Október 13-án, vasárnap az önkormányzati választások napján könnyen érthető cikkekkel jelentkezett az ÉFOÉSZ az Indexen. Így a választással kapcsolatos információk és friss hírek a megértési nehézségekkel élő olvasók számára is akadálymentesen hozzáférhetők lesznek.
Írtunk a könnyen érthető kommunikációról és a választójoggal kapcsolatos problémákról.
Könnyen érthető formában összefoglaltuk, hogy miről szól az önkormányzati választás, miről döntünk ilyenkor, hogyan működik, és mi mindenre kell odafigyelnie a választópolgárnak.
Aki pedig lemaradt a közvetítésről, de szeretné elolvasni, ide kattintva megtalálja a vonatkozó cikkeket.
Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük levelünket, amelyet a ti üzeneteitekből írtunk, és elküldtünk a főpolgármester-jelölteknek.
Tisztelt Főpolgármester-jelölt Úr!
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége közel negyven éve dolgozik az értelmi fogyatékossággal élő emberekért és családjaikért. Országos lefedettségű szervezetünk rengeteg szakmai tapasztalatot és tudást halmozott fel az elmúlt évtizedekben.
Mi érintettek tudjuk a legjobban, mire van szükségünk. Többek között emiatt küzdünk immár több mint egy évtizede az általános választójogért, azért, hogy senkit ne lehessen kizárni demokratikus alapjoga gyakorlásából, csak mert értelmi fogyatékossággal él. Mi is Magyarország teljes értékű állampolgárai vagyunk, és elvárjuk, hogy ez a törvényekben és a jogrendszerben is láthatóvá váljon. Elvárjuk, hogy a pártok választási programjai és kampányai nekünk is szóljanak, hogy a mindenkori kormányzat és önkormányzatok rendelkezzenek fogyatékosságügyi stratégiával, amely alapján ellenőrizhető tevékenységük. Valamint elvárjuk, hogy a pártok választási programjai, a mindenkori kormány és az önkormányzatok tevékenységeiről szóló híradások elérhetők legyenek könnyen érthető formában.
Megvizsgáltuk, hogy a főpolgármester-választási kampányban mennyi szó esik az értelmi fogyatékossággal élő és általánosságban a fogyatékossággal élő emberekről. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kampányban nem jelennek meg az értelmi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó tervek, és – mint általában – az üzenetek most sem szólnak a fogyatékossággal élő állampolgároknak. Bár a fogyatékosság a társadalom nagy részét – közvetve, vagy közvetlenül – érinti, a két írott programban csak említés szintjén merül fel a „fogyatékosság” kifejezés, a kampány egészében pedig gyakorlatilag nem hallhatunk semmiféle vízióról arra nézve, megválasztásuk esetén milyen lépéseket kívánnak tenni a jelenlegi jelöltek a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadása, életminőségük javítása érdekében. Ezért arra kértük az érintetteket és hozzátartozóikat, segítőiket, levélben vagy személyesen mondják el, milyen problémákkal néznek szembe nap mint nap a fővárosban, valamint, hogy mely intézkedések tehetnék számukra élhetőbbé, hozzáférhetőbbé a várost. Az összegyűjtött észrevételeket, javaslatokat ezúton továbbítjuk a főpolgármester-jelöltek felé.
Együtt velünk
„A főpolgármester vegyen fel maga mellé értelmi fogyatékossággal élő tapasztalati szakértőket, akik beszámolnak arról, hogy az érintett személyeknek mire van szükségük a mindennapi életükben.”
Ez nemcsak az értelmi fogyatékossággal élőkre, hanem minden fogyatékosságtípusra érvényes elvárás. Ahhoz pedig, hogy pozitív példát találjunk, nem is kell messzire menni. A szomszédos Ausztriában minden városnak van egy fogyatékossággal élő emberekből álló tanácsadó testülete, akik folyamatos kapcsolatban állnak a döntéshozókkal, így aktívan részt vesznek a városok fejlesztésében.
