sgyn-27

29. Sérült Gyermekek Napja – 2021. szeptember 13.

Kedves Mindenki!

Idén, ha lehetséges mégnagyobb lelkesedéssel szervezzük a 29. Sérült Gyermekek Napját, ami szeptember 13-án, hétfőn lesz a Fővárosi Állat- és Növénykertben.Az elmúlt évek során igazán nagy nevek is tiszteletüket tették a rendezvényen miattatok és kitűnő koncertekkel szórakoztattak titeket. A tavalyi évben számos kérés/szavazás zajlott, hogy kiket hívjunk előadónak és bár mindenki kérését nyilván nem tudjuk teljesíteni, de azért igyekszünk majd a kedvetekben járni és idén is változatos fellépőket megnyerni a rendezvényhez.

JELEN ÁLLÁS SZERINT az eseményre való belépéshez NINCS SZÜKSÉG VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNYRA!
Amennyiben ez változik, azt jelezni fogjuk mind az ÉFOÉSZ honlapján, az esemény facebook oldalán, valamint emailben.

A rendezvény ingyenesen látogatható, mint ahogy korábban is mindig, de regisztrációhoz kötött! A regisztrációs lap kitöltésének határideje: 2021. szeptember 9. (csütörtök)

Regisztrálni ezen a linken lehet!

További információért és kérdéseivel forduljon az ÉFOÉSZ Központi Irodájához a 06/1/411-1356 vagy a 06/1/411-1357-es telefonszámon. E-mailben érdeklődjön a zsigmondbalazs1902@gmail.com címen.

Kérjük, hogy a helyszíni regisztrációkor csak egy személy menjen az asztalhoz aláírni, ne az egész csoport.

Biacsi-1280

Augusztus 24-én kezdődik a tokiói paralimpia

39 magyar versenyző utazik a japán fővárosban megrendezésre kerülő XVI. Nyári Paralimpiai Játékokra.

Augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik az idei Paralimpiát. A kevesebb mint húsz nap múlva kezdődő eseményen a mieink is szép számmal képviseltetik magukat. 10 sportágban összesen 39 kvótát szereztek sportolóink – jelentette be a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB). Szabó László, az MPB elnöke azt is elmondta, hogy a tokiói paralimpia után vissza­vonuló, kerekesszékes vívó, Dani Gyöngyi viszi majd a magyar zászlót a megnyitó ünnepségen.

Izgalmas megmérettetésre számíthatunk, hiszen Magyarország már a 2016-os riói paralimpián is jól szerepelt. Akkor összesen 18 érmet szereztek sportolóink; Tóth Tamás 100 méter hátúszásban szerzett első helye mellett nyolc ezüst- és kilenc bronzéremmel tért haza a magyar küldöttség, ezzel a 162 résztvevő ország közül a 47. helyen zártuk az éremtáblázatot. Szervezetünk számára külön izgalmakat tartogat a szegedi atléta ikerpár, Biacsi Ilona és Biacsi Bernadett indulása is, akiket  korábban az általunk alapított  Göllesz Viktor ösztöndíjjal jutalmaztunk.

Az első hivatalos paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában, hét nappal a XVII. nyári olimpia után. Az olasz fővárosban 23 ország mintegy 400 kerekesszékes sportolója versenyzett nyolc sportágban. Eleinte ugyanis csak nekik biztosítottak versenyzési lehetőséget, de a későbbi megmérettetéseken már másfajta testi fogyatékossággal élők is nevezhettek. A játékok történetében először 1996-ban, Atlantában kaptak versenyzési lehetőséget értelmi fogyatékos sportolók is. Fontos különbséget tenni a Paralimpia és a Speciális Olimpiai Játékok között. Utóbbi egy különálló esemény és kizárólag értelmi fogyatékossággal élő sportolók indulhatnak rajta.

Az első magyar érem az 1972-es, negyedik paralimpiai játékok során született meg. A németországi Heidelberg városában tartott eseményen Fejes András kerekesszékes kocsiversenyen ért el harmadik helyezést. Azóta Magyarország összesen 31 arany-, 49 ezüst- és 64 bronzérmet szerzett. Ezúton is sok sikert kívánunk a magyar csapatnak!

