Kezdetét vette a Jószolgálati Program, melynek célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára is elérhetővé tegyék, illetve megkönnyítsék a Budapesten zajló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatását. Ennek keretében díjmentes belépéssel, akadálymentesítési programmal és ingyenes buszjáratokkal segítik az érdeklődőket.
Hosszú évek kitartó munkája kellett hozzá, de a negyedik paralimpiai szereplése végre aranyérmet hozott Illés Fanninak. A 29 éves sportoló egy születési rendellenesség miatt alsó lábszárak nélkül nélkül jött a világra. 2004-ben gerincferdülés miatt kezdett el úszni, mára pedig az Európa-, világ- és immár paralimpiai bajnoki címet is magáénak tudhatja. A zalai születésű Fannival a Duna Arénában beszélgettünk a sport szerepéről, edzői mentalitásról és a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról.
Október 6-án a hazai nyilvánosság előtt is bemutatkozik a myPart elnevezésű projekt, melynek célja az értelmi fogyatékossággal élő személyek állampolgársági és politikai részvételének erősítése.
Ragyogó napsütésben, remek hangulatban és több ezer résztvevő jelenlétével zajlott le a 29. Sérült Gyermekek Napja a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Közeleg a 29. Sérült Gyermekek Napja, melynek programsorrendjét most megosztjuk Veletek. Az előző évi kihagyás után még nagyobb lelkesedéssel várjuk az eseményt. Reméljük minél többen csatlakoztok! Találkozzunk az állatkertben!
Kialudt az olimpiai láng, így helyi idő szerint, vasárnap este véget ért a XVI. Nyári Paralimpia. A magyar küldöttség sportolóit tegnap egy ünnepélyes rendezvény keretében fogadták.
A Fáy utcai kézilabdacsarnokban fogadták a Tokióban parádésan szereplő magyar parasportolóinkat tegnap délelőtt. A magyar küldöttség összesen 16 érmet – hét aranyat, öt ezüstöt és négy bronzot – szerzett, amivel a 18. helyen végzett az összesített ranglistán. Ezzel az 1984-es New York-i játékok után minden idők második legtöbb magyar aranyérmét hozta az idei paralimpia. A megszerzett érmek tekintetében pedig, a jelenleginél mindössze négy alkalommal, 1984-ben (29 medál), 2000-ben (23), 2004-ben (19) és 2016-ban (18) álltak többször dobogóra a magyar parasportolók.
Az első éremre nem kellett sokat várni. A 19 éves Konkoly Zsófia a legelső versenynapot egy ezüstéremmel nyitotta, amikor páratlan hajrában megszerezte az ezüstöt 400 méter gyorson. A második napon már egy aranynak örülhettünk. Veres Amarilla első magyar nőként, Szekeres Pál atlantai vívósikere után 25 évvel – nyert paralimpiai bajnoki címet kerekesszékes vívásban, írja összefoglalójában a Magyar Paralimpiai Bizottság. Szvitacs Alexandra – aki otthon az épek között a női bajnokságban a Győr, a férfi NB I-ben pedig a BVSC színeiben játszik – S9-es kategóriában szerzett bronzérmet asztaliteniszben. A negyedik magyar érmet és egyénileg is már negyedik érmét megszerző Osváth Richárd tőrben hozta el az ezüstöt.
A vasárnapi (hatodik) versenynap minden eddiginél jobb eredményt hozott. Alig fél óra leforgása alatt két győzelemnek örülhettünk. Az S11-es kategóriában versenyző asztaliteniszező Pálos Péter London után másodszor foglalhatta el a dobogó legfelső fokát. Ezt követően 100 méteres mellúszásban, az S4-es kategória magyar indulója, Illés Fanni győzedelmeskedett, aki ezzel a mindenkori magyar paralimpiai éremgyűjtemény 150. darabját is kiharcolta. A kerekesszékes vívók utolsó versenynapján, egy különösen fordulatos játék után a magyar női tőrcsapat (Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Mező Boglárka) a harmadik helyen végzett.
