valasztojogotmindenkinek

Ön kapna választójogot? – Kvíz!

2019 a választások éve – halljuk gyakran ezt a jól csengő mondatot. Azonban Magyarországon még ma sem illet meg mindenkit a választójog. Azok a gondnokság alatt álló, fogyatékossággal élő személyek, akikről a bíróság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkeznek elégséges belátási képességgel, sem az európai parlamenti, sem az önkormányzati választásokon nem adhatják le voksukat. Szervezetünk álláspontja szerint nem létezik olyan módszer, amellyel a belátási képességet obejktív módon mérni lehet.

A gyakorlat az, hogy a bírósági eljárás során a műveltséggel és tájékozottsággal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel a vizsgált személyeknek. Összegyűjtöttünk ezek közül párat, hogy mindenki letesztelhesse, neki vajon járna-e a választójog vagy sem. Mivel nem létezik olyan állandó kérdéssor, amelyet minden esetben használnak a bíróságok, ezért olyan kérdéseket gyűjtöttünk, amelyekről tudjuk, hogy ezeket valaha feltették az érintetteknek.

Kvízünkben minden kérdéshez négy válaszlehetőséget adtunk meg, azonban a valóságban, a vizsgált értelmi fogyatékossággal élő személyek helyzete még nehezebb, ugyanis nekik maguktól kell válaszolniuk, nem pedig egy listából kell kiválasztaniuk a megfelelő válaszokat.

valasztojogot_mindenkinek (10)

A választójogról beszélgettünk

#választójogotmindenkinek

„Az a furcsa, hogy bár nem szavazhatok, a Nemzeti Konzultációban megkérdezik a véleményem” – mondta Gilicze Tamás önérvényesítő a Választójogot mindenkinek! című kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője. A mondat május 10-én, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) rendezvényén hangzott el.

Gilicze Tamás 15 éve áll gondnokság alatt, és azóta nem szavazhat, mert – a 2011 előtti törvény értelmében – automatikusan kizárták a választójogból. Ezt büntetésként éli meg, ugyanis érdekli a politika, követi a híreket, folyamatosan tájékozódik az ország helyzetének alakulásáról. Az ÉFOÉSZ makói önérvényesítő csoportjába jár rendszeresen, és úgy véli, „mindenkinek joga van beleszólni az ország ügyeibe”.

Az ÉFOÉSZ a Választójogot mindenkinek! című kampánya részeként rendezte meg a kiállításmegnyitóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést. A kerekasztal résztvevői Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke, Sallai Ilona önérvényesítő, érdekvédelmi tanácsadó, Gilicze Tamás önérvényesítő, Dr. Könczei György egyetemi tanár, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosságtudományi Doktori Műhelyének alapítója, valamint Dr. Stánicz Péter alkotmányjogász voltak. A beszélgetést Szurovecz Illés, az abcug.hu újságírója vezette.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy a felülvizsgálatok alkalmával alapvetően a műveltséggel és politikai tájékozottsággal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia Gilicze Tamásnak. Ehhez kapcsolódóan Szurovecz Illés feltette a kérdést a jelenlévő szakértőknek, vajon létezik-e, kidolgozható-e olyan módszer, amellyel objektív módon mérhető a belátási képesség.

Dr. Könczei György erre válaszul kifejtette: „Nem keresnék ilyet, mert aztán találnak két módszert, amire azt mondják, hogy jó. Aztán az egyik azt méri, hogy Gilicze Tamás szavazhat, a másik pedig azt, hogy nem. És akkor majd az okos emberek azt mondják, használjuk inkább azt, amelyik alapján nem szavazhat Tamás. Aztán pedig majd kitalálják, hogy csak egy bizonyos IQ-szint felett lehet szavazni, és akkor már én sem szavazhatok, csak az a néhány kiváltságos, akiknek elég magas az IQ-ja.”