A tokiói magyar paralimpiai csapat tagjai:

  • asztalitenisz (6): Szvitacs Alexa, Arlóy Zsófia, Csonka András, Zborai Gyula, Major Endre, Pálos Péter
  • atlétika (4): Ekler Luca, Biacsi Ilona, Biacsi Bernadett, Szöllősi István
  • erőemelés (1): Sedric Roussel Watchou
  • íjászat (1): Gáspár Tamás
  • kajak-kenu (6): Pulai Erika, Varga Katalin, Kiss Péter, Rozbora András, Kiss Erik, Juhász Tamás
  • kerekesszékes vívás (7): Krajnyák Zsuzsanna, Hajmási Éva, Veres Amarilla, Mező Boglárka, Dani Gyöngyi, Osváth Richárd, Tarjányi István
  • kerékpár (2): Wermeser Zsombor, Ocelka Róbert (guide: Nagy Gergely)
  • sportlövészet (2): Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula
  • triatlon (1): Lévay Petra
  • úszás (9): Adámi Zsanett, Illés Fanni, Konkoly Zsófia, Pap Bianka, Száraz Evelin, Iván Bence, Payer Kata
Kezdetét vette a Varázsceruza

Kezdetét vette a Varázsceruza- Legyen idén még több mosoly! jótékonysági gyűjtés

Második alkalommal indít jótékonysági akciót a Civilút Alapítvány az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) együttműködésben. A Varázsceruza – Legyen idén még több mosoly! nevű kezdeményezés sajtótájékoztatóján jártunk.

A Civilút Alapítvány tavaly hirdette meg először a Varázsceruza – Rajzolj mosolyt! nelnevezésű jótékonysági akciót, melynek keretében értelmi fogyatékossággal élő fiataloknak gyűjtöttek össze különböző rajzeszközöket. Az adományok nem csak mosolyt csaltak a gyermekek arcára, de művészetterápiás célokra is hasznosíthatóak voltak. A program sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy végül 6265 csomag rajzeszközt sikerült összegyűjteni. Az adományokat végül az ÉFOÉSZ és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) juttatta el az érintetteknek.

A kezdeményezés sikerén felbuzdulva idén ismét megszervezik a gyűjtést, így bárki, aki szeretne adományozni az mostantól egészen szeptember 10-ig élhet a lehetőséggel. Elmentünk az eseményt meghirdető sajtótájékoztatóra, melyet a XII. kerületben található, csodás hangulatú Bake My Day Hegyvidék pékségben szerveztek meg. A helyszínválasztás nem véletlen, a szervezők olyan helyet kerestek, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a megváltozott képességű személyek foglalkoztatására. A Bake My Day pedig pontosan ilyen, hiszen alkalmazottaik 60-70%-a megváltozott munkaképességű ember.

Az első felszólaló Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány Kuratóriumának tagja volt, aki elmondta, hogy a jótékonysági eseményt a pandémia hatására indították el. „Az ÉFOÉSZ 1992 óta folyamatosan megszervezi a Sérült Gyerekek Napját, de 2020-ban a járványügyi helyzet miatt erre nem kerülhetett sor. Ennek apropóján jött az ötlet, hogy egy együttműködés keretében a két szervezet valahogy mégis mosolyt tudjon csalni az intézményekben maradt gyermekek arcára.” Hozzátette, reméli, hogy a kezdeményezésből hagyományt tudnak teremteni, hiszen az első visszajelzések igazán pozitívak voltak.

A gyűjtés népszerűsítésében – az előző évhez hasonló módon – az ismert énekesnő, Pintácsi Alexanda \”Szandi\” is részt vesz. A művésznő kifejtette, hogy nagy örömére szolgált a felkérés, hiszen anyaként és ismert személyként kettős felelősséggel viseltet a gyermekeket segítő programok iránt. Mint mondta „fontos nyomatékosítani, hogy vannak fogyatékossággal élő embertársaink és nekünk kötelességünk segíteni őket.”

