2016. szeptember 29. napján a megyei feladatokat ellátó ÉFOÉSZ Elfogadásért Önérvényesítő Egyesület bensőséges keretek között emlékezett meg az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és a Nógrád Megyei Szervezet 35. évvel ezelőtti megalakulásáról.
Ez alkalomból Nógrád Megye Közgyűlésének Elnöke, Skuczi Nándor levélben gratulált az Egyesületnek, elismerve ezzel munkájukat.
A levél ezen a linken olvasható: http://balassagyarmat.elfogadasert.eu/?p=544
Szövetségünk 2015 decemberében pályázatot nyert, amelynek témája a bűnmegelőzés volt. A pályázatot a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatta (NTB). Elsődleges célunk az volt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek, elsősorban fiatalok, fiatal felnőttek számára internetről elérhető bűnmegelőzési játékot készítsünk, amelynek segítségével felkészülhetnek a váratlan helyzetekre – legyen szó akár egy pénztárca elvesztéséről vagy az utcai közlekedés megváltozásáról – , s azokat sikerrel megoldhatják.
A játék hétköznapi veszélyhelyzeteket dolgoz fel, s összesen 9 témát érint, többek között a telefon kezelést, a vásárlást, a biztonságos internet használatot, az idegen emberekkel való kapcsolatfelvételt, s egyéb más mindennapok során fontos intézkedéseket, történéseket.
Jó szórakozást, s izgalmas tanulást kívánunk! 🙂
Fennállásának 35. évfordulója alkalmából az ÉFOÉSZ helyi szervezete, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete ünnepséget rendezett Nyíregyházán, a Megyeháza dísztermében. Az eseményen felidézték az elmúlt évtizedek eredményeit. A kisdiákok pedig kulturális műsorral köszöntötték a megjelenteket.
Az ÉFOÉSZ megyei szervezete már a 80-as évek elejétől aktívan foglalkozik az értelmi fogyatékos emberekkel, támogatja szüleiket, hozzátartozóikat, összefogja segítőiket. A szervezet 2003-ban egyesületté alakult, azóta ilyen formában végzik tevékenységüket. Tagjainak száma eléri az 1400 főt. A Megyeházán tartott ünnepségen résztvevő szakemberek, pedagógusok felelevenítették a megalakulás körülményeit, előadást hallhattak az azóta eltelt időszakról, majd megtekintették a Zene-bona Tehetségműhely tanulóinak kulturális műsorát is.
A rendezvényen elhangzott, Nyíregyháza és a megye vezetése már a megalakulástól kezdve támogatja az egyesület munkáját, amely azóta is számos formában mutatkozik meg.
– Nagyon sokan segítettek abban, hogy ez az egyesület egyáltalán ki tudott bontakozni. Így volt és van ez a város részéről is. Ha az akkori polgármester, nem adja nekünk az épületet, akkor most nem lenne hol működnünk. Ezekért nagyon hálásak kell hogy legyünk és mindenkinek tudni kell, hogy honnan is jöttek ezek a segítségek, mert hát maguk a szülők egyedül, meg a szakemberek nem lettek volna képesek odáig eljutni, hogy ilyen szinten működjön az egyesület. Szerencsére a támogatás és a segítség, ha más formában is, de azóta is töretlen – mondta Tarnai Ottóné, a szervezet alapítótagja, országos elnökségi tag.
A 35 esztendeje eredményesen működő egyesület a jövőben – természetesen további fejlesztésekkel –, de a megkezdett úton szeretné tevékenységét folytatni.
– A jövőben szeretnénk azon az úton továbbhaladni amit elkezdtünk. A terveink között szerepel egy új épület vásárlása, vagy megépítése, ahol támogatással tudnánk fiataloknak lakhatást biztosítani, úgy hogy lent az épület alsó részében nappali ellátást működne számukra, így tudnának dolgozni. Aki pedig úgy gondolja, és a szülő, vagy gyám, esetleg a gondnok is támogatja, akkor lehetne egy közös lakhatást is elindítani – emelte ki a jövőre vonatkozó elképzeléseit dr. Szabó Béláné, az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke.
Az eseményen átadták a „Nekik nehezebb!?” című, a tolerancia jegyében meghirdetett rajzpályázat díjait is.