Információ-hozzáférést mindenkinek!
„Legyenek könnyen érthetőek az újságok.”
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) jelenti az akadálymentesítés egyik legfontosabb eszközét. Javasoljuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kerületi önkormányzatok, illetve közszolgáltatók honlapján közzétett információk elérhetők legyenek könnyen érthető formában, valamint az önkormányzati fenntartásban álló kiadványok is közöljenek könnyen érthető híreket.
Érzékenyítés
„Az önkormányzat segítsen felhívni a figyelmet arra, hogyan élnek itt a városban a fogyatékossággal élő emberek, és hogy segíteni kell őket, türelemmel fordulni feléjük, nem pedig kigúnyolni őket.”
A szemléletformálás elengedhetetlen része bármely hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoport integrálásának. A közintézményekben és közhivatalokban dolgozó munkavállalók érzékenyítése, könnyen érthető kommunikációs képzése kezdő lépés lehet ahhoz, hogy elinduljon egy átfogó közös gondolkodás a nagyobb léptékű érzékenyítésre, amelyben a mindenkori Fővárosi Önkormányzat tevékenyen is részt tud venni, például rendezvények, vagy társadalmilag hasznos kampányok támogatásával.
Akadálymentes főváros
„A metróban nagyon nehéz babakocsival, kerekesszékkel közlekedni, szükség lenne liftre minden megállóban.”
Számos a közlekedésre vonatkozó észrevételt fogalmaztak meg az érintettek. Például, hogy szükség van rámpára minden aluljárónál és az épületek bejáratánál, hogy akadálymentesíteni kellene a járdákat, nagyobb utasterű buszokra van szükség és olyan lámpákra, amelyek segítik a látássérülteket a közlekedésben. Amire szükség van: egy minden lakos igényeit figyelembe vevő és mindenki számára befogadó, egyetemes tervezés. Az akadálymentes város mindenki számára kényelmes és élhető, legyen bár mozgáskorlátozott, kismama, idős ember, bőröndökkel felpakolt turista vagy épp jó erőben lévő fiatal.
Tiszteletet a fogyatékossággal élőknek!
„Az új főpolgármester jöjjön el a Sérült Gyermekek Napjára, mert a fogyatékossággal élő emberek számára ez nagyon fontos. Szeretnénk találkozni a főpolgármesterrel, és szeretnénk azt érezni, hogy mi is számítunk, ránk is figyel, tisztel minket.”
A Sérült Gyermekek Napja egy tízezres tömeget mozgató rendezvény. Sok érintett számára ez jelenti a legnagyobb szórakozást és kikapcsolódást az évben, ugyanis a látogatók közül rengetegen élnek intézményekben, melyet csak ritkán áll módjukban elhagyni. Ez a rendezvény egy lehetőség a mindenkori főpolgármester számára, hogy gesztust gyakoroljon a fogyatékossággal élő emberek irányába.
Mi vagyunk a saját életünk szakértői, ezért ezúton felajánljuk a leendő főpolgármester részére tapasztalatainkat és tudásunkat.
Bízunk benne, hogy a Főpolgármester-jelölt Urak elolvassák és megszívlelik üzeneteinket, és együttműködést alakítanak ki az ÉFOÉSZ-szel!
Szövetségünk 2019-ben ismét meghirdeti a Göllesz Viktor Ösztöndíjat.
Az ösztöndíj célja
A magyar értelmi fogyatékossággal élő fiatalok kiemelkedő képességeinek elismerése, közösségi tevékenységük és beilleszkedésük támogatása és erősítése.
Az ösztöndíj tartalma
A díj 1 évre havonta 12 000 Ft ösztöndíjat (tanulmányi vagy képzési hozzájárulást) biztosít a nyertes pályázó részére. Az ösztöndíj felhasználását az átadást követő évben meg kell kezdeni.
