Posts in category: Hírek

Debrecenben tartotta meg első műhelymunkáját az ÉFOÉSZ által létrehozott országos könnyen érthető kommunikációs hálózat. Az eseményen részt vett dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára is, aki a program jelentőségét hangsúlyozta.

„Ha valaki nem érti az őt érintő döntéseket, a jogait vagy a mindennapi híreket, akkor valójában ki van zárva a társadalomból” – fogalmazott dr. Kósa Ádám.

Az ÉFOÉSZ KÉK Hálózatot a Belügyminisztérium támogatásával indítottuk el. Célja, hogy a közérdekű információk mindenki számára érthetőbbé váljanak a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) módszerének alkalmazásával.

A debreceni műhelymunkán öt vármegyéből érkező, összesen 30 résztvevő vett részt. A képzésen könnyen érthető fordítók és lektorok –, vagyis értelmi fogyatékossággal élő szakértők – közösen sajátították el a könnyen érthető szövegkészítés alapjait.

A program kiemelt sajátossága, hogy a könnyen érthető kommunikáció minőségét értelmi fogyatékossággal élő emberek ellenőrzik, akik szakértőkként vesznek részt a munkában. Ez biztosítja, hogy az elkészült tartalmak valóban érthetőek legyenek az érintettek számára.

A műhelymunka során a résztvevők megismerték a könnyen érthető kommunikáció legfontosabb szabályait, a szövegkészítés lépéseit, valamint a vizuális megjelenítés alapelveit. A képzés végére a résztvevők képessé váltak rövid, könnyen érthető szövegek készítésére, egységes szakmai elvek mentén.

Az ÉFOÉSZ KÉK Hálózat az Önálló Életviteli Centrumainkra épül, és hamarosan minden megyében elérhető lesz. A hálózat célja, hogy támogassa a közigazgatási, közszolgáltatási és közösségi információk érthetőbbé tételét.

A könnyen érthető kommunikáció különösen fontos az értelmi fogyatékossággal élő emberek, az idősek, az alacsony írás-olvasási készséggel rendelkezők és más kommunikációs nehézséggel élők számára.

A Magyarországon egyedülálló program országos lefedettséggel, egységes szakmai módszertannal és minőségbiztosítással működik, és hosszú távon hozzájárul a közszolgáltatások hozzáférhetőségének javításához.

Mit tehetsz, ha hátrány ér a munkahelyeden?

Mit jelent a diszkrimináció?
A diszkrimináció hátrányos megkülönböztetést jelent. Ez akkor történik, ha valakivel rosszabbul bánnak, mint a többi emberrel, azért, mert más, mint a többiek. Például amiatt, mert fogyatékossággal él.
Sok fogyatékossággal élő ember tapasztal diszkriminációt. Például előfordulhat, hogy képes lennél elvégezni egy munkát, mégsem vesznek fel a munkahelyre, csak azért, mert fogyatékossággal élsz.

Egyenlő bánásmód a munkahelyen
A munkáltatónak kötelessége biztosítani az egyenlő bánásmódot. Ez azt jelenti, hogy nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést, és azt is meg kell akadályoznia, hogy a munkahelyen zaklatás vagy megalázó bánásmód érjen.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondja, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés többek között fogyatékosság miatt. Ez a védelem a munkaviszony minden szakaszára vonatkozik: az álláshirdetésre, a kiválasztásra, a bérezésre, az előléptetésre, a munkafeltételekre és a felmondásra is.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem tagadhatja meg a felvételedet, nem fizethet kevesebbet, és nem küldhet el pusztán a fogyatékosságod miatt.

Milyen formái lehetnek a diszkriminációnak?
A diszkrimináció lehet nyílt és egyértelmű. Ilyen például, ha valaki kimondja: „nem alkalmazunk fogyatékossággal élő embert”.
De lehet kevésbé látványos is. Diszkrimináció az is, ha egy szabály látszólag mindenkire vonatkozik, de valójában a fogyatékossággal élő munkavállalókat hozza hátrányos helyzetbe.
Diszkriminációnak minősül a zaklatás is. Ez akkor történik, ha valakit rendszeresen megaláznak, kigúnyolnak vagy ellenséges légkört alakítanak ki körülötte. Jogellenes az is, ha valakit azért ér hátrány, mert panaszt tett vagy kiállt a jogaiért.

