osszegoglalo_cover-scaled

Összefoglaló az ellátásokról I.

Értelmi fogyatékossággal élő emberek által igényelhető ellátások

Fogyatékossági támogatás (Fogytám)

A fogyatékossági támogatás a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára biztosított, havonta folyósított pénzbeli ellátás. Célja az esélyegyenlőség elősegítése, valamint a fogyatékosságból eredő társadalmi és életviteli hátrányok mérséklése, jövedelemtől függetlenül.

Fogyatékossági támogatásra jogosult az a személy, aki:

  • betöltötte a 18. életévét,
  • a jogszabályban meghatározott súlyos fogyatékossággal él,
  • állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és
  • önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A fogyatékossági támogatás összege 2025-ben:

  • havi alapösszege 36 341 Ft,
  • halmozottan fennálló fogyatékosság esetén, vagy ha a súlyos fogyatékossággal élő személy önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik, az ellátás havi összege 44 729 Ft. 

Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?

  • Nem jár fogyatékossági támogatás annak, aki emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után emelt összegű családi pótlékot folyósítanak.
  • Az ellátás igénybe vehető rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett.

Emelt összegű családi pótlék saját jogon

A családi pótlék célja a gyermekneveléssel és iskoláztatással járó többletköltségek enyhítése. Bizonyos esetekben az ellátás a jogosultat saját jogon illeti meg.

Saját jogán nevelési ellátásra jogosult: 

  • a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, 
  • az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

A saját jogú emelt összegű családi pótlék összege 2025-ben havi 20 300 Ft.

Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?

  • Emelt összegű családi pótlék folyósítása mellett fogyatékossági támogatás nem igényelhető.
  • Az ellátás igénybe vehető rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett.

Rokkantsági járadék

A rokkantsági járadék olyan pénzbeli ellátás, amely a 25. életév betöltése előtt bekövetkezett súlyos egészségkárosodáshoz kapcsolódik.

Rokkantsági járadékra jogosult az a személy:

  • akinek egészségkárosodása a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és azóta folyamatosan fennáll,
  • egészségkárosodásának mértéke legalább 70%, és
  • nem részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban.

A rokkantsági járadék összege 2025-ben havi 60 715 Ft.

Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?

  • Nem vehető igénybe rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett.
  • Igénybe vehető fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal együtt.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 

(rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás)

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult lehet az a személy, aki:

  • betöltötte a 15. életévét,
  • egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60%-os,
  • rendelkezik a jogszabályban előírt biztosítási idővel (a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap, 15 éven belül legalább 3650 nap),
  • és nem részesül rendszeres pénzellátásban. 

Jogosult lehet az is, aki

  • 35 éves kora előtt vált megváltozott munkaképességűvé, és 
  • 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai alatt, vagy a tanulmányok befejezését követő 180 napon belül biztosítottá vált, 
  • és ezt követően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, 
  • 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de folyósítása ekkor szünetelt.

Rehabilitációs ellátás

A rehabilitációs ellátás azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek jár, akik rehabilitálhatónak minősülnek.

A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ide tartoznak a B1 vagy C1 kategóriába sorolt személyek, akik esetében:

  • a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációra van szükség. 

A rehabilitációs ellátás keretében a jogosult kétféle támogatást kap:

  • Rehabilitációs szolgáltatást, vagyis a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatást.
  • Rehabilitációs pénzbeli ellátást, amelynek összege 2025-ben havi 42 618 Ft-tól 71 030 Ft-ig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.

Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?

  • Nem vehető igénybe egyes rendszeres pénzellátásokkal egyidejűleg, így például a nyugdíj, az álláskeresési járadék, a rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás mellett.
  • Igénybe vehető fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal együtt.

Rokkantsági ellátás

Rokkantsági ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek rehabilitációja nem javasolt.

A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ez a B2, C2, D vagy E kategóriába tartozó személyeket jelenti, akik esetében

  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. 

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásakor (vagy a felülvizsgálatkor) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

Kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges biztosítási idővel, de különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn, és megfelelnek a törvényben meghatározott további feltételeknek. 

A rokkantsági ellátás összege 2025-ben havi 42 618 Ft-tól 213 090 Ft-ig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.

A kivételes rokkantsági ellátás összege 2025-ben havi 41 533 Ft-tól 50 786 Ft-ig terjedhet.

Milyen más ellátásokkal igényelhető együtt?

  • Nem vehető igénybe egyes rendszeres pénzellátásokkal egyidejűleg, így például a nyugdíj, az álláskeresési járadék, a rokkantsági járadék és rehabilitációs ellátás mellett.
  • Igénybe vehető fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal együtt.