Pályázók köre
Az ösztöndíjra azon 14-35 év közötti értelmi fogyatékossággal élő fiatalok pályázhatnak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a munka, a tanulás, valamely sportág vagy művészeti ág területén, illetve tevékenységükkel képviselik a fogyatékossággal élő társaikat a nyilvánosság előtt, így hozzájárulnak a róluk alkotott pozitív társadalmi kép megerősödéséhez.
Pályázati feltételek
Egy pályázó csak egy pályázati anyagot adhat be.
A díjazott személyére javaslatot tehetnek szakmai és társadalmi szervezetek, a pályázó tevékenységét ismerő szakemberek, szülők, családtagok.
Pályázat benyújtási határideje november 05.
Pályázat benyújtásának módja
A pályázatokat postai úton a 1461, Budapest, Postafiók 301-re várjuk.
Az EPSA – vagyis az Európai Önérvényesítő Platform – múlt héten, az ausztriai Grazban rendezte meg az idei Halljátok a hangunkat című konferenciát. Az eseményre, amelynek témája a politikai részvétel volt, 12 országból összesen 150 önérvényesítő és segítő érkezett.
A konferencia megnyitóján beszédet mondott Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és Siegfried Nagl, Graz polgármestere is.
László – aki az EPSA elnöke és az Inclusion Europe egyik alelnöke is – beszédében elmondta: „Szeretnénk mi is a közösségeink elfogadott tagjai lenni. Ez nem lehetséges, ha sok társunknak nincs joga szavazni. Közösen kell nyomást gyakorolnunk a döntéshozókra egész Európában, hogy végre tegyenek valamit az ügyünk érdekében.”
A konferencia három napig tartott, és a rendezvény alatt különféle workshopokon is részt vehettek a jelenlévők. Bercse László is vezetett két foglalkozást, amelyeknek a témája a választójog és a politikai életben való részvétel volt.
Az első workshopon osztrák és lengyel önérvényesítők vettek részt. Az osztrák önérvényesítők elmondták, hogy Ausztriában 16 év felett mindenki szavazhat, és hogy az osztrák önérvényesítők beleszólhatnak a helyi politikába. Ugyanis a városok tanácsadó testületeket működtetnek, amelyek segítik a városvezetők munkáját, és ezek között olyan testületek is vannak, amelyekben fogyatékossággal élő emberek dolgoznak. A városok vezetői kikérik a véleményüket, ha olyan fejlesztést vagy programot terveznek, amely a fogyatékossággal élő embereket érinti. De a résztvevők azt is elmondták, hogy nem csak olyan kérdésekben szoktak felszólalni, melyek elsősorban a fogyatékossággal élő embereket érintik. Sokukat érdekli például a környezetvédelem, ezért gyakran foglalkoznak a klímaváltozás témájával és eljárnak a klímaváltozásról szóló szakmai beszélgetésekre és tüntetésekre is.
A második workshopon román, olasz, angol és osztrák önérvényesítők voltak jelen. A résztvevők elmondták, hogy többük országában az önérvényesítők fordítják könnyen érthető nyelvre a politikai pártok választási programjait. Az is kiderült, hogy bár sok országban már minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhat, mégis gyakran előfordul, hogy az érintettek sem tudnak a lehetőségről, sokan azt hiszik, hogy nincs joguk szavazni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a döntéshozók megfelelően tájékoztassák az érintetteket a jogaikról.
A konferencia alkalmából megjelent az Európa Nekünk című önérvényesítő hírlevél különszáma, amely – az ÉFOÉSZ fordításában – magyarul is elérhető.
Az ÉFOÉSZ és a Fővárosi Állat- és Növénykert idén 28. alkalommal rendezte meg a Sérült Gyermekek Napját. Az 1992 óta immár hagyományossá vált rendezvény célja, hogy kellemes kikapcsolódást biztosítson, és feledhetetlen élményt szerezzen a fogyatékossággal élő gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Szeptember 16-án mintegy tízezer ember látogatott el a budapesti helyszínre; köztük számos család és (vidéki) intézményből érkező csoport. A résztvevőket az ünnepélyes megnyitó keretében Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke, Bercse László az ÉFOÉSZ társelnöke, Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár valamint Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott köszöntötte.