Forrás: http://www.nyiregyhaza.hu/jubilal-az-efoesz-2016-10-07
Köszönjük az Esély munkatársainak, hogy minden alkalommal, mikor Szövetségünknél valamilyen program szerveződik, akkor szívesen és lelkesen jönnek hozzánk, hogy hírt adjanak róla. A nyár folyamán Szivárványország Napközi Otthonunkba látogattak el, bemutatva annak felépítését, működését – s nem utolsó sorban felhívva a figyelmet a halmozottan-súlyosan sérült gyerekek szükségleteire. Mi a 10. perctől következünk.
Az ÉFOÉSZ történetének egyik mérföldkövéhez érkezett idén, hiszen 35 évesek lettünk. Emellett az évforduló mellett azonban kicsit sem maradhat el az a nagyszerű hír, hogy országos szintű rendezvényünk, a Sérült Gyermekek Napja is 25 éves lett. Az Esély idén is forgatott velünk a helyszínen, a hangulatos anyag pedig a műsor 15. percétől kezdődik.
Az adások itt tekinthetőek meg:
Aki hallott már Szövetségünk munkájáról, az jól tudja, hogy megalakulásunk óta számos területen igyekszünk segítséget nyújtani az értelmi fogyatékossággal élő embereknek. Azonban az érdekvédelmi munka, a szolgáltatások és lakó-, napköziotthonok fenntartása mellett elengedhetetlennek tartjuk, hogy maguk az érintettek is megtanuljanak kiállni saját magukért, véleményüket és döntéseiket bátran felvállalják, tehát: képesek legyenek az önérvényesítésre.
2016-ban új kollégával bővült az ÉFOÉSZ budapesti irodájának csapata, s így immár szakmai alapokon nyugodva lehetőségünk nyílt újra elindítani Önérvényesítő-foglalkozásainkat. Maga a képzés több részre lett bontva, így az első hat alkalommal az Önismeret-témakörével foglalkoztunk, október közepén pedig a Szabadidő és időbeosztás témája lesz a középpontban. Mondhatjuk úgy is, hogy a nemrég befejeződött képzési blokk volt az első lépés azon a hosszú úton, amelynek végére érve a résztvevő fiatalok már képessé válnak az önérvényesítésre, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. További témáink lesznek a család, barátság, párkapcsolat, szexualitás, emellett kitérünk a hivatali ügyintézésre, a pénzzel való bánásmódra, s a hatékony kommunikációra, konfliktuskezelésre is. További információkat a képzésről az Együtt Velünk blogon olvashat.
Az első csoport zárása, s az új csoport indulása alkalmából Czakó Tibort, az ÉFOÉSZ új szakmai referensét kérdeztük.
Ha egy laikusnak kellene elmagyaráznod az önérvényesítés fogalmát, hogyan fogalmaznál?
Az önérvényesítés önismereten alapszik, hiszen az önérvényesítő felismeri a saját érdekeit és képes azokat kifejezni. Ez nem csak szavakkal történhet meg. Mindenki úgy teszi ezt, amilyen formában képes rá. Az önérvényesítésnek épp ezért több formája létezik, kezdve a saját döntések meghozatalától, saját érdekeidnek a képviseléséig.
Napjainkban sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyett segítők, szülők, vagy más családtagok hoznak döntéseket. Különösen igaz ez a nagy intézményekben élő emberekre és a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberekre. Közülük sokan arról sem dönthetnek, mit szeretnének enni, vagy milyen ruhát szeretnének felvenni.
A politikai döntéshozatalban az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit szintén a családtagok, vagy szakemberek képviselik. Az érintetteknek a legtöbb esetben egyáltalán nincs beleszólásuk azokba a döntésekbe, amelyek befolyásolják az életüket.
Az ÉFOÉSZ azt szeretné elérni, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek ki tudják fejezni a véleményüket és saját maguk képviseljék az érdekeiket.
Mi volt a koncepció a foglalkozások megtervezésénél?
Egymásra épülő foglalkozások különböző témákban. A program az önismerettel és a környezet megismerésével kezdődik. Később az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő szakmai és jogi témákkal is fogunk foglalkozni. Azt szeretnénk, hogy az érintettek ezekről a témákról is tudjanak beszélni egymással és másokkal is.