Szurovecz a jellemzően felmerülő ellenérvek közül kitért arra, hogy sokan a gyerekekkel állítják párhuzamba a fogyatékossággal élő személyeket. Dr. Stánicz Péter alkotmányjogász erről azt mondta: „Egy értelmi fogyatékossággal élő felnőtt ember dolgozik és szeret és közlekedik és lakik valahol, vagyis ugyanúgy mindennapi életet él, ahogy bárki más. Nem gyerek. Nagyon fontos különbséget tenni, hiszen olyan tapasztalati háttérrel rendelkezik, amilyennel egy gyerek – életkoránál fogva – még nem rendelkezhet.” Továbbá hozzátette, azzal, ha valakitől megvonjuk a jogot, hogy kifejezze véleményét, nagyon súlyosan beavatkozunk a személyes életébe.

A beszélgetés során a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény (CRPD) is szóba került, amelyet Magyarország az elsők között ratifikált 2007-ben. Ez az egyezmény megerősíti minden fogyatékossággal élő személy jogképességét, és a másokkal egyenlő jogi cselekvőképességet írja elő normaként. A moderátor ezzel összefüggésben arra volt kíváncsi, hogy ha már egyszer ratifikáltuk, nem lenne-e szükség arra, hogy végre érvényesítsük is. Erről Könczei György – aki annak idején sokat tett az egyezmény elfogadtatásáért – elmondta, hogy amikor lefordították a vonatkozó 12. cikket, az Igazságügyi Minisztérium „kreált nyelvi akadályra hivatkozva” nem hagyta jóvá. Könczei szerint az ilyen esetek azt bizonyítják, hogy az ország vezetősége nem szeretné, ha megvalósulna mindaz, amit előír az egyezmény, ezért húzza az időt. Stánicz mindezt azzal egészítette ki: „Az egyezményben nemcsak az szerepel, hogy mindenki egyenlő, hanem az is, hogy mindenkit egyenlő mértékben illet meg az emberi méltósághoz való jog.”

A beszélgetés arra is kitért, ha valóra válna mindaz, amiért az ÉFOÉSZ küzd, milyen további teendői lennének a kormányzatnak a választójoggal összefüggésben. Sallai Ilona kifejtette: „Nagyon sok tennivaló lenne. Először is könnyen érthetőségi ellenőrökre lenne szükség, akik biztosítanák, hogy a választásokkal kapcsolatos információk mindenki számára érthető formában legyenek megfogalmazva. Továbbá tapasztalati szakértőkre lenne szükség a kormányhivatalokban. Valamint folyamatosan dolgozni kellene azon, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyeket is minél jobban bevonják a közéletbe – erre pedig az egyik legjobb és legfőbb eszköz a könnyen érthető kommunikáció.”

Miközben ezek a mondatok elhangzottak, a nézőtéren egyre több zöld – vagyis az egyetértés kifejező – kártya lendült a magasba. A közönség így jelezte, hogy egyetért mindazzal, amit az ÉFOÉSZ önérvényesítője mond.

A fotókat Adrián Zoltán készítette (Képszerkesztőség).

Valasztojogot a fogyatekossaggal eloknek-parliament-EU

Választójogot a fogyatékossággal élőknek!

Az ÉFOÉSZ állásfoglalása szerint a választójog minden magyar állampolgárt megillet, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is. Azonban ezzel nem mindenki ért egyet. Facebook oldalunkon számos hozzászólást kaptunk az elmúlt néhány hétben, melyekre ezúton reagálunk.

Az alábbiakban, azokat a kommentek, vagy kommentekből származó részleteket emeljük ki, amelyek észrevételünk szerint a gyakran felmerülő kérdések, felvetések körébe tartoznak.

„A mindennapi életben is saját rossz döntéseiktől kell védeni őket. Naivak, becsaphatók.”

Életünk során mindannyian számtalan különféle döntést hozunk, melyek között vannak jók és rosszak. A választójoggal rendelkező, nem fogyatékossággal élő állampolgárokat sem óvja meg senki a saját döntéseiktől, illetve senki nem vizsgálja felül, hogy döntéseiket racionális vagy érzelmi alapon hozzák-e meg. Választások esetén sem beszélhetünk objektív értelemben jó vagy rossz döntésekről – mindannyian az induló pártok és képviselőjelöltek közül, egy meghatározott listából választunk.