Fotó: Képszerkesztőség
Gyene Piroska beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a szórakozás mellett, ez a nap azt is lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy jobban megismerjék az ÉFOÉSZ tevékenységét, illetve többet megtudjanak az önérvényesítésről. Idén először nyilvános workshopot is tartottak a Szövetség munkatársai, amely során az önálló életvitelhez szükséges dolgokról volt szó, és a résztvevők kipróbálhatták az ÉFOÉSZ Önálló Életvitel applikációt is, azokon az okostelefonokon és tableteken, amelyeket a szervezet biztosított a workshop idejére. A résztvevők így az országszerte működő 20 Önálló Életviteli Centrumban folyó munkába nyerhettek betekintést.
Bercse László az ÉFOÉSZ egyik legfontosabb idei témájáról, a választójogról beszélt. Elmondta, nagy problémának tartja, hogy Magyarországon mintegy ötvenezer ember ki van zárva a választójogból, hiszen a választások a mindennapjainkról szólnak, és akinek nincs választójoga, annak egyáltalán nincs beleszólása az ország életébe. Majd pedig hozzátette: „Nekünk, értelmi fogyatékossággal élő embereknek több területen lehet szükségünk támogatásra. Például a lakhatásban, a tanulásban, a munkavállalásban vagy a pénzkezelésben. De hogyan támogathat egy ország úgy minket, hogy közben sokunkat nem tart másokhoz hasonló, egyenjogú embernek?”
Fotó: Képszerkesztőség
Az ingyenes rendezvény résztvevői örömmel vették birtokba az állatkert területét. Megnézték az állatokat és az intézmény állandó kiállításait, részt vettek állatbemutatókon, és természetesen azokon a különleges programokon is, amelyeket erre a napra szervezett az ÉFOÉSZ.
Fotó: Képszerkesztőség
Az egész napos műsort Rolando bűvész vezette, és olyan neves fellépők tették tiszteletüket a rendezvényen, jótékonysági alapon, mint a Kifli Zenekar, a Bohemian Betyars, Járai Márk, az Animal Cannibals, a REPUBLIC vagy a Szeresd a Trashem Bébi. A nagyszínpadon kívül, különböző sátrakban is folyamatosan zajlottak a programok. A sátrakat – már sokadik alkalommal – a Magyar Cserkészszövetség jóvoltából vehette igénybe a szervezet, akik önkéntes munkával fel is építették őket. Jelen volt a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ), akik labdazsonglőrökkel, különféle sportjátékokkal érkeztek, és zumbázni tanították az érdeklődőket. Az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Szövetsége (IFELORE) elsősegély-bemutatóval és egészségmegőrző totóval készült. De ezeken kívül volt még henna- és fodrászsátor, szelfiautomata valamint fogászati busz is.
Fotó: Képszerkesztőség
Az önérvényesítő sátorban bárki leírhatta véleményét arról, mitől lenne jobb az élet a fővárosban. Ezeket a leveleket a szervezet összegyűjtötte, hogy egy nagy közös levelet fogalmazzon belőle, amelyet elküld a főpolgármester-jelölteknek. Ezenkívül az ÉFOÉSZ új könnyen érthető kiadványaiból informálódhattak az önérvényesítésről, valamint az önkormányzati választások menetéről. Aki pedig szerette volna, egy képpel is kifejezhette, hogy egyetért a Szövetség önérvényesítőinek egyik fontos jelmondatával, miszerint: „Választójogot mindenkinek!”.
Az ÉFOÉSZ és a Fővárosi Állat- és Növénykert 1992 óta minden évben megrendezi a Sérült Gyermekek napját azzal a céllal, hogy kellemes kikapcsolódást biztosítva, feledhetetlen élményt szerezzenek a fogyatékossággal élő gyermekeknek és fiataloknak.