A foglalkozások során egyéni és csoportos feladatokkal, valamint szituációs játékokkal dolgozzuk fel az adott témákat. Igyekszünk minden résztvevőre egyenként nagy figyelmet fordítani, ezért is van jelen két segítő a foglalkozásokon. Szeretnénk, ha mindenki aktívan részt venne a csoport munkájában és új ismereteket tudna szerezni.
Hol hirdettétek a foglalkozásokat? Nagy volt az érdeklődés?
A csoportot az ÉFOÉSZ honlapján és az új, Együtt Velünk oldalon hirdettük: http://egyuttvelunk.onervenyesites.hu/
Ezen a honlapon érintettek is dolgoznak. Itt is ki tudják fejezni véleményüket és megosztani a tapasztalataikat. Ezen kívül a facebookon is közzétettük a felhívást. Budapesti és környékbeli intézményeket pedig egyenként is megkerestünk e-mail-en keresztül. Az első foglalkozások témája az önismeret volt. Erre két csoportra elegendő érintett is összegyűlt.
Honnan érkeztek a résztvevők? Milyen volt a csoport összetétele?
Főleg fővárosi fiatalok érkeztek, de nagyon örültünk annak, hogy Nagykőrösről, egy nappali intézményből is jöttek csoporttagok. Őket az intézmény dolgozói segítették, hogy el tudjanak jutni hetente a foglalkozásokra. Ez a támogatás nagyon fontos a szülők és segítők részéről is. Szeretnénk, ha az érintettek minél önállóbbak tudnának lenni a mindennapokban. Ehhez azonban szükségük lehet támogatásra. Ezt ebben az esetben meg is kapták.
Szeretnénk, ha hozzájuk hasonlóan más, nem budapesti érintettekkel és intézményekkel is együtt tudnánk dolgozni. Már maga a rendszeres utazás és a szokásos környezetből való kilépés is nagyon fontos az adott személyek életében. Hiszen ezzel új tapasztalatokat szerezhetnek. A csoport résztevői értelmi fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek voltak. A legfiatalabb 15, a legidősebb csoporttag pedig 54 éves volt. A 2 csoport, összesen 16 fős tagságában 10 férfi és 6 nő volt jelen.
Fontos, hogy a foglalkozások minden értelmi fogyatékossággal élő ember számára nyitva állnak, képességektől függetlenül. Igyekszünk alkalmazkodni a résztvevők egyéni szükségleteihez és számukra megfelelő tevékenységeket kialakítani.
Milyen elvárásokkal, tervekkel kezdted el a csoport vezetését?
Szerettem volna, ha a résztvevők megismerik magukat. A saját külső- és belső tulajdonságaikat és ezekről nyíltan is tudnak beszélni.
Mennyiben tértek el a tapasztalataid az elképzelt koncepciótól?
Bizonyos témákról beszélni sokkal nehezebb volt az érintettek számára, mint azt gondoltam. Ehhez igyekeztünk is alkalmazkodni, például több időt adni egy-egy feladatra. Ezért is tartottunk a tervezettnél több foglalkozást.
Milyen változást hozhat egy-egy résztvevő életébe a közös munka?
Bízom benne, hogy a résztvevők új ismereteket szereznek magukról és az őket körülvevő világról. Szeretném, ha ezáltal önálló és aktív állampolgárokká tudnának válni.
Jó lenne, ha az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem lennének kiszolgáltatva a szociális ellátórendszernek. És nem mások jótékonyságának alanyai lennének, hanem a társadalom egyenrangú tagjai. Ehhez persze nagyon sok mindennek kellene változnia. Például a többségi társadalom hozzáállásában és az ide kapcsolódó politikákban. Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a célt ezek a foglalkozások nem képesek elérni. Pláne nem a társadalom egészének szintjén. De talán jó lépést jelenthetnek ebben a nagyon hosszú folyamatban.
Milyen sikerélményeid voltak?
Nagyon jó volt látni, hogy a csoport néhány tagja a foglalkozások végén olyan témákhoz is hozzá tudott és akart is szólni, amihez néhány héttel korábban még nem. Volt, aki nyíltabban és érthetőbben tudta megfogalmazni a véleményét bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, mint a közös munkánk elején.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az érintettek tudjanak önállóan fellépni bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor tudniuk kell segítséget kérni, ha valamivel nem boldogulnak. Ezért számomra jelentős eredmény, ha valaki felismeri, ha segítségre van szüksége. Örülök, ha ilyenkor mernek is segítséget kérni a feladatok megoldásához.
