gyermek 18. életévének betöltéséig, ha a 16. életévét betöltött gyermek
a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak,
tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette, vagy
súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt önálló életvitelre képtelen, önkiszolgálási képessége hiányzik.
Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő:
a tanköteles gyermek után a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára,
valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési vagy szakképző intézményben tanuló gyermek után annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 20., sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévét betölti.
Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló esetén a szülő a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül jogosult az iskoláztatási támogatásra a tankötelezettség végéig.
Az ellátás összege 2025-ben:
tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 Ft,
egyedülálló szülő esetén havi 25 900 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Igényelhető csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, TÁVIT, ápolási díj és GYOD mellett is.
A fogyatékossági támogatás a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára biztosított, havonta folyósított pénzbeli ellátás. Célja az esélyegyenlőség elősegítése, valamint a fogyatékosságból eredő társadalmi és életviteli hátrányok mérséklése, jövedelemtől függetlenül.
Fogyatékossági támogatásra jogosult az a személy, aki:
betöltötte a 18. életévét,
a jogszabályban meghatározott súlyos fogyatékossággal él,
állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és
önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatás összege 2025-ben:
havi alapösszege 36 341 Ft,
halmozottan fennálló fogyatékosság esetén, vagy ha a súlyos fogyatékossággal élő személy önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik, az ellátás havi összege 44 729 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Nem jár fogyatékossági támogatás annak, aki emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után emelt összegű családi pótlékot folyósítanak.
Az ellátás igénybe vehető rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett.
A családi pótlék célja a gyermekneveléssel és iskoláztatással járó többletköltségek enyhítése. Bizonyos esetekben az ellátás a jogosultat saját jogon illeti meg.
Saját jogán nevelési ellátásra jogosult:
a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy,
az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
A saját jogú emelt összegű családi pótlék összege 2025-ben havi 20 300 Ft.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Emelt összegű családi pótlék folyósítása mellett fogyatékossági támogatás nem igényelhető.
Az ellátás igénybe vehető rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett.
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult lehet az a személy, aki:
betöltötte a 15. életévét,
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60%-os,
rendelkezik a jogszabályban előírt biztosítási idővel (a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap, 15 éven belül legalább 3650 nap),
és nem részesül rendszeres pénzellátásban.
Jogosult lehet az is, aki
35 éves kora előtt vált megváltozott munkaképességűvé, és
35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai alatt, vagy a tanulmányok befejezését követő 180 napon belül biztosítottá vált,
és ezt követően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt,
2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de folyósítása ekkor szünetelt.
A rehabilitációs ellátás azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek jár, akik rehabilitálhatónak minősülnek.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ide tartoznak a B1 vagy C1 kategóriába sorolt személyek, akik esetében:
a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkozási rehabilitációra van szükség.
A rehabilitációs ellátás keretében a jogosult kétféle támogatást kap:
Rehabilitációs szolgáltatást, vagyis a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatást.
Rehabilitációs pénzbeli ellátást, amelynek összege 2025-ben havi 42 618 Ft-tól 71 030 Ft-ig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Nem vehető igénybe egyes rendszeres pénzellátásokkal egyidejűleg, így például a nyugdíj, az álláskeresési járadék, a rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás mellett.
Igénybe vehető fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal együtt.
Rokkantsági ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek rehabilitációja nem javasolt.
A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ez a B2, C2, D vagy E kategóriába tartozó személyeket jelenti, akik esetében
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásakor (vagy a felülvizsgálatkor) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.
Kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges biztosítási idővel, de különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn, és megfelelnek a törvényben meghatározott további feltételeknek.
A rokkantsági ellátás összege 2025-ben havi 42 618 Ft-tól 213 090 Ft-ig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.
A kivételes rokkantsági ellátás összege 2025-ben havi 41 533 Ft-tól 50 786 Ft-ig terjedhet.
Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?
Nem vehető igénybe egyes rendszeres pénzellátásokkal egyidejűleg, így például a nyugdíj, az álláskeresési járadék, a rokkantsági járadék és rehabilitációs ellátás mellett.