A sort az ÉFOÉSZ elnöke Gyene Piroska zárta, aki emlékeztetett, hogy a szervezet Civilúttal és Szandival való együttműködése nem a Varázsceruzával kezdődött, annál jóval régebbre nyúlik vissza. Szandi például „már évekkel ezelőtt is csatlakozott egyéb kezdeményezésekhez. Korábban a támogatott lakhatásban lakóknak is adott egy koncertet.” Gyene Piroska hozzátette, reményei szerint idén személyesen is át tudják adni az összegyűlt rajzeszközöket a fiataloknak, mivel erre múlt évben a járvány miatt nem kerülhetett sor. Az esemény zárásaként a három felszólaló ünnepélyesen bedobta az első csomagokat az adománygyűjtő ládába, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét vette az akció.

A rajzeszközöket egészen 2021. szeptember 10-ig gyűjti a Civilút Alapítvány. A kezdeményezéshez több formában is csatalakozhatnak, akik támogatni szeretnék az akciót:

  • A rajzeszközök leadhatók a Bake My Day pékség Hegyvidék (1126 Budapest, Böszörményi út 34/a.) üzletében elhelyezett gyűjtőládában.
  • Elküldhetők postán a Civilút Alapítványnak címezve (1112 Budapest, Olt utca 23.)
  • Emellett a jótékonysági kezdeményezés támogatható pénzadománnyal az alábbi számlaszámon: Gránit Bank Zrt. 12100011-10545117. ( A közlemény rovatba írják be: Varázsceruza.) Az összegyűlt összegből a Civilút Alapítvány színes ceruzákat vásárol a fogyatékossággal élő gyermekek számára.

Az Alapítvány elsősorban rajzeszközöket, színes ceruzákat, zsírkrétákat, festékeket, filctollakat gyűjt, de szívesen fogadnak kifestőket, matricákat, füzeket, tolltartókat is.

Hivatasos-gondnokkepzes-kiemelt

Hivatásos gondnokoknak szóló képzéssorozatot indítottunk

Hivatásos gondnokoknak szóló támogatói attitűdformáló képzéssorozatot indítottunk. A tréning célja, hogy a résztvevők behatóbban megismerjék a támogatott döntéshozatal fogalmát, módszereit, nemzetközi és elméleti hátterét.

Az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tevékenységének egyik kiemelt területe a támogatói attitűd kialakítása, illetve a támogatott döntéshozatal széles körben való megismertetése. Célcsoportunk, az értelmi fogyatékossággal élő személyeken kívül, az érintett családtagok, szakemberek, illetve olyan magánszemélyek és cégek, akik elkötelezettek az ügyünk iránt. Júniusban indult képzéssorozatunkkal a hivatásos gondnokok szakmai továbbképzését helyeztük előtérbe.

Habár a támogatott döntéshozatal jogintézménye már 2013-ba bekerült a magyar jogrendszerbe, a gyakorlatban sajnos továbbra is a cselekvőképességet korlátozó gondokság intézménye az elterjedt. Képzéseink célja, hogy a hivatásos gondnokok kézzelfogható segítséget kapjanak a fogyatékossággal élő személyekkel folytatott támogatói munkájukhoz, illetve alaposabban megismerjék a támogatott döntéshozatal fogalmát, módszereit, nemzetközi és elméleti hátterét. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával való együttműködés júniusban indult és egészen 2022-ig tart, mely idő alatt kollégáink minden megyeszékhelyre ellátogatnak majd.

Gyene-Piroska-A-kepet-Adrian-Zoltan-Kepszerkesztoseg-keszitette-2019.12.05-an-a-Gollesz-Viktor-Osztondij-atadasan.

A komplex támogatási szükségletű emberek társadalmi szerepének megerősítése

A komplex támogatási szükségletű – vagy ahogyan korábban neveztük őket, súlyosan-halmozottan fogyatékos – személyek, illetve a velük egy háztartásban élő családok életminőségének javítása érdekében számos, az ellátórendszert érintő módosítás született az utóbbi években. Ezek a változások elsősorban az érintett célcsoport közösségi életben történő részvételét segítették elő.

Ezt a folyamatot, az ápolási díj rendszerének átalakítása mellett számos, egyéb intézkedés is előremozdította. Ilyen például az egyéni szükségletekhez igazodó szolgáltatások hozzáférhetőbbé tétele. A komplex támogatási szükségletű személyek számára különösen fontos, hogy olyan támogatáshoz jussanak, amely személyközpontú és megfelel a változatos, egyéni igényeiknek.