Mit gondolsz, min kellene változtatni?
Ez a csoport nekem is a tanulási folyamat első lépését jelentette. Sok tapasztalatot szereztem arról, hogy milyen témákat milyen módon lehet feldolgozni a csoporttal. A későbbiekben jobban oda kell figyelnünk, hogy elegendő időt biztosítsunk egy-egy téma megbeszélésére. Inkább kevesebb témával, de részletesebben kell foglalkoznunk. Mindenki számára érthető módon.
Kaptál-e bármilyen visszajelzést, akár szülőktől, segítőktől vagy maguktól a fiataloktól?
Nagyon fontos számunkra, hogy a résztvevők a foglalkozásokról is elmondhassák a véleményüket. Ezért az utolsó alkalmon egy könnyen érthető kérdőívben kérdeztük meg őket. Ebben leírhatták, mi tetszett és mi nem tetszett nekik. Szeretnénk az ő elmondásaikra is alapozni. Fejlődni és még hatékonyabban folytatni a munkát. A számomra egyik legjobban eső vélemény ez volt: „Minden jó volt itt az ÉFOÉSZ-ban”
Van olyan szülő és segítő is, akivel folyamatos kapcsolatban állunk. Ők is beszámoltak már arról, hogy a résztvevők lelkesen mesélik, miről beszéltünk a csoporton. Ezek szerint szívesen vesznek részt osztják meg az élményeiket.
Mikor indul az új csoport, s milyen céllal?
Az újabb téma foglalkozásai október 19-én szerdán indulnak. Ez a téma a Szabadidő és időbeosztás lesz. A csoport minden szerdán 16:30-tól 18:30-ig fog találkozni. Itt a Központi Irodában. Az új csoport érdekessége, hogy a lebonyolításában értelmi fogyatékossággal élő segítőim lesznek.
Kinek, kiknek javasolnád a jelentkezést az újabb csoportokba?
Minden értelmi fogyatékossággal élő fiatalnak és felnőttnek, akit érdekel az önérvényesítés. Vagy akár csak egy-egy téma is az adott programok közül.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése, vagyis az intézményi férőhely kiváltás programjának kidolgozása az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Azonnal reagálva a kialakult helyzetre Szövetségünk egy általános észrevételeket tartalmazó nyilatkozatot bocsátott a nyilvánosság elé.
A Magyar Nemzeti Cirkusz, a világhírű Richter család vezetésével 20 éve azon dolgozik, hogy színvonalas előadásaival széles körben népszerűsítse a cirkuszművészet csodálatos világát az ország minden táján. 2016. évi turnéjukat október 26 – 30. között Veresegyházán és Budapesten zárják, mindkét társulat, két különböző előadással mutatkozik be. Ezekre az előadásokra invitálom a műfaj kedvelőit.
Előadások:
Richter Flórián Cirkusz – 2016. október 26-30. /BUDAPEST – Pólus Center parkolója/
Magyar Nemzeti Cirkusz – 2016. október 27-30. /VERESEGYHÁZ – Termálfürdő mellett/
Az előadásokra a Magyar Nemzeti Cirkusz jóvoltából most kedvezményes jegyek igényelhetőek.
Egyéni illetve csoportos jegyvásárlás esetén kedvezményes jegyárakat biztosítanak az ÉFOÉSZ-ra hivatkozva gyerekek, munkatársak és családtagok számára. A „B szektor”- ban egyénileg 4500 Ft helyett 2000 Ft/fő, 50 fős csoport esetén 1500 Ft/fő jegyáron várjuk az érdeklődőket. 2 éves kor alatt ingyenes a belépés.
A kedvezmény igénylése egyszerű:
1. Kérje az előzetes regisztrációt az ÉFOÉSZ-ra hivatkozva, a lenti levelezési címen vagy telefonszámon.
2. Regisztráljuk a kiválasztott előadásnapra.
3. E-mailben visszaigazolást küldünk, amit kinyomtatva a jegypénztárban kell átadni.
További információ:
Brezovszki Valéria, szervezési vezető
Magyar Nemzeti Cirkusz / Richter Flórián Cirkusz
+36 (70) 7019-141
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése (csakúgy, mint az EFOP 1.9.1 projekt) az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Méltatlan, hogy a fogyatékos emberek véleménye kizárólag elektronikus úton kerülhet bemutatásra, ahogy az is, hogy a területért felelős államtitkárság nem fogad véleményeket.
