parkapcsolatok

Önérvényesítő Fórum a párkapcsolatokról

2017 július 17-én az ÉFOÉSZ Önérvényesítő Fórumot tartott a Nem Adom Fel Café & Bar-ban.

A Fórum címe a következő volt: Értelmi sérült felnőttek párkapcsolatai, támogatás családon belül és kívül.

A fórumon részt vettek önérvényesítők, családtagok és segítők. Közösen beszélgettünk arról, hogyan lehetséges a párkapcsolatok, a házasság és a gyermeknevelés támogatása a különböző lakhatási formákban élő értelmi sérült felnőttek körében. Szó volt arról is, milyen akadályokba ütköznek az érintettek, ha párkapcsolatra vágynak, vagy házasodni szeretnének.

A Fórumon az előadókon kívül más résztvevők is felszólaltak. Volt, aki elmondta, hogy miben önálló, más pedig a saját párkapcsolatáról mesélt.

A Fórumon sokat tanultunk egymástól. Köszönjük mindenkinek, hogy eljött és elmondta tapasztalatait!

Bővebb, könnyen érthető beszámolót ezen a linken olvashattok:

http://egyuttvelunk.onervenyesites.hu/?p=1526
Trening Gyorben az onervenyesites tamogatasarol

Tréning Győrben az önérvényesítés támogatásáról

Június 26-tól 28-ig zajlott Győrben a háromnapos tréning, amelyet Győr-Moson- Sopron megyei helyi szervezetünkkel, az Értelmileg Sérültek és Segítőik Egyesületével közösen szerveztünk.

A tréningen önérvényesítők és kollégáik adtak át információkat értelmi sérült embereket segítő szakembereknek az önérvényesítésről és arról, hogyan támogathatnak önérvényesítő csoportokat.

Ezenkívül foglalkoztak az ENSZ Egyezménnyel, támogatott döntéshozatallal és a könnyen érthető kommunikációval. A résztvevők,- elmondásaik alapján- sok új dolgot tanultak. Köszönjük nekik az aktivitást és köszönjük a szervezést az Értelmileg Sérültek és Segítőik Egyesületének!

Az EFOESZ Onervenyesito Talalkozot tart Szegeden

Az ÉFOÉSZ Önérvényesítő Találkozót tart Szegeden!

Csongrádi megyei helyi szervezetünkkel közösen Önérvényesítő Találkozót tartunk 2017 július 21. pénteken, 13 órától 15 óráig, Szegeden!

A találkozó az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete, Szeged, Teleki u. 3. szám alatti irodájában kerül megrendezésre.

A találkozón többek között arról lesz szó, hogy mi az önérvényesítés és hogyan szólalhatunk fel a saját érdekeinkért.

Az Önérvényesítő Találkozóra várunk önérvényesítőket, szülőket, családtagokat, segítőket, valamint más érdeklődőket.

A találkozóra az ÉFOÉSZ szegedi irodájában lehet jelentkezni e-mail-ben (efoesz.szeged@gmail.com) vagy telefonon (06 30 237 1869).

A találkozón a részvétel ingyenes.

További információk a budapesti önérvényesítők honlapján, valamint a könnyen érthető felhívásban találhatóak.

tordas_Rendszerszintu beavatkozasokra van szukseg

Rendszerszintű beavatkozásokra van szükség!

Azonnali, rendszerszintű beavatkozásokra van szükség az intézetekben élők érdekében!
Ha így megy tovább az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem nyertesei, hanem áldozatai lesznek a kiváltásnak

A gödi TopHáz otthonban tapasztalt súlyos szakmai hiányosságok, az intézetekben élő értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő jogsértések nem egyedi jelenségek, hanem rendszerszintű problémákra hívják fel a figyelmet. Az alapvető jogok biztosa az elmúlt években több alkalommal is figyelmeztetett a fogyatékossággal élő személyek nagylétszámú intézeteinek súlyos, az ellátottak alapvető jogait sértő működésmódjára sürgetve az illetékeseket a súlyos visszásságok megszüntetésére.