Igénybe vehető fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal együtt.
Bercse László vagyok, az ÉFOÉSZ társelnöke. Az EPSA vagyis az Európai Önérvényesítő Platform elnöke is vagyok. December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.
Bercse László
Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform. AZ EPSA egy olyan csoport, amely Európa különböző országaiból származó önérvényesítőkből áll. Együtt dolgozunk az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért.
Az EPSA az Inclusion Europe része. Az Inclusion Europe egy nagy szervezet, amely 20 millió értelmi fogyatékossággal élő embert és családjaikat képviseli 39 európai országban.
Az EPSA 2 évente megrendezi a Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferenciát. Az eseményekben közös, hogy mindenhol az önérvényesítők vannak főszerepben. Önérvényesítők a szervezők, előadók és felszólalók.
2025-ben a Halljátok meg a hangunk! egy olyan rendezvénysorozat volt, amelyet Európa-szerte szerveztek önérvényesítők. 18 országban 23 esemény zajlott. A témánk az volt: „Halljanak meg minket, lássanak meg minket!„
A Halljátok meg a hangunk! eseményekkel
Támogatjuk az önérvényesítőket! Segítünk az értelmi fogyatékossággal élő embereknek felszólalni egész Európában.
A változásért dolgozunk együtt! Amit az önérvényesítők mondanak a helyi eseményeken, azt továbbítjuk az Európai döntéshozók felé.
December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért. Elmondtam a döntéshozóknak az önérvényesítők tapasztalatait és elvárásait. Azokat az üzeneteket is átadtam, amit magyar önérvényesítők mondtak el idén, önérvényesítő találkozókon.
A legfontosabb üzenetek, amiket elmondtam az Európai Parlamentben:
1. Növelnünk kell a társadalom tudatosságát! „A legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Pedig mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.”
2. Önállóan akarunk élni, a közösség tagjaiként! Folytatni kell az intézmények kiváltását! Intézmények helyett támogató szolgáltatásokra van szükség. Például támogatott lakhatásra és személyi asszisztenciára. Segítsék a fogyatékossággal élő embereket, hogy fejlődjünk és, hogy kapcsolatokat és támogató hálózatokat építhessünk a közösségben.
3. Jó támogatásra van szükségünk! „A jó segítség önbizalmat ad és biztonságot nyújt. Segít a változások megértésében. Erősíti bennem, hogy értékes tagja vagyok a társadalomnak.”
4. El kell terjeszteni a támogatott döntéshozatalt! Mi akarunk dönteni az életünkről. A döntésekhez megfelelő segítségre van szükségünk. „Ne más döntsön helyettünk.”
5. Támogatni kell az értelmi élő fogyatékossággal élő embereket, hogy megismerjék a jogaikat és önérvényesítővé váljanak! „Az önérvényesítés azt jelenti, hogy megtanuljuk a jogainkat és hogy kitől kérhetünk segítséget. Az önérvényesítés segít elérni a céljainkat.”
6. Választójogot akarunk! A cselekvőképességtől függetlenül. Mi is az országaink állampolgárai és Európa polgárai vagyunk. Mi akarjuk eldönteni, hogy ki képviseljen minket. A döntéshozóknak ki kell kéniük az önérvényesítők véleményét. Magunkat is képviselni akarjuk döntéshozói szinten, a politikai és közéletben. Önérvényesítőkre van szükség választott tisztségekben helyi, országos és az európai szinten.
7. Egyenlő esélyű hozzáférést akarunk az oktatáshoz! Jó minőségű, inkluzív oktatásra van szükségünk.
8. Dolgozni akarunk! Valódi munkát akarunk végezni, valódi bérért, a nyílt munkaerőpiacon. Minőségi szakképzésre van szükségünk.
9. Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét! A fogyatékos embereknek magasabb jövedelemre van szükségük, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.
10. Tegyék könnyen érthetővé az információkat! „Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.” A honlapokat és digitális szolgáltatásokat akadálymentessé kell tenni. Ez nem csak fogyatékossággal élő embereknek fontos, hanem az időseknek és sok más embernek is.