Ezért Szövetségünk az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése-intézményi férőhelykiváltás című, EFOP 2.2.2 pályázati felhívás tartalmának újragondolását és az Intézményi Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) összehívását kezdeményezi.
A pályázati kiírás szövege elérhető itt: https://www.palyazat.gov.hu/node/59803
Az alábbi cikkben az ÉFOÉSZ felhívással kapcsolatos egységes észrevételei olvashatóak.
Általános észrevétel:
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény –amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”
Szövetségünket – amely Magyarország legrégebbi és legnagyobb, az érintett embereket képviselő szervezete – sem a programok előkészítésébe, sem a végrehajtásába nem vonják be.
Konkrét észrevételek:
A dokumentum 7. oldalán a Részcélok 4. pontjában ez szerepel: „minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása, a lakók felkészítése.”
Egyfelől nem szerencsés a két elem összevonása, a valamennyi szereplő bevonása és a lakók felkészítése két külön célként kell, hogy szerepeljen. Másfelől a „minden érintett szereplő” fogalomkörbe a fogyatékos emberek szervezetei is beletartoznak. A dokumentumban azonban nem szerepel ez a kifejezés, nem látható, hogy bármilyen módon biztosítani kívánnák a fogyatékos emberek szervezetinek részvételét a projektekben.
A részcélként megfogalmazott „lakók felkészítése” indokolná, hogy a dokumentum további része tartalmazzon releváns részleteket a lakók felkészítéséről, azonban ez hiányzik (szemben például a bérköltségek elszámolhatóságának kérdésével, amelyet örvendetesen bőven taglal a dokumentum.
Az Intézményi férőhelykiváltás eddigi megvalósulását elősegítő uniós finanszírozású projektek bemutatása (7. oldal) részt javasoljuk kiegészíteni az érdekvédelmi tanácsadók szerepének bemutatásával.
A projekt keretében megvalósítható tevékenységek rész (9. oldal) 3.1.1.1. pontja nem tartalmaz semmiféle korlátozást (és erre a dokumentum további részében sincs utalás) a létrejövő új férőhelyek elhelyezkedése szempontjából. Javasoljuk, hogy már a felhívásban tegye egyértelművé a pályáztató, hogy a kiváltandó intézmény területén, annak szomszédságában, esetleg a régi épületek felújításával, megosztásával nem hozható létre új férőhely.
Javasoljuk, hogy a „25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében” részből töröljék az épületben szót. Támogatott lakhatásra és közösségi szolgáltatások fejlesztésére szánt forrásból ne jöjjenek létre 25 főt, egy épületben ellátó férőhelyek.
3.1.2.1. rész II. pontjának első bekezdése alapján nem világos, hogy mely dokumentumra (esetleg dokumentumokra) gondol a pályázat kiírója. a mi ismereteik szerint az IFKOTT ajánlásánál egy részletesebb útmutató kidolgozására volna szükség a pályázó intézmények számára, amelyet az EFOP 1.9.1 projekten belül el lehetne készíteni, ha korábbi javaslatunknak megfelelően erre volna bármiféle hajlandóság.
A szakmai megvalósítás során a pályázóknak nem csak az EFOP 1.9.1.-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú konstrukció kedvezményezettjével, hanem a fogyatékos emberek szervezeteivel is együtt kell működnie. A fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása a megvalósításba elengedhetetlen a projektek sikerességéhez.
3.1.2.2. részhez: nem világos, hogy a kiváltási folyamatban, az alapszolgáltatási gyűrű kialakítása, fejlesztése, bővítése miért csak választható elemként szerepel. A kiváltási program sikerének kulcsa az alapszolgáltatások fejlesztése. Javasoljuk, hogy kötelező elemként kerüljön a kiírásba.
A gépjárműbeszerzésre vonatkozó előírást javasoljuk, a súlyos halmozottan fogyatékos személyek szállítását lehetővé tevő, fekvőkocsi szállítására is alkalmas követelménnyel kiegészíteni (lsd. még D) pont 14. oldal)
3.4.1.1. részhez (10. oldal). A lakók felkészítése a sikeres pályázati megvalósítás egyik legfontosabb eleme, amelynek tervezettnek és folyamatosnak kell lennie. Az érintettek felkészítésére vonatkozó leírás, követelmények teljesen hiányoznak a dokumentumból.