A Paralimpiai Játékok második fele is eseménydúsan telt. A nyolcadik érmet az Európa-bajnok Dávid Krisztina hozta el tízméteres légpisztolyban. Ugyanezen a napon a 22 éves Ekler Luca világcsúccsal nyert aranyérmet távolugrásban. A szerdai versenynapon Pap Bianka 400 méter gyorson, az S10-es kategória magyar indulójaként ért célba a második helyen. A következő napon Konkoly Zsófia 200 méter vegyesúszásban, egy hajszálnyival maradt le az első helyről, majd ezt követően 100 méter pillangóban indult, ahol sikerült kiharcolnia az aranyérmet. Ezzel egészen parádés módon három érmet is hozott a küldöttségnek.
Ugyanezen a napon a 21 éves Pap Bianka a korábbi ezüstérmét egy arannyal egészítette ki. 100 méter háton (S10-es kategóriában) magabiztosan, két testhosszal ért célba. Egészen szédítő eredményt hozott Kiss Péter Pál, aki kajak-kenuban hozta el az aranyat. „Petya ezzel felért a sportág abszolút csúcsára, hiszen mostani elsősége mellett már világ-, és Európa-bajnok és még mindig csak 18 éves! Sikerével a sportág első, magyar paralimpiai bajnoka lett, sőt a parakenu történetének legfiatalabb aranyérmese!” – olvasható a Magyar Paralimpiai Csapat oldalán. A következő napon ismét Pap Bianka csalhatott mosolyt az arcunkra, aki 200 méter vegyesen a második helyezést érte el, ezzel pedig ő is három éremmel távozott Tokióból. A küldöttség 16., egyben utolsó érmét Varga Katalin szerezte, aki a 200 méteres kajak egyes döntőjében a harmadik helyen ért célba.
A majdnem két hétig tartó paralimpiai játékokat a járványügy intézkedések miatt az olimpiához hasonlóan üres lelátókon rendezték meg, így az egyébként látványos záróünnepségre is „zárt ajtók mögött” került sor. A magyar küldöttség pazar teljesítménye után izgatottan várjuk a párizsi játékokat, melyre – a tokiói esemény egy éves elhalasztása miatt – már csak három évet kell várni. Ezúton is gratulálunk a tokiói küldöttség minden egyes tagjának!
A cikkben használt képek forrása:
a Magyar Paralimpiai Csapat hivatalos Facebook oldala
Tegnap tartották a paralimpiai játékok első versenynapját, melynek – a magyar nézők számára – legemlékezetesebb pillanatát Konkoly Zsófia nyújtotta. A 19 éves sportoló a 400 méteres gyorsúszás S9-es sérültségi kategóriájában hozta el az ezüstöt.
Dobogós helye várható volt, hiszen ugyanebben a kategóriában idén már Európa-bajnokságon is aranyérmet szerzett. Tokióban ehhez mérten csodásan indított, ugyanis az előfutamon még a legjobb idővel jutott a döntőbe. Itt aztán egy látványos hajrát követően, alig lemaradva ausztrál riválisától, a második helyen és 4:36.76-os idővel ért célba.
A pécsi fiatalnak születése óta sérült a jobb karja. Az uszodába testvérének köszönhetően került le és szinte már az elejétől fogva versenycsoportban edzett. A 2016-os riói paralimpián is remekül szereplő Konkoly öt éve még úgy szerezte meg a bronzérmet, hogy alig múlt 14 éves. Az idei Paralimpián még öt versenyszámban méretteti meg magát, így érdemes továbbra is követni az eseményeket. Ugyanebben a számban a még csak 15 esztendős Payer Kata is indult. Ő 5:23.14 perccel hetedik lett az előfutamban és összesítésben a 14. helyen zárt.
A paralimpiával kiemelten foglakozik az M4 Sport és az interneten is követhetők a magyar érdekeltségű események, emellett jelentkeznek az \”Ez történt a paralimpián\” című műsorral is, és lesz olyan is, hogy a Sporthíradót szakítják majd meg egy aktuális esemény miatt.
Folyamatosan frissülő, részletes beszámolókért és a programtervért a Magyar Paralimpiai Csapat Facebook oldalát vagy az alábbi linket érdemes felkeresni.
Az angol nyelvű élő közvetítést pedig az alábbi linken érhetitek el:
Az ÉFOÉSZ 3 alkalomból álló online képzésre vár mindenkit, aki szeretne megismerkedni a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) módszereivel
A mozdulat célja kettős. Egyrészt a bántalmazás tényét jelezhetjük vele, másrészt a társadalmi felelősségvállalást is erősítheti.