Közgyógyellátás

A közgyógyellátás természetben nyújtott szociális ellátás, amely a szociálisan rászoruló személyek egészségügyi kiadásainak csökkentését szolgálja.

Közgyógyellátásra kétféle jogcímen lehet jogosultságot szerezni: alanyi vagy normatív alapon.

Aki rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, az térítésmentesen jogosult:

  • valamint gyógyászati ellátások igénybevételére orvosi rehabilitáció céljából.
  • bizonyos, járóbeteg-ellátás keretében felírható gyógyszerekre (a megállapított gyógyszerkerete erejéig),
  • egyes gyógyászati segédeszközökre, ezek javítására és kölcsönzésére,
20251203_Mit kell tennie az Europai Unionak_01

Mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért?

Bercse László vagyok, az ÉFOÉSZ társelnöke.
Az EPSA vagyis az Európai Önérvényesítő Platform elnöke is vagyok.
December 3-án Brüsszelbe utaztam,
hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben.
Arról beszéltem, mit kell tennie az Európai Uniónak
az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.

Bercse László

Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform.
AZ EPSA egy olyan csoport,
amely Európa különböző országaiból származó önérvényesítőkből áll.
Együtt dolgozunk az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért.

Az EPSA az Inclusion Europe része.
Az Inclusion Europe egy nagy szervezet,
amely 20 millió értelmi fogyatékossággal élő embert
és családjaikat képviseli 39 európai országban.

Az EPSA 2 évente megrendezi
a Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferenciát.
Az eseményekben közös,
hogy mindenhol az önérvényesítők vannak főszerepben.
Önérvényesítők a szervezők, előadók és felszólalók.

2025-ben a Halljátok meg a hangunk! egy olyan rendezvénysorozat volt,
amelyet Európa-szerte szerveztek önérvényesítők.
18 országban 23 esemény zajlott.
A témánk az volt: „Halljanak meg minket, lássanak meg minket!„

A Halljátok meg a hangunk! eseményekkel

  • Támogatjuk az önérvényesítőket!
    Segítünk az értelmi fogyatékossággal élő embereknek felszólalni
    egész Európában.
  • A változásért dolgozunk együtt!
    Amit az önérvényesítők mondanak a helyi eseményeken,
    azt továbbítjuk az Európai döntéshozók felé.

December 3-án Brüsszelbe utaztam,
hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben.
Arról beszéltem, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak
az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.
Elmondtam a döntéshozóknak az önérvényesítők tapasztalatait és elvárásait.
Azokat az üzeneteket is átadtam,
amit magyar önérvényesítők mondtak el idén, önérvényesítő találkozókon.

A legfontosabb üzenetek, amiket elmondtam az Európai Parlamentben:

1. Növelnünk kell a társadalom tudatosságát!
„A legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek.
Pedig mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!
Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.”

2. Önállóan akarunk élni, a közösség tagjaiként!
Folytatni kell az intézmények kiváltását!
Intézmények helyett támogató szolgáltatásokra van szükség.
Például támogatott lakhatásra és személyi asszisztenciára.
Segítsék a fogyatékossággal élő embereket, hogy fejlődjünk
és, hogy kapcsolatokat és támogató hálózatokat építhessünk a közösségben.

3. Jó támogatásra van szükségünk!
„A jó segítség önbizalmat ad és biztonságot nyújt.
Segít a változások megértésében.
Erősíti bennem, hogy értékes tagja vagyok a társadalomnak.”

4. El kell terjeszteni a támogatott döntéshozatalt!
Mi akarunk dönteni az életünkről.
A döntésekhez megfelelő segítségre van szükségünk.
„Ne más döntsön helyettünk.”

5. Támogatni kell az értelmi élő fogyatékossággal élő embereket,
hogy megismerjék a jogaikat és önérvényesítővé váljanak!
„Az önérvényesítés azt jelenti,
hogy megtanuljuk a jogainkat és hogy kitől kérhetünk segítséget.
Az önérvényesítés segít elérni a céljainkat.”

6. Választójogot akarunk!
A cselekvőképességtől függetlenül.
Mi is az országaink állampolgárai és Európa polgárai vagyunk.
Mi akarjuk eldönteni, hogy ki képviseljen minket.
A döntéshozóknak ki kell kéniük az önérvényesítők véleményét.
Magunkat is képviselni akarjuk döntéshozói szinten, a politikai és közéletben.
Önérvényesítőkre van szükség választott tisztségekben
helyi, országos és az európai szinten.