3.4.1.3 részhez (16. oldal) Túlzónak tartjuk az egy főre jutó maximális 8,750.000 Ft/fő támogatási összeget, főként úgy, hogy a lakók közvetlen támogatására vonatkozó összeg nem is szerepel a kalkulációban.
Javasoljuk, hogy az IFKOTT ajánlásának megléte az érvényes pályázat feltétele legyen, ne pedig csak előnyt jelentsen (a 100-ból 2, azaz kettő pontot ér az ajánlás, ez komolytalan).
Javasoljuk, hogy a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködés is szerepeljen kötelező elemként a pályázati feltételek között!
4.1. a Támogatást igénylők köre részhez (20. oldal) Javasoljuk, hogy a civil szerveztek számára is legyen lehetőség új támogatott lakhatási férőhely létrehozása, akár olyan konzorciumi partnerség jegyében, amely nagylétszámú intézmény várólistájának (+15 %) csökkentése érdekében jön létre. Fontosnak tartjuk, hogy változatos, színes szolgáltatási paletta alakuljon ki, nem szerencsés egyetlen szereplő, már meglévő túlsúlyát tovább növelni pl. a várólisták miatti +15 %-os ú férőhely létrehozással növelni. A civil szervezetek stabil, jó minőségű szolgáltatásokat tartanak fenn, sokuk évek óta működtet támogatott lakhatást a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt, célszerűnek tartjuk az ő beengedésüket pályázók közé új férőhelyek vonatkozásában is.
4.4.1. a Kiválasztási eljárásrend részhez (23. oldal). Az irányító hatóság Döntés-előkészítő Bizottság tagjai között javasoljuk a fogyatékos emberek képviseletét (valamely szervezetük, pl. az ÉFOÉSZ) biztosítani.
3. Tartalmi értékelési szempontok 6.4. pontjához (27. oldal). Ha valamely pályázó intézményben élnek súlyosan halmozottan fogyatékos emberek, akkor az ő kiváltási folyamatba való bevonásuknak a bemutatása a pályázat kötelező eleme kell, hogy legyen. Komolytalan 2 ponttal „jutalmazni” és csupán előnyként szerepeltetni a velük kapcsolatos szakmai tervezést.
5.5. Az elszámolható költségek köre című részhez (29-34. oldal). Komolytalannak tartjuk, hogy miközben a dokumentum ezen része tételesen meghatározza, hogy mekkora összeget lehet tv-re és az ő állványára vagy ülőgarnitúrára költeni, addig például a lakók felkészítésére kötelezően fordítandó óraszámarányos költség nem került meghatározásra.
Továbbra sem világos számunkra, hogy a költségek 2 % át kitevő ingatlanvásárlási korlátot (31. oldal), hogyan fogják tudni a kiváltás céljával összhangban lévő tevékenységek megvalósításával abszolválni a pályázók (vagy pl. az SzGyF egyetlen pályázatot ad be több általa fenntartott intézményre?)
5.7. Az elszámolható költségek mértékére illetve arányára vonatkozó elvárások 39. oldal) című részhez. Érdekvédelmi szervezetként számunkra nagyon fontos, hogy az érintett lakók megfelelően fel legyenek készítve a rájuk váró új élethelyzetekre. javasoljuk, hogy a költségek mértékére vonatkozó előírások között szerepeljen a közvetlenül a lakók felkészítésére fordítandó forrás mértéke.
6.1. Csatolandó mellékletek listája című részhez (40.oldal) Javasoljuk, hogy a pályázat mellékleteként az intézmények ne kizárólag a kiváltás megvalósítására vonatkozó szakmai tervüket, hanem szakmai programjukat és szervezeti működési szabályzatukat is csatolják, mert ezekből a dokumentumokból látható, hogy jelenleg hogyan működik az intézmény, a szakmai tervben leírtak és az intézmény szakmai programjában megfogalmazottak összhangban vannak-e.
Látszólag nincs kiút, Owen autista. Egy napon édesapja egy Disney rajzfilm figura hangján szól Owenhez, mire csodák csodájára a kisfiú egy filmbéli dialógussal válaszol. Kiderül, hogy Qwen a rajzfilmek segítségével képes kommunikálni.