Kaphatok kevesebb bért a fogyatékosságom miatt?
Nem. A Munka Törvénykönyve kimondja az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazt a munkát végzed, mint más, akkor ugyanannyi fizetés jár neked is.
A fizetésben lehet különbség például tapasztalat, végzettség vagy teljesítmény alapján. De a fogyatékosság nem lehet indok alacsonyabb fizetésre.

Felmondhatnak a fogyatékosságomra hivatkozva?
A fogyatékosság önmagában nem lehet felmondási ok. A munkáltató csak valós és jogszerű indokkal mondhat fel. Ilyen lehet például, ha a munkavégzéssel kapcsolatban komoly probléma merül fel, vagy a munkáltató működésében történik változás. Ha felmondanak neked, azt meg kell indokolni. Az indoknak valósnak és érthetőnek kell lennie.
Fontos az is, hogy ha a munkád elvégzéséhez támogatásra van szükséged, a munkáltatónak először meg kell vizsgálnia az észszerű alkalmazkodás lehetőségét. Nem küldhet el csak amiatt, mert támogatásra van szükséged.

Hová fordulhatok, ha megsértették a jogaimat a munkahelyen?
Ha úgy érzed, hogy hátrányos megkülönböztetés ért, érdemes először megpróbálni megbeszélni a helyzetet a főnököddel vagy a munkáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kérhetsz segítséget a segítődtől, szakszervezettől vagy egy érdekvédelmi szervezettől.
Fordulhatsz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához is, ami az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos ügyekben jár el. Bizonyos esetekben munkaügyi pert is indíthatsz a bíróság előtt.
A fogyatékosságod nem lehet ok arra, hogy hátrány érjen a munkahelyeden. Jogod van az egyenlő bánásmódhoz, az megfelelő fizetéshez és munkakörülményekhez!

Mit jelent az észszerű alkalmazkodás és mit köteles biztosítani a munkáltató?

A munkavállaláshoz való jog
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény kimondja, hogy a fogyatékossággal élő embereknek ugyanolyan joguk van a munkavállaláshoz, mint bárki másnak. Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés a fogyatékossága miatt.
Ennek ellenére sajnos az értelmi fogyatékossággal élő emberek sokkal ritkábban jutnak munkához, mint a nem fogyatékos emberek. A munkahelyek sokszor nincsenek felkészülve arra, hogyan támogassák az értelmi fogyatékossággal élő embereket. Fontos azonban tudnod: a megfelelő támogatáshoz jogod van. A támogatás biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

A munkáltató kötelezettségei
A munkáltató feladatait több jogszabály is rögzíti, például a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve.
A törvények előírják, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyi környezet, a munkaeszközök és a berendezések megfelelő átalakításáról. Amikor a munkáltató felvételt hirdet, mindenki számára biztosítania kell az egyenlő esélyeket.
Az észszerű alkalmazkodás követelménye nemzetközi és hazai jogszabályokban is szerepel. Ez nem választható lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség. Ha a munkáltató ezt nem biztosítja, azzal törvényt sért.

Mit jelent az észszerű alkalmazkodás?
Az észszerű alkalmazkodás azt jelenti, hogy a munkáltató a munkakörülményeket és a munkavégzés feltételeit a te szükségleteidhez igazítja. A cél az, hogy te is egyenlő eséllyel tudj dolgozni.
A munkáltató akkor köteles erre, ha az nem jelent számára aránytalan terhet, például túlzottan nagy költséget.
Ez nem különleges bánásmód, hanem annak biztosítása, hogy megkapd a munkádhoz szükséges támogatást. Az észszerű alkalmazkodás mindig egyéni. Nincs egyetlen megoldás, amely mindenki számára megfelelő lenne. Más támogatásra lehet szükség például egy pékségben, és másra egy irodai munkában. Az, hogy neked mire van szükséged, a munkádtól és a képességeidtől is függ.

Észszerű alkalmazkodás lehet például, hogy:

• a feladatokat könnyen érthetően fogalmazzák meg számodra,
• hosszabb időt szánnak a betanításodra,
• egy segítő munkatárs támogat téged a munkád során,
• a munkaidő beosztásod rugalmasabb, például nem napi 8 órában, hanem rövidebb időtartamban dolgozol,
• vagy otthoni munkavégzést engednek meg neked.

A lényeg az, hogy a munkáltató biztosítsa neked a támogatást, hogy megfelelő módon elvégezhesd a munkádat. Így egyenlő esélyeket kaphatsz a munkahelyen.