„Egy értelmi fogyatékost, még enyhébb esetben is könnyű befolyásolni. Így a választások tisztasága lenne megkérdőjelezhető.”

A választási kampányok arról szólnak, hogy a politikusok és pártok megpróbálják meggyőzni a választókat arról, hogy érdemes rájuk szavazni. A politikai meggyőzés egyik legfőbb eszköze a befolyásolás. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek pont ugyanannyira befolyásolhatók, mint a nem érintettek. A választási csalások megelőzésének pedig nem lehet legitim módja az, hogy elvesszük egyes állampolgárok választójogát, ezzel őket büntetve, nem pedig azokat, akik csalást követnek el.

„Ha gondnokság alatt van, már a szó is jelzi, hogy gondoskodnak róla, nem önálló, tehát a gondnok szavazna. Nem kell változás, ez így jó sajnos, nem tudna jól szavazni.”

A hazai jogi szabályozás szerint mindenki csakis önállóan gyakorolhatja választójogát. Az érintett gondnoka nem szavazhat az érintett helyett, erre nincsen jogi lehetősége.

„18 év alatt sem lehet szavazni, nem látom a problémát.”

Az ÉFOÉSZ nem ért egyet azzal a szemléttel, hogy a felnőtt értelmi fogyatékossággal élő embereket gyermekként kezeljünk. Sem a mindennapokban, sem jogi szempontból. Azért probléma, ha kizárjuk őket a választójogból, mert a fogyatékossággal élők egy olyan csoport, akik hagyományosan kiszorulnak a társadalmi élet számos területéről: sokan nem találnak munkahelyet, nem részesülnek megfelelő oktatásban, vagy nem hozhatnak önálló döntéseket a saját életükről. Ha a szavazásból, vagyis a közös ügyeinkről szóló döntésekből is kizárjuk őket, azzal azt üzenjünk, hogy nem számít a véleményük, és nem tekintjük őket a társadalmunk teljes értékű tagjának. Hiszen akinek nincs választójoga, annak nincs beleszólása a közösség ügyeibe.

„Ha értelmi fogyatékos, akkor gyakorlatilag semmit nem fog fel, se segítséget se propagandát.”

Ez nem igaz. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek nem alkotnak homogén csoportot; a fogyatékosság jellege és mértéke is nagyon eltérő lehet személyenként. Ugyanakkor – épp a megértés megkönnyítése érdekében – nagyon fontosnak tartjuk, hogy mind a választási eljárásra vonatkozó dokumentumok, mind pedig a pártok programjai a könnyen érthető kommunikáció módszerének megfelelően készüljenek.

„Fogyatékos, tehát nem is tudja mi az a politika.”

Mint már említettük, az értelmi fogyatékossággal élő személyek nem alkotnak homogén csoportot. Mind az érintettek, mind a többségi társadalom tagjai közt is van, akit érdekel a politika és van, akit egyáltalán nem. A választójog olyan alapjog, amely érdeklődésre való tekintet nélkül mindenkit meg kell, hogy illessen.

„Ez ugyanúgy csalás, mint a külföldi magyarok autóbuszos beutaztatása, és előzetesen a tömeges bejelentése a magánházakba!”

A választójog alapjog, így választójoggal felruházni egy magyar állampolgárt nem csalás. Amennyiben valaki a saját nevében ad le szavazatot, nem csal, hanem jogot gyakorol. Azonban, ami a határon túli magyarokat illeti, rájuk valóban más szabályozás vonatkozik: akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek, kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe, attól függetlenül, hogy értelmi fogyatékossággal élnek-e vagy sem. A magyar bíróságok nem hoznak döntést az ő cselekvőképességükről és választójogukról, így az olyan korlátozások, amelyek egy Magyarországon élő értelmi fogyatékossággal élő személyt érnének, őket nem érintik. Álláspontunk szerint ez egy jogilag nem megindokolható döntés, amelyet felül kell vizsgálni.

„Valószínűleg nem volt véletlen a bírósági döntés.”