7. Egyenlő esélyű hozzáférést akarunk az oktatáshoz!
Jó minőségű, inkluzív oktatásra van szükségünk.

8. Dolgozni akarunk!
Valódi munkát akarunk végezni, valódi bérért, a nyílt munkaerőpiacon.
Minőségi szakképzésre van szükségünk.

9. Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét!
A fogyatékos embereknek magasabb jövedelemre van szükségük,
hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.

10. Tegyék könnyen érthetővé az információkat!
„Olyan információra van szükségünk,
amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”
A honlapokat és digitális szolgáltatásokat akadálymentessé kell tenni.
Ez nem csak fogyatékossággal élő embereknek fontos,
hanem az időseknek és sok más embernek is.

11. Egyenlő esélyű hozzáférésre van szükség az egészségügyi ellátásokhoz.
Például a fogászati ellátásokhoz.
Az egyenlő esélyű hozzáféréshez tartozik:
a megelőzés, akadálymentes ellátások és képzett szakemberek.
Könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk az egészségügyről.

12. Hatékonyabb védelemre van szükség a bántalmazás ellen.
A lelki, fizikai bántalmazás és anyagi kihasználás ellen is.

13. „Önérvényesítőként a segítőinkért is dolgozunk.”
A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre,
nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük.
Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.

Hiszek benne, hogy együtt elérhetjük,
hogy az önérvényesítők láthatóbbak legyenek egész Európában.

Arra bátorítalak titeket, hogy hallassátok a hangotokat!
Csatlakozzatok önérvényesítő csoportokhoz,
vagy alakítsatok saját önérvényesítő csoportot!
Kérjetek segítséget szervezetektől és egymástól.

Mutassátok meg, mire vagytok képesek!
Kezünkbe kell vennünk az életünket, hogy jobb életet élhessünk!

paragrafus_

Védendő fogyasztók

Kik azok a fogyasztók és miért fontos a fogyasztóvédelem?

A mindennapokban vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, számlákat fizetünk, és amikor mindezt nem vállalkozási célból tesszük, fogyasztóként járunk el. A fogyasztóvédelem azért jött létre, hogy ezekben a helyzetekben megvédje a magánszemélyeket, hiszen a vállalkozások általában több információval, tapasztalattal és erőforrással rendelkeznek, mint a vásárlóik.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki nem üzleti vagy szakmai célból vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást. Vagyis mindenki fogyasztó, aki magánszemélyként jár el és ilyen minőségében különféle jogok illetik meg, amik a többek között fogyasztók biztonságát, vagyoni érdekeinek védelmét, megfelelő tájékoztatását biztosítják.

Fogyasztóvédelmi szabályok biztosítják például azt is, hogy a termékeken világosan fel kell tüntetni az árat, vagy azt, hogy 18 év alatti személyeknek tilos alkoholt értékesíteni.

Vannak azonban olyan személyek, akik bizonyos élethelyzetük vagy egészségi állapotuk miatt még nagyobb figyelmet és védelmet igényelnek. Őket nevezik a jogszabályok védendő fogyasztóknak.

Ki számíthat védendő fogyasztónak?

A védendő fogyasztók meghatározott kedvezményeket és különleges bánásmódot vehetnek igénybe a villamosenergia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatások területén. Két fő csoportjuk van:
•  Szociálisan rászoruló fogyasztók
•  Fogyatékossággal élő fogyasztók

Szociálisan rászorulónak minősül az a természetes személy, aki vagy akinek háztartásában élő személy az alábbi ellátások valamelyikében részesül:
•  időskorúak járadéka,
•  aktív korúak ellátása,
•  települési támogatás a rendszeres kiadások viseléséhez,
•  ápolási díj,
•  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
•  otthonteremtési támogatás (a megállapítástól számított 3 évig),
•  nevelőszülő vagy hivatásos nevelőszülő, aki a gondozásba helyezett gyermeket saját háztartásában neveli,
•  bérleti jogviszony a Nemzeti Eszközkezelő Program alapján,
•  gyermekek otthongondozási díja.

Védendő fogyasztó lehet az a fogyatékossággal élő személy, aki:
•  vakok személyi járadékában részesül,
•  fogyatékossági támogatásban részesül,
•  vagy akinek az egészségét vagy életét közvetlenül veszélyeztetné a szolgáltatás kikapcsolása vagy megszakadása.

Ha a vakok személyi járadékában vagy a fogyatékossági támogatásában részesülő fogyasztó házastársában él olyan nagykorú, aki nem fogyatékossággal élő személy, akkor nem kötelező számára a különleges bánásmód biztosítása.

Aki mindkét kategória feltételeinek megfelel, az egyidejűleg is jogosult a kedvezmények igénybevételére.