Az eseményre évről évre egyre több vendég érkezik, akik nagy örömmel járják végig az állatkertet, és vesznek részt a koncerteken.
Idén 28. alkalommal várjuk az érdeklődőket!
A fellépő között a Bohemian Betyars, Kifli Zenekar, Járai Márk (Halott Pénz), Animal Cannibals, Szeresd a trashem bébi
Műsorvezető: Rolando bűvész
Sátraink:
Fodisz sportsátor
Ifelore egészségügyi sátor
OTP fogászati busz
Henna sátor
Fodrász sátor
Szelfiautomata
A részvétel ingyenes, de ha módjában áll, kérjük regisztráljon. Regisztrálni ide kattintva lehet. Egyéb információért keresse az ÉFOÉSZ Központi Irodáját a 06-1/411-1356 telefonszámon.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el, amennyiben az igénylő a tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermekét/ gyermekeit összesen legalább 20 éven át, saját háztartásában ápolta.
Korábban sokak kérelmét utasította el a hatóság azzal az indokkal, hogy nem tudták igazolni, részesültek-e valaha ápolási díjban. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében erre hivatkozva többé nem lehet visszautasítani a kérelmeket.
Az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) Bercse Lászlót választotta meg elnöknek, június elején, Vilniusban. Szervezetünk társelnöke, a kinevezésnek köszönhetően, egyben az Inclusion Europe egyik alelnöke is lett. Az ÉFOÉSZ számára óriási büszkeség, hogy nemzetközi vezetőt delegálhatott, továbbá ez lehetőség is arra, hogy szervezetünk – európai szinten – nagyobb hatást gyakoroljon fogyatékosságügyben.
Bercse Lászlót a politika fontosságáról, saját karrierjéről és az önérvényesítésről kérdeztük.
Azzal, hogy EPSA-elnök, és egyben az Inclusion Europe egyik alelnöke lettél, nemzetközi politikai karriert futottál be. Mindig is vágytál politikai karrierre?
Mondhatjuk, hogy igen. Méghozzá azért, hogy képviselni tudjam a magyarországi, értelmi fogyatékossággal élő társaim érdekeit, és erősítsem a nemzetközi önérvényesítő mozgalmat. Az elnöki posztnak köszönhetően lehetőségem lesz befolyásolni az európai uniós döntéshozókat, illetve az európai uniós fogyatékosságügyi politikát, annak érdekében, hogy jobbak legyenek az érintett emberek életkörülményei.
Mióta érdekel a politika?
Már nagyon régóta figyelemmel kísérem a politikai élet alakulását. Követem a híreket és mindig elmegyek szavazni is.
Miért tartod fontosnak, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is foglalkozzanak politikával?
Mert a politika a közös ügyeinkről szól. A politikai döntések mindenki életét érintik, így az értelmi fogyatékossággal élő emberekét is. A saját életünkről, illetve saját érdekeinkről pedig mi tudunk a leghitelesebben nyilatkozni. Éppen erről szól a „Semmit Rólunk, Nélkülünk!” elv is – arról, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk fölött, a megkérdezésünk nélkül. 2006-ban jelent meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Emberek Jogairól Szóló Egyezménye, amely világosan kimondja, hogy minden fogyatékos embernek joga van aktívan részt venni a közéletben. Akár úgy, hogy elmegy szavazni, akár úgy, hogy mások rá szavaznak. Ezt az egyezményt Magyarország 2007-ben – az elsők közt – ratifikálta, de még mindig nem érvényesítette.
Kérlek, fejtsd ki, hogy mi az az EPSA és az Inclusion Europe, valamint, hogy miért fontosak ezek a szervezetek.