Tapasztalatunk szerint az eljárás során a műveltséggel és tájékozottsággal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, például arra kérik a vizsgált személyt, hogy soroljon fel négy-öt minisztert. A nem érintett választópolgárokon senki nem kéri számon politikai ismereteiket.

#választójogotmindenkinek

Hozzuk ki a legtobbet a 2019-es europai parlamenti valasztasokbol

Hozzuk ki a legtöbbet a 2019-es európai parlamenti választásokból!

A cikk könnyen érthető változatát ide kattintva lehet elolvasni.

2019. május 23. és 26. között zajlanak az Európai Unió tagállamaiban az európai parlamenti választások. Magyarországon a választás május 26-án fog megtörténni. A választások mindenki számára nagy jelentőséggel bírnak, így az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára is. Ekkor fogjuk ugyanis eldönteni, ki képviseljen minket a következő öt év során az Európai Parlamentben, vagyis az Unió egyik legfontosabb döntéshozó intézményében.

„Számomra nagyon fontos, hogy szavazzak az európai választásokon. Nekem számít az, hogy ki fog engem képviselni az Európai Parlamentben. Szeretném, ha az Európai Parlament olyan döntéseket hozna, amik nekem és más fogyatékossággal élő embereknek is jók.” – mondta Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Inclusion Europe elnökségi tagja egy korábbi interjúban.

Az ÉFOÉSZ  amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el egész Európában, évek óta küzd azért, hogy az érintett emberek másokkal egyenlő módon tudják gyakorolni választójogukat. A nemzetközi munkát az egyes európai országokban működő tagszervezeteikkel-, így az ÉFOÉSZ-szal is- közösen végzik.

A közös törekvések részeként az Inclusion Europe elkészítette választási kiáltványát, amely mostantól magyar nyelven is elérhető. A dokumentum konkrét cselekvéseket ír le, ezáltal gyakorlati segítséget ad ahhoz, hogy együtt hozzuk ki a legtöbbet a 2019-es európai parlamenti választásokban rejlő lehetőségekből.

A kiáltvány három részből áll, amelyek közül az első kettő azoknak szól, akik támogatják az említett célt: önérvényesítőknek, családtagoknak, illetve más aktivistáknak és uniós állampolgároknak. A harmadik rész címzettjei politikai pártok és jelöltjeik, valamint a választások lebonyolításáért felelős intézmények, annak érdekében, hogy a választások minden szempontból hozzáférhetők legyenek az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára.

A választási kiáltvány különböző részei itt érhetők el:

Első rész – Miért fontos az európai parlamenti választás?

Második rész – Mit tehetnek az értelmi fogyatékosággal élő emberek, családtagjaik és más aktivisták?

Harmadik rész – Mit kellene tenniük az Inclusion Europe szerint a pártoknak és jelöltjeiknek a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan?

Nemrég az ÉFOÉSZ is készített hasonló dokumentumot, amely könnyen érthető módon írja le többek között azt, mi az Európai Parlament, mi a szavazás menete, illetve mit várunk el a jelöltektől megválasztásuk esetén. A „Választójogot mindenkinek!” című kiadványt itt lehet elolvasni.

Cikkünk borítóképén Bercse László látható (balra), osztrák kollégája, Andreas Zehetner (jobbra) társaságában, aki az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) egyik vezetője. A kép az Inclusion Europe 2018. októberi vezetői képzésén készült, Brüsszelben. Az önérvényesítők kezében található felirat jelentése: „Hadd szavazzunk!”

German-election_Nemetorszagi siker

Németországi siker

Visszakapják választójogukat a gondnokság alatt álló emberek Németországban!

A cikk könnyen érthető változatát ide kattintva lehet elolvasni.

Egyre több európai országban zajlanak pozitív változások, amelyeknek köszönhetően számos értelmi fogyatékossággal élő ember kapja vissza a választójogát. Ilyen Spanyolország is, ahol 2018-ban jelentették be: hamarosan közel 100 ezer gondnokság alatt álló személy vehet részt újból a választásokon. Szintén megváltoztatja vonatkozó jogszabályait Dánia, ahol a gondnokság alatt álló emberek egy része ismét szavazhat majd. Franciaország hasonlóképpen elkötelezte magát amellett, hogy lehetővé tegye a szavazást minden értelmi fogyatékossággal élő állampolgárra számára. Beleértve azt a több, mint 300 ezer teljes gondnokság alatt álló embert is, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük.