11. Egyenlő esélyű hozzáférésre van szükség az egészségügyi ellátásokhoz. Például a fogászati ellátásokhoz. Az egyenlő esélyű hozzáféréshez tartozik: a megelőzés, akadálymentes ellátások és képzett szakemberek. Könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk az egészségügyről.
12. Hatékonyabb védelemre van szükség a bántalmazás ellen. A lelki, fizikai bántalmazás és anyagi kihasználás ellen is.
13. „Önérvényesítőként a segítőinkért is dolgozunk.” A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre, nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük. Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.
Hiszek benne, hogy együtt elérhetjük, hogy az önérvényesítők láthatóbbak legyenek egész Európában.
Arra bátorítalak titeket, hogy hallassátok a hangotokat! Csatlakozzatok önérvényesítő csoportokhoz, vagy alakítsatok saját önérvényesítő csoportot! Kérjetek segítséget szervezetektől és egymástól.
Mutassátok meg, mire vagytok képesek! Kezünkbe kell vennünk az életünket, hogy jobb életet élhessünk!
Kik azok a fogyasztók és miért fontos a fogyasztóvédelem?
A mindennapokban vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, számlákat fizetünk, és amikor mindezt nem vállalkozási célból tesszük, fogyasztóként járunk el. A fogyasztóvédelem azért jött létre, hogy ezekben a helyzetekben megvédje a magánszemélyeket, hiszen a vállalkozások általában több információval, tapasztalattal és erőforrással rendelkeznek, mint a vásárlóik.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki nem üzleti vagy szakmai célból vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást. Vagyis mindenki fogyasztó, aki magánszemélyként jár el és ilyen minőségében különféle jogok illetik meg, amik a többek között fogyasztók biztonságát, vagyoni érdekeinek védelmét, megfelelő tájékoztatását biztosítják.
Fogyasztóvédelmi szabályok biztosítják például azt is, hogy a termékeken világosan fel kell tüntetni az árat, vagy azt, hogy 18 év alatti személyeknek tilos alkoholt értékesíteni.
Vannak azonban olyan személyek, akik bizonyos élethelyzetük vagy egészségi állapotuk miatt még nagyobb figyelmet és védelmet igényelnek. Őket nevezik a jogszabályok védendő fogyasztóknak.
Ki számíthat védendő fogyasztónak?
A védendő fogyasztók meghatározott kedvezményeket és különleges bánásmódot vehetnek igénybe a villamosenergia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatások területén. Két fő csoportjuk van: • Szociálisan rászoruló fogyasztók • Fogyatékossággal élő fogyasztók
Szociálisan rászorulónak minősül az a természetes személy, aki vagy akinek háztartásában élő személy az alábbi ellátások valamelyikében részesül: • időskorúak járadéka, • aktív korúak ellátása, • települési támogatás a rendszeres kiadások viseléséhez, • ápolási díj, • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, • otthonteremtési támogatás (a megállapítástól számított 3 évig), • nevelőszülő vagy hivatásos nevelőszülő, aki a gondozásba helyezett gyermeket saját háztartásában neveli, • bérleti jogviszony a Nemzeti Eszközkezelő Program alapján, • gyermekek otthongondozási díja.
Védendő fogyasztó lehet az a fogyatékossággal élő személy, aki: • vakok személyi járadékában részesül, • fogyatékossági támogatásban részesül, • vagy akinek az egészségét vagy életét közvetlenül veszélyeztetné a szolgáltatás kikapcsolása vagy megszakadása.
Ha a vakok személyi járadékában vagy a fogyatékossági támogatásában részesülő fogyasztó házastársában él olyan nagykorú, aki nem fogyatékossággal élő személy, akkor nem kötelező számára a különleges bánásmód biztosítása.
Aki mindkét kategória feltételeinek megfelel, az egyidejűleg is jogosult a kedvezmények igénybevételére.
Milyen kedvezmények illethetik meg a védendő fogyasztókat?
Szociálisan rászoruló fogyasztóknak járó kedvezmények: • részletfizetés lehetősége, • fizetési haladék, • kérhető előre fizetős mérő felszerelése.
Fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított kedvezmények:
A szolgáltatóknak az egyéni igényekhez igazodó, különleges bánásmódot kell biztosítaniuk, például: • havi (időközi) mérőleolvasás a helyszínen, • készpénzes számlafizetés a fogyasztó otthonában, • eltérő kialakítású mérőhely biztosítása, ha erre szükség van, • könnyen érthető számlamagyarázat, nagyított betűméretű számla, helyszíni segítség, számlafordítás, • egyéb, az ellátásban való részvételt megkönnyítő szolgáltatások.
Azok a fogyatékossággal élő fogyasztók, akiknek egészségét veszélyeztetné az energiaellátás megszakítása, fizetési késedelem esetén sem kapcsolhatók ki a szolgáltatásból.
Ezen felül a fogyatékossággal élő személy által használt segédeszközök energiafogyasztása után a jogszabályban meghatározott kedvezményes mennyiségen felül további kedvezmény is jár.
Érdemes minden esetben érdeklődni a szolgáltatónál az elérhető kedvezményekről.
Hogyan lehet kérni a nyilvántartásba vételt?
A kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a szolgáltató a fogyasztót hivatalosan is nyilvántartásba vette védendő fogyasztóként. Ehhez ki kell tölteni az erre szolgáló kérelem nyomtatványt, illetve csatolni kell a szociális rászorultságot vagy fogyatékosságot igazoló dokumentumokat. Az igény bejelentésekor nyilatkozni kell arról is, hogy a fogyasztó mely kedvezményeket szeretné igénybe venni.
Vonatkozó jogszabályok
Általános fogyasztóvédelmi szabályok: • évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
Védendő fogyasztókra (a víziközmű szolgáltatásnál védendő felhasználókra) vonatkozó szabályok: • 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról • 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Tele vagy ötletekkel? Van egy álmod, amit szeretnél elérni? Szeretnéd, ha támogatnánk abban, hogy megmutasd, mire vagy képes?
Pályázz minél hamarabb az ösztöndíjunkra!
Miben segít az ösztöndíj? Segít abban, hogy valóra váltsd az álmaidat, és egy lépéssel közelebb kerülj ahhoz, aki lenni szeretnél. Támogatást ad ahhoz, hogy fejlődj abban, ami számodra fontos. Legyen az sport, művészet, tanulás, munka vagy az önálló élet gyakorlása.
A támogatás célja nem az, hogy valaki helyettünk döntsön, hanem az, hogy segítsen velünk együtt dönteni. A jó támogató partnerként áll mellettünk: figyel, megért, támaszt nyújt — de nem veszi át az irányítást.
A jó támogató meghallgat és megért A támogatás alapja a valódi odafigyelés. A jó segítő nemcsak meghallja, amit mondunk, hanem meg is próbálja megérteni, mi áll a döntéseink, félelmeink vagy kérdéseink mögött. Olyan légkört teremt, ahol biztonságban tudunk beszélni arról, ami fontos nekünk.
Érthető információt ad Ahhoz, hogy valaki felelős döntést hozhasson, szüksége van világos, érthető információkra. A jó támogató úgy magyarázza el a lehetőségeket és következményeket, hogy azok számunkra is átláthatóak legyenek. Nem siet, nem nyomást gyakorol, hanem teret hagy a megértésre.
Tiszteletben tartja a döntéseket A jó támogatás lényege, hogy a döntést mindig az érintett hozza meg. A segítő nem veszi át az irányítást, nem akarja megmondani, mi lenne „a legjobb”. Tiszteletben tartja az önállóságot — akkor is, ha az út hibákkal, próbálkozásokkal együtt jár.
Figyel a körülményekre A megfelelő támogatás nemcsak a szavakról szól. A jó segítő arra is ügyel, hogy mikor, hol és hogyan beszélgetünk, hogy a helyzet számunkra kényelmes legyen. Tudja, hogy a jó kommunikációhoz megfelelő környezet kell.