Hogyan kérheted az észszerű alkalmazkodást?
Ha úgy érzed, hogy bizonyos változtatások segítenék a munkádat, fontos, hogy ezt jelezd. Beszélhetsz a főnököddel, vagy azzal, akitől a feladatokat kapod. Mondd el, miben lenne szükséged segítségre, és hogyan könnyítené meg ez a munkádat!
A kérés megfogalmazásához segítséget is kérhetsz. Beszélj egy családtagoddal, segítőddel vagy egy érdekvédelmi szervezettel. Ők is segíthetnek abban, hogy elmondd, mire van szükséged.
Az észszerű alkalmazkodás célja az, hogy mindenki számára biztosítsa az egyenlő esélyeket a munka világában. Ehhez neked is jogod van!

Előző cikkünkben áttekintettük a foglalkoztatási formákat, vagyis azokat a lehetőségeket, amelyek az értelmi fogyatékossággal élő munkavállalók számára rendelkezésre állnak: foglalkoztatasi-formak

Ha sikerült megtalálnod a megfelelő munkahelyet, a munkába állás előtt még néhány fontos dologra érdemes odafigyelned. Fontos, hogy tisztában legyél a munkaszerződés legfontosabb tartalmi elemeivel, valamint azokkal a jogokkal és kedvezményekkel, amelyek megillethetnek a munkavállalás során.

Kötelező-e az egészségügyi alkalmassági vizsgálat?

Korábban a munkába állás előtt minden esetben kötelező volt az egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A jelenlegi szabályozás szerint ez csak akkor kötelező, ha jogszabály írja elő, vagy ha a munkáltató kéri. Ha szükséges a vizsgálat, mindenképpen meg kell jelenned rajta. Az üzemorvos ilyenkor azt állapítja meg, hogy az egészségi állapotod alapján betöltheted-e az adott munkakört.

Mire figyelj a munkaszerződés aláírásakor?

A munkaviszony a munkaszerződés aláírásával jön létre, amelyet minden esetben írásba kell foglalni. Ha nem foglaljátok írásba a szerződést, vagy azt nem írjátok alá, a szerződés érvénytelen lesz. Az érvénytelenségre harminc nap elteltével már csak a munkavállaló hivatkozhat.

A szerződésben szerepelnie kell annak, hogy milyen munkakörben fogsz dolgozni, és mennyi lesz az alapbéred. Ezek a legfontosabb elemek, amelyeket mindenképpen ellenőrizz aláírás előtt. A szerződés általában tartalmazza a munkaidőt, a munkavégzés helyét és azt is, hogy határozott vagy határozatlan időre szól-e a megállapodás. A részletes feladatokat gyakran külön munkaköri leírásban kapod meg.

Gyakori, hogy a felek próbaidőben állapodnak meg. A próbaidő arra szolgál, hogy te is megnézhesd, megfelel-e számodra a munkahely, és a munkáltató is kipróbálhaja, milyen veled dolgozni. Ez idő alatt a munkáltató és a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt indokolás nélkül, azonnali hatállyal.

Ha valamit nem értesz a munkaszerződéseddel kapcsolatban, kérdezd meg a munkáltatót! A munkáltató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos dolgokról, és elmagyarázza, ha valami nem érthető.   

Milyen jogaid vannak a munkahelyen?

A munkaszerződés alapján mind a munkavállalót, mind a munkáltatót jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

Munkavállalóként például köteles vagy időben megjelenni a munkahelyen, elvégezni a rád bízott feladatokat, betartani a munkahelyi szabályokat, és együttműködni munkatársaiddal. Ugyanakkor jogod van a munkádért járó fizetésre, a szabadságra, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülményekre, és arra, hogy felmondással megszüntesd a munkaviszonyod, ha már nem szeretnéd folytatni a munkát az adott munkahelyen.

Ha megváltozott munkaképességű vagy, fogyatékossági támogatásban részesülsz vagy vakok személyi járadékára vagy jogosult, évente öt munkanap pótszabadság is megillet.

A munkáltató kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Csak olyan munkakörben foglalkoztathat, amely az egészségi állapotodhoz igazodik, és nem jár hátrányos következményekkel.

Fontos tudnod azt is, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az úgynevezett észszerű alkalmazkodás feltételeit. Ez a követelmény megjelenik az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében, valamint az Európai Unió vonatkozó normáiban is. Az észszerű alkalmazkodás azt jelenti, hogy a szükségleteidhez igazítva kell kialakítani a munkakörnyezetet és a munkavégzés körülményeit, hogy biztonságosan és hatékonyan tudj dolgozni.