Az Inclusion Europe egy brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekeit védi, Európa-szerte. Ernyőszervezetként összesen 74 nemzeti illetékességű szervezetet tömörít, 39 országból – ezek közé tartozik az ÉFOÉSZ is. Az EPSA pedig – vagyis az Önérvényesítők Európai Platformja – az Inclusion Europe részeként működik. Az platform célja, hogy az önérvényesítők, tehát az értelmi fogyatékossággal élő érdekvédők, hallatni tudják a hangjukat egész Európában. Az EPSA vezetői önérvényesítők, tagjai pedig olyan szervezetek, amelyeket érintettek vezetnek, illetve amelyek vezetésében érintettek is részt vesznek. A munkájuk azért fontos, mert hatással vannak az európai uniós intézményekre, így képesek tenni annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára kedvező döntések szülessenek. Ezen kívül konferenciákat szerveznek az érintett emberek, valamint családtagjaik, illetve segítőik számára, ahol a jelenlévők megoszthatják egymással a tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól.
2019.05.10. ÉFOÉSZ Választójogot mindenkinek! című kerekasztal beszélgetés és kiállításmegnyitó. Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség
Mióta vagy tagja az ÉFOÉSZ-nek, és mióta az EPSA-nak? Hogy kerültél be a szervezetekbe?
Az ÉFOÉSZ-nek 2008 óta vagyok a tagja, és a szervezet munkatársaként régóta járok az Inclusion Europe eseményeire, ahol megismerkedtem más tagszervezetek önérvényesítőivel. Az EPSA-ba úgy kerültem be, hogy 2017 januárjában meghívtak egy találkozóra, Brüsszelbe. Itt közvetlenül is együtt dolgoztam a vezetőkkel: közösen alakítottuk ki a szervezet prioritásait a következő évekre. Nagyon jól tudtunk együttműködni, a közgyűlés pedig még ennek az évnek a tavaszán, Prágában beválasztott a vezetőségbe. Az EPSA delegáltjaként az Inclusion Europe elnökségébe is bekerültem.
Milyen gyakran kell külföldre utaznod?
Évente három-négy alkalommal: elnökségi ülésekre, szakmai egyeztetésekre és konferenciákra.
Milyen fontos rendezvények alkalmával tartottál előadásokat?
Sok helyen képviseltem már társaim érdekeit, mind itthon, mind pedig külföldön. Csak, hogy néhányat említsek: 2008 novemberében részt vettem, és fel is szólaltam a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapján, a magyar parlamentben. 2011-ben az ÉFOÉSZ delegáltja voltam az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsban (OFT). 2012-ben részt vettem Genfben az ENSZ Fogyatékossággal Élő Emberek Jogaival Foglalkozó Bizottságának ülésén, ahol felülvizsgálták a Fogyatékossággal Élő Emberek Jogairól Szóló Egyezmény hazai megvalósulását – és itt fel is szólaltam a bizottság előtt. 2018-ban meghívtak az Európai Bizottság és egy nemzetközi szakértői csoport közös megbeszélésére, Brüsszelbe. Itt arról kérték ki a véleményem, hogyan lenne érdemes szabályozni az Európai Unióban, a kiváltásra adható uniós forrásokat annak érdekében, hogy ezek a pénzek valóban a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelét és társadalmi befogadását segítsék elő.
Ilyenkor hogyan érkezik a felkérés? Hogyan szoktál felkészülni; van-e, aki segít ebben, akivel gyakorolsz és aki tolmácsol neked?
A felkéréseket e-mailben szoktam kapni: a munkatársaim az Inclusion Europe-ból megírják nekem, hogy hol és milyen témában lesz a következő konferencia vagy megbeszélés, majd a részleteket – hogy kinek mi lesz a feladata, milyen témában fog workshopot vagy előadást tartani – Skype-on beszéljük meg. Ilyenkor Czakó Tibor kollégám szokott nekem segíteni: együtt készítjük el a prezentációkat, együtt gyakorlunk, és ő szokott nekem tolmácsolni is.
Kérlek, pár szóban, fejtsd ki, mit jelent az önérvényesítés, hogy azok is megértsék, akik még nem ismerik ezt a fogalmat.