Ebbe a folyamatba kapcsolódott be most Németország is, hiszen a Szövetségi Alkotmánybíróság nemrég alkotmányellenesnek nyilvánította a teljes gondnokság alatt álló emberek kizárását a választójogból. Ennek nyomán a következő szövetségi választásokon minden értelmi fogyatékossággal élő ember leadhatja a voksát. Köztük 85 ezer olyan személy is, akiket a német jogszabályok alapján korábban megfosztottak szavazati joguktól.

Az Európai Unió országaiban eltérő módon szabályozzák a gondnokság alatt álló személyek választójogát. Jelenleg 10 uniós tagállamban van választójoguk az gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő embereknek, 11-ben a bíróság vagy a gondnok dönt róla, 6 államban pedig a gondnokság alá helyezéssel automatikusan elvesztik ezt a jogot az érintettek (forrás: az Inclusion Europe adatgyűjtése).

 Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a bíróság egyéni döntést hoz minden gondnokság alá helyezett ember esetében. Hazánkban azonban a gondnokság alatt álló személyek nagy része (az OBH legfrissebb adatai szerint 55 ezerből 49 ezer fő) így sem szavazhat, mert a bíróság kizárta őket a választójog gyakorlásából. Ők a közelgő európai parlamenti választásokon sem vehetnek részt, pedig közülük is sokan érdeklődnek a politika iránt. Alig várják a pillanatot, hogy elmehessenek szavazni és ezáltal beleszólhassanak az ország sorsának alakulásába és közös döntéseinkbe.

Bercse László önérvényesítő, az ÉFOÉSZ társelnöke nemrég egy interjúban elmondta: „Számomra nagyon fontos, hogy szavazzak az európai választásokon. Nekem számít az, hogy ki fog engem képviselni az Európai Parlamentben. Szeretném, ha az Európai Parlament olyan döntéseket hozna, amik nekem és más fogyatékossággal élő embereknek is jók.”

kossuth-radio

A választójogról beszéltünk a Kossuth Rádióban

Múlt pénteken a Kossuth Rádió, Jó napot, Magyarország! című műsora foglalkozott az értelmi fogyatékossággal élő személyek választójogának hazai és európai szabályozásával. Az adásban megszólalt Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke, kollégái: Sallai Ilona és Czakó Tibor, valamint Fiala-Butora János, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársa.

Kollégáink többek között elmondták, hogy a választójog képességének vizsgálata objektív eszközökkel nem lehetséges, hiszen az választók sokféle különböző szempont alapján döntik el, hogy kire szavaznak. A vizsgálat pedig önmagában is méltánytalan és diszkriminatív, hiszen csak a gondnokság alatt álló, fogyatékossággal élő személyektől vár el bizonyos közéleti tudást. Ezzel szemben mások anélkül is élhetnek választójogukkal, hogy erről a tudásukról számot kellene adniuk.

A teljes adást ide kattintva lehet meghallgatni. A beszélgetés 16:11-től kezdődik.

Nemzetkozi talalkozot tartottunk a valasztojogrol

Nemzetközi találkozót tartottunk a választójogról

A cikk könnyen érthető változatát ide kattintva lehet elolvasni.

Milliók vannak megfosztva még napjainkban is szavazati joguktól az Európai Unió tagállamaiban. Jelenleg 10 uniós tagállamban van választójoguk az gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő embereknek, 11-ben a bíróság vagy a gondnok dönt róla (köztük Magyarországon), 6 államban pedig a gondnokság alá helyezéssel automatikusan elvesztik ezt a jogot az érintettek (forrás: az Inclusion Europe adatgyűjtése).