A bizalom A támogatás egyik legfontosabb eleme a bizalom. A jó támogató hisz abban, hogy képesek vagyunk dönteni, fejlődni és tanulni — ez pedig abban is segít, hogy mi magunk is elhiggyük ugyanezt.
Mindenki részt vehet a saját életéről szóló döntésekben A döntéshozatal minden ember joga. Vannak, akik csak kevés támogatást igényelnek, másoknak több segítségre van szükségük — de mindenki megérdemli, hogy tisztelettel, partnerként és a saját tempójában támogassák.
A jó támogatás nem elveszi az önállóságot, hanem éppen ellenkezőleg: megerősíti azt.
Cikkünkben összefoglaljuk, milyen utazási és közlekedési kedvezmények érhetők el a fogyatékossággal élő emberek, valamint hozzátartozóik számára.
Ellátottak utazási utalványa
Az ellátottak utazási utalványára azok a személyek jogosultak, akik még nem töltötték be a 65. életévüket, és • öregségi nyugdíjban vagy azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülnek; • özvegy nyugdíjbani, árvaellátásban, szülői vagy baleseti hozzátartozói nyugdíjban részesülnek; • rokkantsági ellátásban részesülnek, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, vagy egészségi állapotuk legfeljebb 30%-os; • rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban vagy nemzeti helytállásért járó pótlékban részesülnek; • külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről kapnak nyugellátást; • nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek; • gyám és a gyámolt személy, a gondnok és a gondnokolt személy, • gyermekvédelmi nevelőszülő és a gondozásában lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek.
Az utalvány 2024. március 1-jétől a helyközi közlekedésben díjmentes utazást és 90%-os kedvezményt biztosít vármegye- és országbérlet vásárlásakor.
A dokumentumot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága állítja ki, és a kiállítás évében január 1-jétől a következő év március 31-ig érvényes.
A Magyar Államkincstár utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány annak állítható ki, • aki fogyatékossági támogatásban, vagy • aki, vagy aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül.
A kártyával a tulajdonos ingyenesen utazhat a belföldi, menetrend szerinti helyi és helyközi közlekedésben.
A kedvezményre jogosulttal egy kísérő is utazhat díjmentesen, de csak akkor, ha együtt utaznak.
Az ingyenes utazáshoz elegendő a MÁK kártyát felmutatni, de a személyazonosság igazolására kérhetnek személyi igazolványt vagy más személyazonosságot igazoló okmányt is.
Nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakóját, gondozottját megillető kedvezmény
A nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakói, illetve az oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozottjai az intézmény igazolása alapján ingyenesen utazhatnak a helyközi közlekedésben.
Az igazolásban feltüntetett legfeljebb két kísérő (szülő vagy megbízott) ugyanolyan mértékű kedvezményt kap.
Ugyanez a kedvezmény megilleti a bentlakó gondozott látogatóját is, ha a lakóhelye és az intézmény között utazik.
A sajátos nevelési igényű gyermekek utazási kedvezménye
A sajátos nevelési igényű gyermekek díjmentesen utazhatnak a helyközi közlekedésben a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk alapján.
A kedvezmény a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, a korai fejlesztést, valamint fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igazolása alapján vehető igénybe, függetlenül attól, hogy a gyermek bentlakásos, rendszeres bejárású vagy alkalmi oktatási formában vesz részt, és hogy többségi köznevelési szolgáltatást nyújtó intézménybe vagy a fogyatékosság típusa szerint létrehozott intézménybe jár.
Az igazolásban feltüntetett legfeljebb két kísérő (szülő vagy megbízott) ugyanolyan mértékű kedvezményt kap.
Utazási költségtérítési támogatás
2026. január 1-jétől emelkedik az utazási költségtérítés összege a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő intézménybe való eljutásához. A támogatás a korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő nevelést-oktatást nyújtó intézmények igénybevételéhez kapcsolódik, ideértve a gyógypedagógiai intézményeket is.
Az utazási költségtérítés összege kilométerenként 21 forintról 45 forintra emelkedik, majd 2027. január 1-jétől kilométerenként 65 forint lesz.