Az önérvényesítés azt jelenti, hogy megtanuljuk, milyen jogaink és kötelességeink vannak. Ha pedig már tisztában vagyunk ezekkel, a társainknak is átadhatjuk a tudásunkat.
Miért fontos számodra az önérvényesítés, milyen célokat képviselsz és milyen változásokat szeretnél elérni?
Számomra az önérvényesítés azt jelenti, hogy tolmácsolom a döntéshozók felé a társaim problémáit és kérdéseit, valamint, hogy nemzetközi eseményeken beszámolok arról, milyen történések vannak Magyarországon a fogyatékosságügyben. Más országok önérvényesítőitől pedig igyekszem minél több új dolgot tanulni, és felhasználni ezeket a hazai munkám során. A fő célunk – amelyért itthon és külföldön egyaránt dolgozunk –, hogy minden fogyatékossággal élő ember tudjon önálló életet élni, saját döntéseket hozni, valamint, hogy mindannyian a társadalom teljes jogú tagjai lehessenek.
Bercse László és Sedana Halilcevic, az EPSA leköszönő elnöke
Ha meg kellene nevezned az öt legfontosabb ügyet, amelyek javíthatnának a Magyarországon élő értelmi fogyatékossággal élő személyek életén, mely lenne az az öt ügy? És miért pont ezeket emeled ki?
Az első, amit említenék, az önálló életvitel. Sokkal több támogatást kell nyújtani az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára, hogy önállóan tudjanak élni, ne pedig nagy intézetekben, másoktól elzárva. A második a választójog – azt gondolom, hogy a gondnokság alatt álló emberek számára is lehetővé kell tenni, hogy szavazhassanak. Ezzel összefügg a harmadik: a támogatott döntéshozatal – ugyanis el kell érni, hogy az érintett emberek a gondnokság helyett, inkább a támogatott döntéshozatalt vegyék igénybe, hosszú távon pedig szűnjön meg a gondnokság. A negyedik az akadálymentesítés: sokkal több könnyen érthető információra van szükség, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek könnyebben tudjanak tájékozódni a világban. Az ötödik pedig a munkához való jog, hiszen fontos, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is tudjanak munkát vállalni, és másokkal együtt dolgozni. Azért ezeket a területeket emeltem ki, mert az említett ENSZ Egyezmény is foglalkozik ezekkel a témákkal, és az EPSA legfontosabb céljai is ezek. Az ENSZ Egyezmény világosan és érthetően kimondja, hogy ezeket a jogokat és lehetőségeket biztosítani kell a fogyatékossággal élő emberek számára, annak érdekében, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak.
Mit gondolsz, az új pozícióidnak köszönhetően nagyobb hatással tudsz majd lenni a politikai döntéshozókra, nemzeti és nemzetközi vezetőkre?
Bizakodó vagyok, remélem, hogy igen. Európában pozitív változás indult be például a választójog tekintetében: egyre több ország biztosítja a választójogot minden értelmi fogyatékossággal élő ember számára. Arra kell törekednünk, hogy ez előbb-utóbb az összes európai országban megvalósuljon.
Tudnál mondani egy példát arra, amikor valamely ügyben sikerült változtatásra bírni politikusokat, és egy olyan példát, amikor nem sikerült?
Pozitív példának a támogatott döntéshozatalt hoznám fel. Az ÉFOÉSZ-nek és más érdekvédő szervezeteknek kitartó munkával sikerült elérnie, hogy ez bekerüljön a Polgári Törvénykönyvbe. Azt viszont sajnos még nem tudtuk elérni, hogy kivétel nélkül, minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson.
Ha valaki szeretne a nyomdokaidba lépni: ÉFOÉSZ-tag, önérvényesítő lenni, majd esetleg tisztségeket betölteni, mit kell tennie?