Milyen kedvezmények illethetik meg a védendő fogyasztókat?

Szociálisan rászoruló fogyasztóknak járó kedvezmények:
•  részletfizetés lehetősége,
•  fizetési haladék,
•  kérhető előre fizetős mérő felszerelése.

Fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított kedvezmények:

A szolgáltatóknak az egyéni igényekhez igazodó, különleges bánásmódot kell biztosítaniuk, például:
•  havi (időközi) mérőleolvasás a helyszínen,
•  készpénzes számlafizetés a fogyasztó otthonában,
•  eltérő kialakítású mérőhely biztosítása, ha erre szükség van,
•  könnyen érthető számlamagyarázat, nagyított betűméretű számla, helyszíni segítség, számlafordítás,
•  egyéb, az ellátásban való részvételt megkönnyítő szolgáltatások.

Azok a fogyatékossággal élő fogyasztók, akiknek egészségét veszélyeztetné az energiaellátás megszakítása, fizetési késedelem esetén sem kapcsolhatók ki a szolgáltatásból.

Ezen felül a fogyatékossággal élő személy által használt segédeszközök energiafogyasztása után a jogszabályban meghatározott kedvezményes mennyiségen felül további kedvezmény is jár.

Érdemes minden esetben érdeklődni a szolgáltatónál az elérhető kedvezményekről.

Hogyan lehet kérni a nyilvántartásba vételt?

A kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a szolgáltató a fogyasztót hivatalosan is nyilvántartásba vette védendő fogyasztóként. Ehhez ki kell tölteni az erre szolgáló kérelem nyomtatványt, illetve csatolni kell a szociális rászorultságot vagy fogyatékosságot igazoló dokumentumokat. Az igény bejelentésekor nyilatkozni kell arról is, hogy a fogyasztó mely kedvezményeket szeretné igénybe venni.

Vonatkozó jogszabályok

Általános fogyasztóvédelmi szabályok:
•  évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Védendő fogyasztókra (a víziközmű szolgáltatásnál védendő felhasználókra) vonatkozó szabályok:
•  2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
•  2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
•  2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

GOLLESZ-COVER_2026

Göllesz Viktor-ösztöndíj 2026-ban is!

Mutasd az utat! Mutasd az utad!

A Göllesz Viktor-ösztöndíj Neked szól!

Tele vagy ötletekkel?
Van egy álmod, amit szeretnél elérni?
Szeretnéd, ha támogatnánk abban, hogy megmutasd, mire vagy képes?

Pályázz minél hamarabb az ösztöndíjunkra!

Miben segít az ösztöndíj?
Segít abban, hogy valóra váltsd az álmaidat, és egy lépéssel közelebb kerülj ahhoz, aki lenni szeretnél.
Támogatást ad ahhoz, hogy fejlődj abban, ami számodra fontos.
Legyen az sport, művészet, tanulás, munka vagy az önálló élet gyakorlása.

Olvasd el a pályázati kiírásunkat!

paragrafus

Milyen a jó támogatás?

A támogatás célja nem az, hogy valaki helyettünk döntsön, hanem az, hogy segítsen velünk együtt dönteni. A jó támogató partnerként áll mellettünk: figyel, megért, támaszt nyújt — de nem veszi át az irányítást.

A jó támogató meghallgat és megért
A támogatás alapja a valódi odafigyelés. A jó segítő nemcsak meghallja, amit mondunk, hanem meg is próbálja megérteni, mi áll a döntéseink, félelmeink vagy kérdéseink mögött. Olyan légkört teremt, ahol biztonságban tudunk beszélni arról, ami fontos nekünk.

Érthető információt ad
Ahhoz, hogy valaki felelős döntést hozhasson, szüksége van világos, érthető információkra. A jó támogató úgy magyarázza el a lehetőségeket és következményeket, hogy azok számunkra is átláthatóak legyenek. Nem siet, nem nyomást gyakorol, hanem teret hagy a megértésre.

Tiszteletben tartja a döntéseket
A jó támogatás lényege, hogy a döntést mindig az érintett hozza meg. A segítő nem veszi át az irányítást, nem akarja megmondani, mi lenne „a legjobb”. Tiszteletben tartja az önállóságot — akkor is, ha az út hibákkal, próbálkozásokkal együtt jár.

Figyel a körülményekre
A megfelelő támogatás nemcsak a szavakról szól. A jó segítő arra is ügyel, hogy mikor, hol és hogyan beszélgetünk, hogy a helyzet számunkra kényelmes legyen. Tudja, hogy a jó kommunikációhoz megfelelő környezet kell.