A gyakorlati tapasztalatok mellett a hazai és nemzetközi kutatási eredmények is azt igazolják, hogy mind az ellátott emberek, mind a segítők számára megterhelő a napi 24 órás ápolási tevékenység, a folyamatos, szoros együttlét. A segítséget igénybe vevő személy érdeke is, hogy az ápolást végző személy-, aki a legtöbb esetben családtag, – mentálisan és fizikailag is egészséges legyen. A hosszú távú cél pedig az, hogy az érintettek családtagjai a társadalom aktív szereplői legyenek és ne hozzátartozójuk ápolása legyen a fő feladatuk vagy egyetlen szerepük. A családok életminőségének és anyagi helyzetének javulásához fontos, hogy a családtagok ne essenek ki a munkaerőpiacról, ehhez pedig a részmunkaidős foglalkoztatás széleskörű elterjedése lehet az egyik megoldás.

A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítéséhez elengedhetetlen az olyan nappali szolgáltatások biztosítása, melyek igazodnak az egyéni szükségletekhez. Ezért fontos, hogy az állam mellett számos civil szervezet is részt vállal például a korai intervenció és más, idetartozó szolgáltatások működtetésében.

Az érintett emberek társadalmi szerepvállalásához és egyéni szabadságuk eléréséhez szükséges, hogy a helyettes döntéshozatalt, – vagyis a gondnoksági rendszert – felváltsa a támogatott döntéshozatal.

A támogatott döntéshozatal ugyan hazánk jogrendszerében is jelen van, az arra való felkészítés azonban lényeges elemét kell, hogy képezze ennek az elmozdulásnak. A saját döntések kinyilvánítása és érvényre juttatása – még ha kisebb kaliberű dolgokról is van szó – fontos lépés az egyén társadalmi szerepének erősítéséhez. A támogatott döntéshozatal joggyakorlatban való elterjedését a kormányhivatali dolgozók, a bírói testület, a szakemberek, valamint maguk az érintettek (önérvényesítők) folyamatos képzése hivatott segíteni.

Az önérvényesítő csoportok kialakítása és országos elterjedése szintén az önrendelkezés és az önálló életvitel gyakorlati megvalósulását könnyítheti meg. Ebben nagy szerepe van például az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumainak, amelyek országszerte összesen 20 helyszínen: minden megyében, valamint a fővárosban működnek. A Centrumok programjai az önálló élethez és önérvényesítéshez szükséges készségeket, képességeket erősítik. Emellett támogatják az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, ezen keresztül pedig erősítik az érintett emberek közösségi részvételét.

Az intézményi férőhely kiváltás apropóján, egyre inkább előtérbe kerül a magas támogatási szükségletű személyek bevonása. Az intézményi ellátásban dolgozó szakemberek, képzések útján kapják meg azokat az új ismereteket, amelyek segítségével, a későbbiekben a közösségi ellátásban részesülőket tudják majd támogatni.

Az átmeneti szolgáltatások, valamint az „Otthoni Segítés” nevű szolgáltatás a családok számára nyújtanak jelentős támogatást. A Montázs projekt keretén belül pedig nagy számban jöttek létre infokommunikációs szolgáltatási pontok, amelyek hozzáférhető információkkal és innovatív módszerekkel segítik az érintett személyeket és családjaikat.

Az ÉFOÉSZ Közép-magyarországi Regionális szervezete régóta sikeresen működteti a Szivárványország Napközi Otthont, amely magas támogatási szükségletű gyermekek és fiatalok ellátását végzi. A szolgáltatást igénybe vevő személyek családtagjai a következőket mondták el a napköziről:

„(…) tényleg sokat jelent számunkra a Szivárványország napközi. E. lehetőségei – adottságából fakadóan- nagyon korlátozottak, ezért a világból sokkal kevesebb élményt tud megélni. Ezért is nagyon jó, hogy van a napközi, mert ott sokkal több inger, benyomás éri, mintha csak itthon ülne a négy fal között. Ezt most látjuk igazán, amikor a vírus miatt ennyire bezárkózott életet kell élnünk. A dolgozók és fejlesztő pedagógusok nagyon nagy empátiával és szeretettel fordulnak a gyerekek felé. Számunkra, szülők számára külön nagy öröm, hogy napközben biztosak lehetünk abban, E. jó helyen, biztonságban van, amíg mi dolgozunk és ez nagy megnyugvás számunkra.”