Aki szeretne önérvényesítő lenni, annak azt javaslom, hogy legyen határozott, céltudatos és ambiciózus. Csatlakozzon a lakóhelyéhez legközelebbi önérvényesítő csoporthoz, és tanuljon a jogairól – álljon ki önmagáért és a társaiért. Ha pedig szüksége van ehhez támogatásra, nyugodtan forduljon hozzánk.
Milyen külföldi megbízásod lesz legközelebb, hova kell utaznod?
Legközelebb az EPSA nemzetközi önérvényesítő konferenciáján fogok részt venni, ami szeptemberben lesz Grazban, Ausztriában. A konferencia szervezésében és előkészítésében is segítek, ott helyben pedig több műhelymunkát is fogok vezetni.
A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a Nem Adom Fel Tábort! A több mint 10 éves múlttal rendelkező integrált táborban fogyatékossággal élő fiatalok, hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek, illetve középiskolás diákok és egyetemisták együtt tölthetnek egy tematikus hetet, és részt vehetnek különböző színes programokon.
Amire számíthatnak a résztvevők: csapatjátékok, csapatversenyek, sportprogramok, szemléletformáló programok, kézműves foglalkozások, éjszakai túra, „Ki mit tud?”, szépségverseny, vetélkedők, közösség, barátok, koncertek, áhítatok, hajnalig tartó partik, videóklip-forgatás, napi tábori híradó és még megannyi, megszámlálhatatlan izgalom, mindez az integráció, az elfogadás és a közös élmények jegyében.
Az idei jelmondat: \”Egy mindenkiért, mindenki egyért!\”
Elkészült az ÉFOÉSZ Önálló Életvitel nevű alkalmazása, amely az értelmi fogyatékossággal élő személyek mindennapjait segíti. Töltse le ön is, a Google Play Áruházból az első magyar nyelvű, könnyen érthető applikációt!
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi szövetsége olyan applikációt fejlesztett ki, amely akár helyettesítheti a személyi segítőt a hétköznapokban, és amely a könnyen érthető kommunikáció eszközeivel készült. Funkciói a következőkben segítik a felhasználót: vészhelyzetek kezelése; adatlapok kitöltése; segédanyagok használata; háztartásvezetés; alapvető eszközök használata; napirend-tervezés; tervezett szabadidő eltöltése; hasznos figyelmeztetők beállítása.
A fejlesztés az ÉFOÉSZ Az értelmi fogyatékossággal élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítása című programjának keretében valósult meg. A projektet a szervezet az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban elnyert 851 millió forint összegű európai uniós támogatásból valósítja meg 2018. 01. 15. – 2020. 01. 15. között.
Az alkalmazást a projektben használt Samsung telefonokra optimalizálták, ezért Android operációs rendszerű készülékekre tölthető le. Az egyes funkciók használatához PIN-kód szükséges, amely minden esetben: 0000.
Az ÉFOÉSZ továbbá létrehozott 20 Önálló Életviteli Centrumot (ÖÉC), amelyek új szolgáltatásokkal segítik az értelmi fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját, lehetőségüket az önálló életvitelre és az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző szolgáltatásokhoz. Ezek közé tartoznak a programban megvalósuló infokommunikációs képzések is: centrumonként 19 telefon, 19 tablet, 2 notebook és 1 multifunkciós lézernyomtató áll a képzett trénerek rendelkezésére, hogy felkészítsék az értelmi fogyatékossággal élő személyeket az infokommunikációs eszközök használatára. A május 27-től induló képzések augusztus végén érnek majd véged, szeptemberben pedig újabb képzések indulnak, amelyeken a résztvevők az ÉFOÉSZ applikáció használatát sajátítják el. A képzéseken országszerte 1200 értelmi fogyatékossággal élő személy vesz részt. A képzések lezárulását követően az érintettek kikölcsönözhetik a készülékeket.
Ez óriási előrelépés, hiszen Magyarországon most először indul olyan képzés, amely az értelmi fogyatékossággal élők digitális kompetenciáinak fejlesztését célozza!