A bizalom
A támogatás egyik legfontosabb eleme a bizalom. A jó támogató hisz abban, hogy képesek vagyunk dönteni, fejlődni és tanulni — ez pedig abban is segít, hogy mi magunk is elhiggyük ugyanezt.

Mindenki részt vehet a saját életéről szóló döntésekben
A döntéshozatal minden ember joga. Vannak, akik csak kevés támogatást igényelnek, másoknak több segítségre van szükségük — de mindenki megérdemli, hogy tisztelettel, partnerként és a saját tempójában támogassák.

A jó támogatás nem elveszi az önállóságot, hanem éppen ellenkezőleg: megerősíti azt.

paragrafus

Utazási kedvezmények fogyatékossággal élő személyek és családtagjaik számára

Cikkünkben összefoglaljuk, milyen utazási és közlekedési kedvezmények érhetők el a fogyatékossággal élő emberek, valamint hozzátartozóik számára.

Ellátottak utazási utalványa

Az ellátottak utazási utalványára azok a személyek jogosultak, akik még nem töltötték be a 65. életévüket, és
•  öregségi nyugdíjban vagy azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülnek;
•  özvegy nyugdíjbani, árvaellátásban, szülői vagy baleseti hozzátartozói nyugdíjban részesülnek;
•  rokkantsági ellátásban részesülnek, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, vagy egészségi állapotuk legfeljebb 30%-os;
•  rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban vagy nemzeti helytállásért járó pótlékban részesülnek;
•  külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről kapnak nyugellátást;
•  nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek;
•  gyám és a gyámolt személy, a gondnok és a gondnokolt személy,
•  gyermekvédelmi nevelőszülő és a gondozásában lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek.

Az utalvány 2024. március 1-jétől a helyközi közlekedésben díjmentes utazást és 90%-os kedvezményt biztosít vármegye- és országbérlet vásárlásakor.

A dokumentumot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága állítja ki, és a kiállítás évében január 1-jétől a következő év március 31-ig érvényes.

További információ a Magyar Államkincstár honlapján érhető el: https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/Nyugdijfolyositas/ellatottak-utazasi-utalvanya

Utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány (MÁK kártya)

A Magyar Államkincstár utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány annak állítható ki,
•  aki fogyatékossági támogatásban, vagy
•  aki, vagy aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A kártyával a tulajdonos ingyenesen utazhat a belföldi, menetrend szerinti helyi és helyközi közlekedésben.

A kedvezményre jogosulttal egy kísérő is utazhat díjmentesen, de csak akkor, ha együtt utaznak.

Az ingyenes utazáshoz elegendő a MÁK kártyát felmutatni, de a személyazonosság igazolására kérhetnek személyi igazolványt vagy más személyazonosságot igazoló okmányt is.

Nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakóját, gondozottját megillető kedvezmény

A nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakói, illetve az oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozottjai az intézmény igazolása alapján ingyenesen utazhatnak a helyközi közlekedésben.

Az igazolásban feltüntetett legfeljebb két kísérő (szülő vagy megbízott) ugyanolyan mértékű kedvezményt kap.

Ugyanez a kedvezmény megilleti a bentlakó gondozott látogatóját is, ha a lakóhelye és az intézmény között utazik.

A sajátos nevelési igényű gyermekek utazási kedvezménye

A sajátos nevelési igényű gyermekek díjmentesen utazhatnak a helyközi közlekedésben a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk alapján.

A kedvezmény a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, a korai fejlesztést, valamint fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igazolása alapján vehető igénybe,  függetlenül attól, hogy a gyermek bentlakásos, rendszeres bejárású vagy alkalmi oktatási formában vesz részt, és hogy többségi köznevelési szolgáltatást nyújtó intézménybe vagy a fogyatékosság típusa szerint létrehozott intézménybe jár.

Az igazolásban feltüntetett legfeljebb két kísérő (szülő vagy megbízott) ugyanolyan mértékű kedvezményt kap.

Utazási költségtérítési támogatás

2026. január 1-jétől emelkedik az utazási költségtérítés összege a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő intézménybe való eljutásához. A támogatás a korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő nevelést-oktatást nyújtó intézmények igénybevételéhez kapcsolódik, ideértve a gyógypedagógiai intézményeket is.

Az utazási költségtérítés összege kilométerenként 21 forintról 45 forintra emelkedik, majd 2027. január 1-jétől kilométerenként 65 forint lesz.