Február 14-15. között az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) volt Budapesten a házigazdája az Inclusion Europe minden évben megrendezésre kerülő találkozójának. Az Inclusion Europe az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el egész Európában. A brüsszeli székhelyű szervezet jelenleg 74 tagszervezetet tömörít, összesen 39 országból. Az eseményen a tagszervezetek vezetői találkoznak egymással, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki, illetve, hogy tapasztalatot cseréljenek, így erősítve az érintett célcsoport társadalmi befogadását.

A mostani találkozó legfontosabb témája az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójoga és az ezt támogató, nemzetközi érdekvédelmi munka volt. Jyrki Pinomaa, az Inclusion Europe elnöke elmondta: „Az értelmi fogyatékossággal élő emberek nagyon jól tudják, hogy mit akarnak és alig várják, hogy szavazhassanak. Nagyobb részvételt akarunk az európai választásokon? Az értelmi fogyatékossággal élő személyek készen állnak. – tette hozzá az elnök.

A szakmai találkozón részt vettek az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának helyi munkatársai, valamint Stephen Clark, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága Kapcsolattartó Irodák Igazgatóságának igazgatója. Kollégái együtt gondolkodtak arról, hogyan tudnak minél több embert – beleértve az értelmi fogyatékossággal élő személyeket és családtagjaikat is – bevonni a 2019-es európai választàsba.

Az ÉFOÉSZ a választójoggal kapcsolatban azt szeretné elérni, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson cselekvőképességre való tekintet nélkül. Az Inclusion Europe segítségével pedig európai uniós szinten is folyamatosan kampányol. Tavaly például elkészült „Választójogot mindenkinek!” című, könnyen érthető tájékoztató füzet az európai parlamenti választásokról, valamint konferenciát is szerveztek, ahol maguk az érintettek osztották meg a tapasztalataikat a választójogtól való megfosztásról.

Valasztojogot mindenkinek cover

Választójogot mindenkinek!

Könnyen érthető kiadvány az európai parlamenti választásokról

Cikkünk könnyen érthető változata itt érhető el.

Magyarországon a gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő személyek közel 80%-a – nagyjából 50 000 fő – nem szavazhat, mert a bíróság kizárta őket a választójog gyakorlásából. Az ÉFOÉSZ egy évtizede küzd azért, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő magyar állampolgár szavazhasson. Nemrég levélben hívtuk fel az országgyűlési képviselők figyelmét a hatályos szabályozás problémáira. Ezzel egyidejűleg kiadványt készítettünk, amely a könnyen érthető kommunikáció módszerével írja le az európai parlamenti választásokról szóló legfontosabb tudnivalókat.

Az országgyűlési képviselőknek írt levelünkben többek között arra világítottunk rá, hogy a választójoghoz való képesség vizsgálata objektív vizsgálati módszerekkel nem lehetséges, arra sem a szakértők, sem a bíróságok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve. A választójog gyakorlásához szükséges képesség nem mérhető, hiszen az alapvetően személyes szimpátián, politikai meggyőződésen, családi hagyományokon alapul.

A szakértők a választási képesség vizsgálatakor gyakran olyan tudást és képességeket kérnek számon az értelmi fogyatékossággal élő személyeken, amelyeket nem volt módjuk megszerezni, mert az érintettek nem jutnak hozzá a számukra értelmezhető formában a politikai és választási rendszert érintő tudásanyagokhoz, információkhoz. Az ÉFOÉSZ európai parlamenti választásokról szóló kiadványa ezért hiánypótló az érintettek számára: a könnyen érthető kommunikáció eszközével foglalja össze a választás legfontosabb tudnivalóit (Mi az Európai Parlament? Mi a választás? Ki szavazhat? Hogyan kell szavazni?).

A Fogyatékossággal Élő Személyek Világnapja alkalmából konferenciát tartottunk a témában, ahol Sallai Ilona önérvényesítő, az ÉFOÉSZ tanácsadója elmondta: „Egyedül az számít, hogy az adott személy akar-e szavazni, vagy nem. Ahelyett, hogy elveszik az érintettektől a választójogot, inkább támogatni kell őket, hogy tudjanak élni a választójogukkal.”  Például könnyen érthetővé kell tenni a szavazólapokat és segítő személyt kell biztosítani a szavazóhelységben.