Vonatkozó jogszabályok: • 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400038.kor • 313/2025. (X. 17.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról: https://njt.hu/jogszabaly/2025-313-20-22
Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöke előadást tartott a lengyelországi Rzeszow-ban. László a helyi, PSONI szervezet önérvényesítő konferenciáján az önérvényesítéshez szükséges készségekről és támogatásról beszélt.
Előadásában elmondta: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallassátok a hangotokat! Osszátok meg, mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői. Mi tudjuk, milyen támogatásra van szükségünk.”
Később hozzátette: „Önérvényesítőként azt akartom, hogy az országaink befogadjanak minket. Hogy mi is a társadalom egyenlő tagjai legyünk és ugyanúgy élhessünk, mint bárki más. A befogadás azt jelenti, hogy mi is tudunk dolgozni, tanulni, szórakozni, szavazni döntéseket hozni. Akkor is, ha ehhez támogatásra van szükségünk.”
Ma Magyarországon több mint 57 000 nagykorú ember áll gondnokság alatt, közülük mintegy 31 000 teljesen korlátozó gondnokságban. Lakosságarányosan, Magyarország az egyik vezető európai ország a teljes korlátozás alkalmazásában – miközben egyre több állam csökkenti vagy megszünteti ennek lehetőségét, és a támogatott döntéshozatal felé mozdul el.
Csehországban és Szlovákiában a gondnokság alá helyezettek száma még mindig magas, de a teljes kizárás arányát tudatosan csökkentik; a bíróságok egyre inkább arányos, rugalmas megoldásokat keresnek. Romániában 2022-ben eltörölték a teljes kizáró gondnokságot, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. Lengyelországban jelenleg átfogó reform zajlik: célja a korlátozó gondnokság visszaszorítása és a támogatáson alapuló döntéshozatal megerősítése. Svédországban – ahol ez a rendszer több mint két évtizede működik – a segítségnyújtás a döntés szabadságát erősíti, nem korlátozza.
Nemzetközi jó gyakorlatok – működő megoldások
Románia– a „kizáró” gondnokság megszüntetése és támogatás elsődlegessége
A teljes, általános kizárást kivezették. Többlépcsős modellt vezettek be: előzetes jognyilatkozat és tartós meghatalmazás; támogatott döntéshozatal közjegyzői hitelesítéssel és országos nyilvántartással; a bírósági helyettesítés csak szigorú szükségességi-arányossági teszt mellett, szűk körben alkalmazható. A mindennapi, kisebb döntések szabadsága kifejezetten védett.
Ausztria – négyszintű rendszer és kötelező „clearing”
A rendszer négy fokozatból áll: előzetes meghatalmazás, választott felnőttképviselet, törvényi (családi) képviselet, bírósági képviselet. Minden ügyben kötelező a „clearing” az első bírósági rendelés előtt: független egyesület tárja fel, milyen támogatással kerülhető el a helyettesítés. Időkorlátok és rendszeres felülvizsgálat fékezik a túlkorlátozást.
Anglia–Wales – támogatási kötelezettség és független képviselet (IMCA)
A döntésképességet vélelmezni kell, és minden ésszerű lépést meg kell tenni a döntés támogatására. Ha nincs család, nagy horderejű ügyekben független képviselő (IMCA) segíti az érintett nézőpontjának beépítését a döntésbe.
Svédország – god man / förvaltare és „Personal Ombudsman”
A god man a személy beleegyezésével támogat és képvisel (az érintett cselekvőképessége megmarad); a förvaltare szűk körű, kényszerrel is elrendelhető adminisztratív képviselet. A Personal Ombudsman közösségi, bizalmi támogatást ad, amely sokszor kiváltja a formális korlátozást.
Ezek a példák azt mutatják, hogy a változás nem csupán jogi, hanem szemléletbeli is. Egyre több ország ismeri fel, hogy nem a döntési jog elvonása védi meg az embereket, hanem az, ha megkapják a segítséget ahhoz, hogy dönteni tudjanak. A felismerés lényege, hogy a támogatással meghozott döntés is érvényes döntés, és hogy a döntési jog nem a képesség, hanem az emberi méltóság része.