„A Szivárványba nyugodt szívvel visszük T-t. Megkapja a számára szükséges fejlesztést, napközbeni felügyeletet. Nagyon jó a rugalmas hozzáállás az érkezés, távozás és étkezés tekintetében. (…) számunkra a szállítás biztosítása is feltétele a napközi igénybevételének. Családunknak nagy segítség a Szivárványország.”

„Nyugodt szívvel hagyom ott valahol, amíg nem tudok én vigyázni rá, mert dolgom van. Nem rám, anyára hárul az ellátása 0-24, ez a néhány óra, fél nap is kiszakadás a mókuskerékből. L. mégsem csak itthon van begubózva, hanem találkozik másokkal, megszokja, hogy mások látják el, másokkal kell valahogy boldogulnia neki is, ami fejlesztően hat már önmagában is. A hely családias, a gondozók is kedvesek, barátságosak. Szeretjük, hogy kevesen vannak a gyermekek és nyugodt a légkör, ez nagyon fontos. Borzasztóan örülök annak a megoldásnak, hogy járhatnak ide utazó gyógypedagógusok és nem kell emiatt külön szervezni az életünket.

Gyene Piroska

*A cikkben található fotón Gyene Piroska látható. Fotó: Adrián Zoltán (Képszerkesztőség)

7-Magyar-Specialis-Fuggetlen-Filmszemle

Szeptember 20-áig lehet nevezni a 7. Magyar Speciális Független Filmszemlére

Hetedik alkalommal rendezik meg a Magyar Speciális Független Filmszemlét. Az előző évben a járványhelyzet miatt online térbe kényszerült eseménynek idén már az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér ad otthont. A 2021. november 17-18-án megrendezésre kerülő rendezvény a Magyar Speciális Mozgókép Egyesület és a Magyar Speciális Művészeti Egyesület együttműködésében jön létre.

muzeumok-ejszakaja

Ingyenesen vehetnek részt az idei Múzeumok Éjszakája programjain az egészségügyi és a szociális dolgozók

Ingyenesen látogathatják a Múzeumok Éjszakája programjait az egészségügyi és szociális szférában dolgozók. A díjtalan belépéshez a munkaviszonyt igazoló dokumentumot és a védettségi igazolványt is fel kell mutatni.

Ingyenesen vehetnek részt az idei Múzeumok Éjszakája programjain az egészségügyi és a szociális dolgozók – jelentette be Facebook oldalán Kásler Miklós. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezzel a felajánlással szeretné elismerni a járvány elleni védekezés első vonalában helytálló hősök munkáját.

„A két ágazat közel 200 ezer érintett szakdolgozója, egy embert próbáló esztendőt követően lélegezhet most fel. Ezt a régen várt időszakot pedig a testi-lelki rekreáció és feltöltődés minden eszközével igyekszünk támogatni.” – olvasható a posztban.

A június 26-án esedékes Múzeumok Éjszakáját idén 19. alkalommal szervezik meg és kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az újranyitást követően ez az első országos jelentőségű kulturális esemény. A választék meglehetősen impozáns, az érdeklődők országszerte több mint 250 kulturális intézmény programjai közül válogathatnak majd. Az eseménysorozaton az egészségügyi és a szociális dolgozók a munkaviszonyukat igazoló dokumentum felmutatásával vehetnek részt ingyenesen, de a bejáratnál a védettségi igazolványt vagy annak alternatívájaként az applikációt is ellenőrzik.

konferencia a konnyen erthető kommunikaciorol

Konferencia a könnyen érthető kommunikációról és az egyenlő hozzáférésről

A könnyen érthető kommunikációról és az egyenlő esélyű hozzáférésről tartott közös online konferenciát az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara és a Könnyen érthető kommunikáció – könnyen érthető élet honlap kisközössége. A szakmai rendezvényen az ÉFOÉSZ is képviseltette magát Sallai Ilona és Bercse László önérvényesítők, illetve Czakó Tibor szakmai referens személyében.