2026. február 9-én, sajtótájékoztatón mutattuk be új projektünket, amely során országos hálózatot építünk a könnyen érthető információkért, a Belügyminisztérium támogatásával. A ÉFOÉSZ KÉK Hálózat célja, hogy a közérdekű információk mindenki számára érthetőek legyenek a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) módszerének segítségével. A szolgáltatás az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumaira építve lesz elérhető, minden megyében. Segít majd az információk egyszerűsítésében, különösen a közigazgatás, a közszolgáltatások és a közösségi tájékoztatás területén.

Mit jelent a könnyen érthető kommunikáció?
A könnyen érthető kommunikáció módszere lehetővé teszi, hogy az információk mindenki számára érthetők legyenek. Különösen az értelmi fogyatékossággal élő személyek, idősek, alacsony írás-olvasási készséggel rendelkezők és más kommunikációs nehézséggel élő emberek számára.

Hogyan működik az ÉFOÉSZ KÉK Hálózat?
A ÉFOÉSZ KÉK Hálózat Magyarországon egyedülálló, szakmailag egységes és minőségbiztosított módon végzi majd a könnyen érthető szövegek írását és ellenőrzését. A hálózatot országos lefedettséggel, valamint értelmi fogyatékossággal élő emberek teljeskörű részvételével alakítjuk ki. Az érintett emberek szakértőkként, teljesjogú munkavállalókként jelennek meg a programban.

Hol érhetőek el az ÉFOÉSZ KÉK Hálózat szolgáltatásai?
A hálózat szolgáltatásai az ÉFOÉSZ 19 vármegyei Önálló Életviteli Centrumában lesznek elérhetőek. A Centrumok többféle módon támogatják az értelmi fogyatékossággal élő embereket és családjaikat az önálló életvitel erősítésében. Például önálló életviteli workshopokat szerveznek az önálló életviteli készségek fejlesztése érdekében, és egyéni mentorálást is biztosítanak. Emellett ingyenes okoseszköz-kölcsönző rendszert működtetnek, valamint képzéseket tartanak az okostelefonok és tabletek használatáról.

Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Szövetségünk számára különösen fontos, hogy a könnyen érthető információk segítségével is támogassuk az érintett embereket az önálló életvitelben és társadalmi részvételben.

Miben segít az ÉFOÉSZ KÉK Hálózat?
Az új szolgáltatás könnyen érthető szövegek írásával és ellenőrzésével nyújt majd segítséget elsősorban közigazgatási intézmények, közszolgáltatók, civil szervezetek, de más közérdekű információt nyújtó szervezetek számára is.

Kósa Ádám Fogyatékosságügyi Államtitkár elmondta, hogy Magyarország Kormánya számára kiemelten fontos, hogy az információk mindenki számára elérhetőek legyenek. Hozzátette, hogy ez a program hozzájárul a közigazgatás átláthatóságához, de legfontosabb, hogy segítséget jelent a megértési nehézséggel élő személyek számára.

Mi a különbség a védett foglalkoztatás és a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás között?

Magyarország Alaptörvénye és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény egyaránt kimondja: mindenkit megillet a munkavállalás joga, fogyatékosságtól függetlenül, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek különböző foglalkoztatási formákban találhatják meg a számukra megfelelő munkahelyet. Számos tényezőtől függ, hogy kinek mi a legmegfelelőbb forma, például az egyéni képességektől, a munkavégzéshez szükséges támogatás mértékétől és a munkahelyi környezettől.

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása Magyarországon alapvetően két formában valósulhat meg: integrált vagy védett foglalkoztatásban.

Integrált (nyílt munkaerőpiaci) foglalkoztatás

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (Fot.) szerint elsődlegesen az integrált foglalkoztatást kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személyek a nyílt munkaerőpiacon, nem fogyatékossággal élő munkavállalókkal együtt dolgoznak.

Az integrált foglalkoztatás célja a társadalmi befogadás erősítése, valamint az, hogy az érintettek végzettségüknek, képességeiknek és erősségeiknek megfelelő munkakörben, egyenlő feltételek mellett végezhessék munkájukat. A munkaviszony munkaszerződés alapján jön létre, és a foglalkoztatásra a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak.