Az ÉFOÉSZ európai parlamenti választásokról szóló „Választójogot mindenkinek!” című kiadványa itt érhető el.

Aki egyetért azzal, hogy minden fogyatékossággal élő ember tudjon szavazni az egész Európai Unióban, az az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) petíciójának az aláírásával támogathatja ezt a célt.

ertelmi_f_forum_szavazati_jog

„Ha a többieknek lehet szavazni, akkor mi miért nem kapjuk meg ezt a jogot?”

Az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) Csongrád megyei Érdekvédelmi Szervezete Regionális Önérvényesítő Konferenciát rendezett a december 3-i fogyatékossággal élő személyek világnapja alkalmából. Az önérvényesítők olyan értelmi fogyatékossággal élő emberek, akik felszólalnak a saját és társaik érdekeiért. A november 30-án, Szegeden tartott szakmai tanácskozás témája az Európai Parlamenti választások és az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójoga volt.

Az érintettek és segítőik többek közt arról beszéltek, hogy milyen tapasztalataik vannak a választójog gyakorlásáról, vagy a választójogtól való megfosztásról. Arra a kérdésre is választ kerestek, hogyan aktivizálhatják egymást a közügyekben való részvételre, illetve hogyan hívhatják fel mások figyelmét az értelmi sérült embereket érő diszkriminatív választójogi gyakorlatra.

Magyarországon a gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő személyek közel 80%-a – nagyjából 50 000 fő – nem szavazhat, mert a bíróság kizárta őket a választójog gyakorlásából. Az ÉFOÉSZ egy évtizede küzd azért, hogy az értelmi fogyatékossággal élő magyar állampolgárok is szavazhassanak. Nemrég levélben hívta fel az országgyűlési képviselők figyelmét a hatályos szabályozás problémáira.

A konferencia résztvevői közül sokan elmondták, hogy másokhoz hasonlóan ők is szoktak politikáról beszélgetni családtagjaikkal és barátaikkal. A legtöbben az internetes híroldalakról, valamint a televízióból szerzik az információikat, amelyek alapján kialakítják politikai véleményüket. Úgy gondolják, azzal, hogy a bíróság kizárja őket a választásokból, azt üzenik nekik, az ő véleményük nem számít. Ezáltal nem tudnak beleszólni a közösség ügyeibe és teljesjogú állampolgárokká válni.

„Nagyon várom már a pillanatot, amikor elmehetek szavazni, és részben én is dönthetek arról, ami velem fog történni a jövőben.” – mondta el Tóth Éva önérvényesítő, a Csongrád megyei ÉFOÉSZ tagja. Gilicze Tamás, aki szintén nem gyakorolhatja választójogát így írta le, milyen érzés ez számára: „Másodlagos állampolgárnak érzem magam. Ha a többieknek lehet szavazni, akkor mi miért nem kapjuk meg ezt a jogot?”

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ tanácsadója, előadásában költői kérdést tett fel a résztvevőknek: „Ha bíróság döntené el minden egyes magyar állampolgár esetében, hogy megfelelően tájékozott-e hazánk közügyeiben, csak az értelmi fogyatékosokat zárnák ki a választásokból?” Az ÉFOÉSZ álláspontja szerint a választójoghoz való képesség vizsgálata objektív vizsgálati módszerekkel nem lehetséges, arra sem a szakértők, sem a bíróságok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve. A választójog gyakorlásához szükséges képesség nem mérhető, hiszen az alapvetően személyes szimpátián, politikai meggyőződésen, valamint családi hagyományokon alapul.

Beszédében Sallai Ilona hozzátette: „Egyedül az számít, hogy az adott személy akar-e szavazni, vagy nem. Ahelyett, hogy elveszik az érintettektől a választójogot, inkább támogatni kell őket, hogy tudjanak élni ezzel a joggal!”  Például könnyen érthetővé kell tenni a szavazólapokat és segítő személyt kell biztosítani a szavazóhelységben.

Az esemény sajtómegjelenései:

Borítókép: Szeged.hu