Bercse-Laszlo

ENSZ konzultáció a kiváltásról és a közösségi lakhatásról

Főként európai országoknak szóló online konzultációt szervezett az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága (CRPD Bizottság). A május 25-én tartott eseményen fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő civil szervezetek számolhattak be a kiváltással kapcsolatos, illetve a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalataikról és a jövőre vonatkozó javaslatokat is tehettek a Bizottságnak.

A koronavírus járvány hatására világszerte romlottak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének feltételei. Sokan elvesztették a munkájukat, fizetés hiányában pedig nem tudtak hozzájutni a szükséges támogató szolgáltatásokhoz. Az intézményekben élők a leginkább kiszolgáltatott réteget képezik, hiszen az intézmény elhagyási és látogatási tilalom még inkább elszeparálta őket a külvilágtól. Sokan hónapokig nem találkozhattak szeretteikkel, barátaikkal és a szabad mozgás lehetőségével sem élhettek. Az izoláció mellett az információhiány is nehezítette a helyzetüket, ami jelentősen akadályozta a társadalmi befogadás folyamatát.

Az CRPD Bizottság felügyeli, hogy az egyezményt aláíró országok eleget tesznek-e a megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek. Az egyezményben foglaltak szerint minden fogyatékossággal élő személyt megillet, hogy önállóan, de a társadalom részeként élhesse az életét. Ez sok országban nem tud maradéktalanul megvalósulni, mivel a fogyatékossággal élő személyek jelentős része intézetek falai között éli mindennapjait. A konzultáción ezért különös figyelmet szenteltek az intézményi férőhely kiváltás folyamatára, illetve arra, hogy az intézményekből kiköltöző és támogatott lakhatási formát választó személyeket miként lehet segíteni az önálló életvitelben. A fenti dilemmák a koronavírus járvány előtt is léteztek, ám a pandémia negatív hatásai még inkább sürgetővé tették e kérdések megválaszolását.

A konzultáción felszólalt Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke, aki más önérvényesítőkkel közösen készítette el hozzászólását. Beszédében kifejtette, hogy a nagy létszámú intézmények helyett olyan szolgáltatásokra van szükség, ami a lakóhelyükön támogatja a fogyatékos embereket és családjaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni azokat a munkalehetőségeket, melyek segítségével az érintett személyek képesek kifizetni a sok esetben különösen drága szolgáltatásokat.

Az intézmények lakói sok esetben éveket, évtizedeket is eltöltöttek egy-egy otthonban, ahol az önállóság helyett inkább az alkalmazkodásra tanították őket. Mivel hosszú ideig nem volt beleszólásuk abba, hogy kivel osztozzanak egy légtéren, illetve mivel és hol töltsék az idejüket, különösen fontosak a különböző képzések, melyek során az intézmény elhagyását megelőzően felkészülhetnek az önálló életre. Bercse László szerint a folyamatnak része kell, hogy legyen a gondnokság megszüntetése és a támogatott döntéshozatal megerősítése, ezzel is elősegítve azt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek saját maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről. Például arról, hogy hol, kivel és hogyan szeretnének élni.

A „Semmit rólunk, nélkülünk” elv szellemiségében a kiváltás tervezésébe és ellenőrzésébe ugyanúgy be kell vonni az érintett személyeket, akik például az érdekvédő szervezeteken keresztül is kifejthetik meglátásaikat. László hangsúlyozta, hogy a szociális területen szakemberhiány van, mely az utóbbi egy évben még inkább egyértelművé vált. A kiváltással járó és a világjárványból eredő kihívások új feladatok sorát hozza el, így fontos az új szakemberek képzése és a meglévők továbbképzése is. Az intézmény elhagyási és látogatási tilalom új terheket rótt az intézményekben élőkre és dolgozókra egyaránt, így a megfelelő pszichológiai asszisztencia szükségessége is megnőtt.

László és a vele együtt felszólaló érdekvédők tapasztalatait, javaslatait az ENSZ Bizottság összegyűjti és azok alapján egy útmutatót készít. A dokumentum a későbbiekben abban segíthet majd az országoknak, hogy szakszerűen és hatékonyan valósítsák meg a kiváltást és megfelelő módon támogassák a fogyatékos embereket a koronavírushoz hasonló veszélyhelyzetek alatt is.