A támogatás iránti kérelmet személyesen, postai úton vagy elektronikusan lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. További információ a Magyar Államkincstár honlapján érhető el: https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/utazasi-koltsegteritesi-tamogatas

Vonatkozó jogszabályok:
•  38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400038.kor
•  313/2025. (X. 17.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról: https://njt.hu/jogszabaly/2025-313-20-22

Batornak kell lennunk cover

„Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk!” Önérvényesítő konferencia Lengyelországban

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöke előadást tartott a lengyelországi Rzeszow-ban. László a helyi, PSONI szervezet önérvényesítő konferenciáján az önérvényesítéshez szükséges készségekről és támogatásról beszélt.

Előadásában elmondta: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallassátok a hangotokat! Osszátok meg, mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői. Mi tudjuk, milyen támogatásra van szükségünk.”

Később hozzátette: „Önérvényesítőként azt akartom, hogy az országaink befogadjanak minket.  Hogy mi is a társadalom egyenlő tagjai legyünk és ugyanúgy élhessünk, mint bárki más. A befogadás azt jelenti, hogy mi is tudunk dolgozni, tanulni, szórakozni, szavazni döntéseket hozni. Akkor is, ha ehhez támogatásra van szükségünk.”

Bercse László

Megosztott néhány nehézséget és javaslatot az európai önérvényesítők ajánlásai alapján:

Meg akarjuk érteni a világot, amelyben élünk. Az információknak könnyen érthetőnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük.

Valódi munkahelyeket és valódi fizetést akarunk. Egyenlő hozzáférést akarunk a foglalkoztatáshoz.

Azt akarjuk, hogy minden gyermek és diák együtt járjon iskolába. Nem szabad a tanulókat a fogyatékosságuk alapján elkülöníteni.

A közösségben akarunk élni, az általunk választott emberekkel. Nem akarunk intézetekben élni. Mi akarunk dönteni arról, hol, kivel és hogyan élünk.

Egyenlő hozzáférést akarunk az egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő bánásmódot akarunk és érthető tájékoztatást az ellátásokról és kezelésekről.

Azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsák a döntéseinket. Jogunk van döntéseket hozni. Jogunk van támogatást kapni a döntéseinkhez, ha szükségünk van rá.

Azt akarjuk, hogy jogunk legyen szavazni a választásokon. Mi is az országaink állampolgárai vagyunk. Jogunk van beleszólni a közös ügyekbe.

Fotó: PSONI Jarosław

paragrafus

Európai trendek a gondnokság terén: egyre több ország választja a támogatott döntéshozatalt

Ma Magyarországon több mint 57 000 nagykorú ember áll gondnokság alatt, közülük mintegy 31 000 teljesen korlátozó gondnokságban. Lakosságarányosan, Magyarország az egyik vezető európai ország a teljes korlátozás alkalmazásában – miközben egyre több állam csökkenti vagy megszünteti ennek lehetőségét, és a támogatott döntéshozatal felé mozdul el.

Csehországban és Szlovákiában a gondnokság alá helyezettek száma még mindig magas, de a teljes kizárás arányát tudatosan csökkentik; a bíróságok egyre inkább arányos, rugalmas megoldásokat keresnek. Romániában 2022-ben eltörölték a teljes kizáró gondnokságot, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal.
Lengyelországban jelenleg átfogó reform zajlik: célja a korlátozó gondnokság visszaszorítása és a támogatáson alapuló döntéshozatal megerősítése. Svédországban – ahol ez a rendszer több mint két évtizede működik – a segítségnyújtás a döntés szabadságát erősíti, nem korlátozza.

Nemzetközi jó gyakorlatok – működő megoldások

Románia– a „kizáró” gondnokság megszüntetése és támogatás elsődlegessége

A teljes, általános kizárást kivezették. Többlépcsős modellt vezettek be: előzetes jognyilatkozat és tartós meghatalmazás; támogatott döntéshozatal közjegyzői hitelesítéssel és országos nyilvántartással; a bírósági helyettesítés csak szigorú szükségességi-arányossági teszt mellett, szűk körben alkalmazható. A mindennapi, kisebb döntések szabadsága kifejezetten védett.

Ausztria – négyszintű rendszer és kötelező „clearing”

A rendszer négy fokozatból áll: előzetes meghatalmazás, választott felnőttképviselet, törvényi (családi) képviselet, bírósági képviselet. Minden ügyben kötelező a „clearing” az első bírósági rendelés előtt: független egyesület tárja fel, milyen támogatással kerülhető el a helyettesítés. Időkorlátok és rendszeres felülvizsgálat fékezik a túlkorlátozást.