Nemzetközileg már elterjedt, néma segélykérő mozdulatot honosított meg a magyar rendőrség. A jelzést bárki használhatja arra, hogy figyelmeztessen másokat (beleértve esetleg a közelben tartózkodó rendőrt) és jelezze, ha azonnali segítségre van szüksége, azonban körülményei – például fenyegetettség – miatt telefonon vagy egyéb módon nincs lehetősége rendőri segítséget kérni. Az egységes mozdulat bevezetése azért különösen fontos mivel az áldozatok a bántalmazó előtt sokszor nem tudják, vagy nem akarják vállalni a segítségkérés tényét, így a rendőrség előtt láthatatlan marad a bűncselekmény.
A „Signal for Help” nevű kezdeményezést eredetileg egy kanadai nőjogi alapítvány indította el azzal a céllal, hogy a koronavírus járvány során bántalmazott nők egyértelműen jelezhessék, ha segítségnyújtásra van szükségük. Mára a kézjelzés olyannyira elterjedtté vált, hogy nemtől függetlenül bárki használhatja. Fontos megjegyezni, hogy a mozdulat nem a jelnyelv szabályain alapul, attól függetlenül alakult ki, de létrehozásakor a siket közösség tagjaival is konzultáltak a kampány elindításáról.
A magyar rendőrség számára – olvasható a police.hu-n – nem csupán egy új segítségkérő módszerről van szó, hanem az általa kifejtett nevelő hatásról is, amely megtanítja embertársainkat arra, hogyan figyeljünk egymásra, hogyan vegyük észre a bajbajutottakat magunk körül a rohanó világban, és hogyan nyújtsunk segítséget csendben a megfélemlítettek biztonságát védve.
A mozdulat helyes használatáról egy animáció is készült, melyet az alábbi videóban nézhettek meg:
Amennyiben ilyen néma segítségkérést tapasztal, hívja a 112-t, és lehetőség szerint adja meg a következő információkat a hívásfogadó részére:
Országos önérvényesítő platformot hoz létre a Plena Inclusion. A spanyol érdekvédő szervezet Bercse Lászlót, az EPSA elnökét kérte fel arra, hogy egy videóüzenet keretében üdvözölje a kezdeményezést.
A Plena Inclusion egy 1964-ben alakult ernyőszervezet, mely 17 helyi szövetség és 900 szervezet révén Spanyolország teljes egészében segíti az értelmi fogyatékossággal élők és hozzátartozóik társadalmi befogadását, érdekvédelmét. Jelentős hangsúlyt fektetnek az önérvényesítő csoportok működtetésére és a velük folytatott munkára, melynek remek példája a most létrehozott országos önérvényesítő platform. E platform egységesíti azt a szemléletmódot, melyet a helyi szervezetek az évek során, együttesen alakítottak ki és az eddigieknél nagyobb önállóságot biztosít az önérvényesítő csoportok számára. A kezdeményezést egy félig személyes, félig online konferencia keretében mutatják be szeptember 24-én. A helyszínen, Toledo városában kb. 140 főt fogadnak, míg online kb. 500-an csatlakoznak majd.
\”Az önérvényesítéshez három dolog szükséges: 1) személyes készségek és tudás; 2) hogy csoportokba szerveződjünk; 3) hogy közösen képviseljük az érdekeinket. Ez viszont nagyon nehéz a megfelelő támogatás nélkül. Úgy látom, hogy a spanyol kollégák számára ezentúl minden adott, hogy hatékonyan képviseljék magukat.\” – ezt már Bercse László mondta el a konferenciára szánt videóüzenetben. Lászlót az EPSA (Európai Önérvényesítők Platformja) elnökeként kérték fel a szervezők arra, hogy készítsen egy videót, amiben üdvözli az országos platform létrejöttét, valamint beszámol a saját nemzetközi munkájáról. „Az önérvényesítő szervezetek láthatóbbá és erősebbé teszik az önérvényesítőket. Lehetővé teszik számunkra, hogy együtt lépjünk fel a közös célokért.” – foglalta össze a videóban Bercse László.