Védett foglalkoztatás

Amennyiben az integrált foglalkoztatás nem megvalósítható, a jogszabályok szerint védett foglalkoztatás keretében kell munkalehetőséget biztosítani. Ezek speciálisan kialakított munkahelyek, amelyek normatív állami támogatásban részesülnek, és a megváltozott munkaképességű személyek igényeihez igazodó munkafeltételeket biztosítanak.

A védett foglalkoztatás célja kettős, egyrészt fejlesztés és rehabilitáció annak érdekében, hogy az érintettek később a nyílt munkaerőpiacon helyezkedhessenek el, másrészt tartós munkalehetőség biztosítása azok számára, akik számára az integrált foglalkoztatás nem elérhető.

A védett foglalkoztatás két fő formája:

• akkreditált foglalkoztatás,
• fejlesztő foglalkoztatás.

Akkreditált foglalkoztatás

Az akkreditált (rehabilitációs) foglalkoztatás olyan megváltozott munkaképességű személyek számára nyújt munkalehetőséget, akik jelenleg még nem tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, de megfelelő fejlesztéssel erre később esélyük nyílhat. A védett munkahelyek biztonságos környezetet teremtenek a tapasztalatszerzéshez, miközben magasabb elvárásokat állítanak a dolgozókkal szemben, mint a fejlesztő foglalkoztatás. 

Az akkreditált foglalkoztatásba az a megváltozott munkaképességű személy vonható be, aki:

• érvényes komplex minősítéssel rendelkezik, és annak besorolása B1, C1, B2, C2, D vagy E kategóriába tartozik,
• régi típusú minősítéssel rendelkezik, 
• fogyatékossági támogatásban részesül, 
• vagy rokkantsági járadékot kap.

A komplex minősítést a rehabilitációs hatóság állapítja meg. Ez a minősítés igazolja, hogy az érintett személynek egészségkárosodása van, hosszú ideje fennálló egészségügyi problémával küzd, vagy fogyatékossággal él, így hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek minősül. 

A foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a Munka Törvénykönyve szabályai szerint.

Fejlesztő foglalkoztatás

A fejlesztő foglalkoztatás azok számára nyújt lehetőséget, akik sem a nyílt, sem az akkreditált munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. Elsődleges célja nem feltétlenül a munkaviszony kialakítása, hanem az életminőség javítása, a napi rutin megteremtése és a közösségi beilleszkedés támogatása.

Ez a foglalkoztatási forma a szociális ellátórendszer része, jellemzően intézmények szervezik saját ellátottaik számára. A részvétel feltétele, hogy az érintett betöltse a 16. életévét, ne érje el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és szociális szolgáltatásban részesüljön. A fejlesztő foglalkoztatást az 1993. évi III. törvény szabályozza.

A fejlesztő foglalkoztatás két jogviszonyban valósulhat meg:

• határozott idejű munkaviszony,
• fejlesztési jogviszony.

Munkaviszony esetén a cél az önálló munkavégzés elősegítése és a munkakészségek fejlesztése, munkaszerződés alapján, legalább minimálbér mellett.
Fejlesztési jogviszonyban a hangsúly a készségek fejlesztésén van; a résztvevők fejlesztési díjat kapnak, és fejlesztési szerződés alapján vesznek részt a foglalkoztatásban.

Az integrált és a védett foglalkoztatási formák összehasonlítása

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) kiemelten fontosnak tartja a januári rezsistop bevezetését, amely a rendkívüli téli időjárás következtében megnövekedett fűtési költségek enyhítését szolgálja.

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik számára a téli hónapok különösen nagy kihívást jelentenek. Sok érintett esetében az otthon melege nem csupán komfortkérdés, hanem az egészség és a mindennapi biztonság alapfeltétele. A megnövekedett energiafelhasználás jelentős többletterhet róhat ezekre a háztartásokra, ezért egy ilyen, célzott átmeneti intézkedés kiszámíthatóbbá és elviselhetőbbé teheti a megélhetést, és valódi segítséget jelenthet.

A januári rezsistop lehetőséget ad arra, hogy a családok a szélsőséges hidegben ne kényszerüljenek nehéz döntésekre a fűtés és más alapvető kiadások között. Az intézkedés különösen fontos azok számára, akik tartósan otthon tartózkodnak, vagy egészségi állapotuk miatt fokozott fűtést igényelnek.

Az ÉFOÉSZ továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet és képviseli az érintettek érdekeit annak érdekében, hogy senki ne maradjon segítség nélkül a téli időszakban sem.