Anglia–Wales – támogatási kötelezettség és független képviselet (IMCA)

A döntésképességet vélelmezni kell, és minden ésszerű lépést meg kell tenni a döntés támogatására. Ha nincs család, nagy horderejű ügyekben független képviselő (IMCA) segíti az érintett nézőpontjának beépítését a döntésbe.

Svédország – god man / förvaltare és „Personal Ombudsman”

A god man a személy beleegyezésével támogat és képvisel (az érintett cselekvőképessége megmarad); a förvaltare szűk körű, kényszerrel is elrendelhető adminisztratív képviselet. A Personal Ombudsman közösségi, bizalmi támogatást ad, amely sokszor kiváltja a formális korlátozást.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a változás nem csupán jogi, hanem szemléletbeli is. Egyre több ország ismeri fel, hogy nem a döntési jog elvonása védi meg az embereket, hanem az, ha megkapják a segítséget ahhoz, hogy dönteni tudjanak. A felismerés lényege, hogy a támogatással meghozott döntés is érvényes döntés, és hogy a döntési jog nem a képesség, hanem az emberi méltóság része.

fogaszati_ellatasok_202510_COVER

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek fogászati ellátása Magyarországon

Az ÉFOÉSZ kérdőíves felmérést végzett a fogyatékossággal élő emberek fogászati ellátásának hozzáférhetőségével és minőségével kapcsolatban. Az érintett páciensek és hozzátartozóik tapasztalatai megmutatják az ellátórendszer jelenlegi működésének legnagyobb kihívásait.  A felmérés rávilágít az egészségügyi rendszer lehetséges fejlesztési irányaira is, a rendszerszintű változások elindítása érdekében.

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek fogászati ellátása Magyarországon régóta komoly kihívásokkal terhelt terület. Bár az elmúlt években történtek előrelépések, azonban jelenleg gyakorlatilag csak az akut ellátás biztosított, számos akadállyal nehezítve. A teljeskörű megelőzés és a rendszeres, komplex fogászati gondozás továbbra is hiányzik. Az értelmi fogyatékossággal élő páciensek kezelése lényegesen összetettebb, idő- és költségigényesebb, az egészségügyi ellátórendszer fókusza pedig csak korlátozottan irányul erre a betegcsoportra.

Jelenleg 100 000 fogyatékossággal élő ember számára lenne nélkülözhetetlen a speciális, személyre szabott fogászati gondozás, azonban az érintettek számos akadályba ütköznek.

Szövetségünk 2025 nyarán kérdőíves felmérést végzett, melyre Magyarország különböző pontjairól, elsősorban értelmi fogyatékossággal élő személyektől és családtagjaiktól kaptunk válaszokat.

Válaszadóink az alábbi fő nehézségeket azonosították:

  • Hosszú várólisták
  • Az állami ellátás hiányosságai miatt gyakran kényszerülnek fizetős szolgáltatások igénybevételére a családok
  • Empátia és megfelelő hozzáállás hiánya
  • Nem megfelelő tájékoztatás, illetve a könnyen érthető kommunikáció hiánya
  • Elavult infrastruktúra és a megfelelő felszereltség hiánya

A kérdőív lehetőséget adott javaslatok megfogalmazására is. Ezek alapján az alábbi legfontosabb fejlesztési célok körvonalazódtak:

  1. Több ellátóhely minden megyében, altatásos lehetőséggel
  2. Mobil fogászati egységek rendszeres működtetése
  3. Több altatóorvos és szakember képzése és alkalmazása
  4. Empatikus, felkészült személyzet, külön képzéssel
  5. Egyértelmű tájékoztatás, illetve a könnyen érthető kommunikáció használata a páciensek és családtagok felé
  6. Akadálymentes, korszerű infrastruktúra kialakítása
  7. Állami finanszírozás bővítése, ezáltal a családokra háruló költségek csökkentése
  8. Várólisták jelentős rövidítése, rugalmas időpontszervezés
  9. Korai szűrés és prevenció erősítése

A kérdőívek eredményei segítenek abban, hogy az ellátások fejlesztéséért és befogadóbbá tételérért dolgozzunk.

A témát az alapvető jogok biztosa is napirendjére tűzte: jelenleg azt vizsgálja, miért nem jutnak egyenlő eséllyel kezeléshez a fogyatékossággal élő emberek.

A teljes beszámoló elérhető itt: Az értelmi fogyatékossággal élő emberek fogászati ellátása Magyarországon 2025

Halljatok_meg_a_hangunk (0)

„Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!” Konferencia az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről

2025. október 16-án az ÉFOÉSZ online konferenciát szervezett „Halljátok meg a hangunk!” címmel. A résztvevők az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről beszélgettek. Lehetőségük volt megismerni inspiráló önérvényesítő nőket. A konferencia a Hear our Voices! nemzetközi eseménysorozat része volt.

Októberben az önérvényesítésé a főszerep egész Európában

2025. októberében értelmi fogyatékossággal élő szakértők Európa-szerte rendeznek konferenciákat és beszélgetéseket. A Hear our Voices! eseménysorozatot az Inclusion Europe és az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) tagszervezetei szervezik. Az rendezvények célja, hogy az önérvényesítők láthatóak és hallhatóak legyenek egész Európában. A helyi események tapasztalatait az EPSA vezetői továbbítják európai döntéshozók felé.

Bercse László, az EPSA elnöke a magyarországi konferencián így bíztatta önérvényesítő társait: „Bátornak kell lennünk, és tudnunk kell, hogy számít a véleményünk! Hallatnunk kell a hangunkat! Mondjátok el, hogy mit gondoltok és éreztek, és mire van szükségetek. Mi vagyunk a saját életünk szakértői.”

Támogassanak minket, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat!

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója az Inclusion Europe friss jelentése alapján mutatta be az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzettét Európában. Érintettként a saját tapasztalatairól is beszámolt.  Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő nők többszörös diszkriminációval szembesülünk az élet több területén.

Például:

  • Nagy kockázatnak vannak kitéve a fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás tekintetében.
  • Sokan nem hozhatnak döntéseket a saját életükről és testükről.
  • Gyakran nem kapják meg a megfelelő oktatást-nevelést, így a megfelelő szexuális nevelést sem.
  • Több akadályba ütköznek a munkavállalás során, mint a fogyatékossággal élő férfiak és a nem fogyatékos nők. Nagyobb valószínűséggel maradnak munkanélküliek. Ha mégis dolgoznak, kevesebbet keresnek.
  • Gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Főleg a nőgyógyászati, a gyermekvállalással kapcsolatos és a mentális egészséggel kapcsolatos ellátásokhoz.

Ilona összefoglalásként hozzátette: „Nem megfosztani kell minket a jogainktól, hanem támogatni, hogy megértsük és gyakoroljuk a jogainkat. Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.”

Már tudom, hogyan tudok kiállni magamért

Vizi Dorka önérvényesítő tréner, a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársa. Önérvényesítő tanfolyamokat vezet, hogy segítsen más fiatalokat az érdekérvényesítésben.  Dorka az EU for Trisomy 21című projektben vált trénerré. A projektben 10 országból, összesen 130 fiatalt képeztek ki. Azóta két képzést is tartott, de szerepelt már rádióban és tévében is. „Már tudom, hogyan kell egy beszédet összerakni, és hogyan tudok kiállni magamért. nem féltem, bátran szerepeltem” – osztotta meg a hallgatósággal.

Muszáj harcolnunk és dolgoznunk a változásért!

Elisabeta Moldovan önérvényesítő Romániából, a Ceva DeSpus szervezet alapítója.

25 évet élt különböző intézményekben. Jelenleg önállóan él, és az intézmények kiváltásáért dolgozik. Más fogyatékossággal élő embereket támogat, hogy a közösségben tudjanak élni a megfelelő támogatással.  A Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferencián beszámolt róla, hogy milyen út vezetett az intézményekből az önállóság felé és hogyan lett önérvényesítőként az intézményben élő emberek hangja.

Eli elmondta: „Én főleg az intézmények kiváltásán dolgozom. Nálunk, Romániában nagyon lassan mennek ezek a dolgok. De muszáj harcolnunk és dolgozunk, mert ha mi nem szólalunk fel, akkor nem változik semmi!” Zárásként hozzátette: „Vegyetek részt minél több önérvényesítő tevékenységben! Harcoljatok a jogaitokért, amikor azokat nem tartják be!”

Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más!

Az esemény végén a hallgatósággal együtt arról beszélgetünk:

  • Milyen nehézségekkel találkoznak az értelmi fogyatékossággal élő nők?
  • Milyen támogatásra van szükségük, hogy önérvényesítővé váljanak és kiálljanak magukért?

A hozzászólók többek között elmondták:

  • Ne nézzenek le minket! Mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.
  • Legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Nekünk is jogunk van felszólalni, kiállni a társainkért. Jogunk van ahhoz, hogy családunk legyen.
  • Önbizalomra és bátoságra van szükség, hogy egy fogyatékossággal élő ember érvényesülni tudjon.

Köszönjük minden előadónak és résztvevőnek, hogy velünk tartottak és hallatták a hangjukat!

A teljes konferencia megnézhető videón, ezen a linken: www.youtube.com

Borítókép: Inclusion Europe