Az ÉFOÉSZ több alkalommal is kezdeményezte, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács rendkívüli ülésen foglalkozzon az intézetekben élők életminőségét javító átalakítások lehetőségeivel.

Az ombudsmani vizsgálatok, de Szövetségünk tapasztalatai is azt mutatják, hogy az intézetek szakmai munkájának minősége az elmúlt időszakban jelentős mértékben romlott. Nem egyedi, egyetlen intézményt érintő esetekkel, hanem rendszerszintű problémákkal állunk szemben.

A problémákra azonban nem születnek rendszerszintű válaszok. Egy-egy vizsgálat vagy szörnyű körülményeket feltáró sajtócikk nyomán legfeljebb annyi történik, hogy az önhibájukon kívül súlyos gondokkal küzdő intézetek vezetőit kirúgják. Szakmai irányítás, módszertani támogatás nincs, az intézetek forrásait elviszi az állami fenntartó, a gigaméretűre duzzadt Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.

Az intézetek és az ott élők nehéz helyzetével kapcsolatos kérdésekre gyakran az a leegyszerűsítő válasz, hogy a nagylétszámú ápoló-gondozó intézetek kiváltását célzó pályázati programok megvalósításával a súlyos működési zavarok is megoldódnak.

A kiváltási folyamatra azonban, mint minden problémát megoldó beavatkozásra hivatkozni több szempontból is káros és értelmetlen.

A jelenlegi intézeti körülmények számunkra, akik nem ott élünk vagy dolgozunk szinte felfoghatatlanul borzalmasak és az ott élőknek – attól függetlenül, hogy sor kerül-e egyáltalán az intézet kiváltására – azonnali segítségnyújtásra van szükségük.

Az intézetekben 23.000 fogyatékos személy él. 2018. december 31-ig 2500, 2023. december 31-ig 7500 személy kiköltöztetése várható. 2023 után még mindig lesz 13.000 olyan fogyatékos személy, akiknek továbbra is intézetekben kell élniük. A kiváltási folyamat önmagában tehát az ő számukra sem eredményez majd jobb életet.

Szövetségünk számára a legaggasztóbb azonban mégis az, hogy jelenleg esélyét sem látjuk, hogy az intézetekben élők életkörülményei javuljanak, a munkatársak megfelelő szakmai támogatást kapjanak és, hogy a kiváltási folyamat valóban jobb körülményeket, teljesebb életet eredményezzen az értelmi fogyatékos emberek számára.

A fogyatékos emberek nagylétszámú intézeteinek súlyos válsága, az ellátottakat veszélyeztető szakmai hiányosságok, de a kiváltási folyamatban érzékelhető zavarok okozója is az állami fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) működése.

Az SzGyF megfelelő szakmai irányítás hiányában sem az intézeti körülmények gyors javítására, sem pedig a kiváltási folyamat megvalósítására nem alkalmas. Struktúrája, működése önmagában is ellentétes az értelmi fogyatékossággal élők támogatásával kapcsolatos legfontosabb céllal: egyéni szükségletekre és a képességek fejlesztésére alapozott, természetes és professzionális támogatói hálózat bevonásával, helyi, közösségi alapú szolgáltatásokkal segíteni a minél önállóbb életvitel kialakítását és fenntartását.

A Főigazgatóság budapesti központjában ötletszerűen, a helyi ellátórendszer sajátosságainak figyelmen kívül hagyásával születnek döntések. A helyi szintű gyakorlatilag döntéshozatal megszűnt, erős központosított irányítás alakult ki egyszemélyi döntésekkel.

A folyamatok középpontjában nem a fogyatékos emberek egyéni szükségletei, szempontjai, hanem az intézetek –lehetőségek szerinti minél takarékosabb – üzemeltetése áll. Az intézetvezetők utasításokat, vizsgálatokat, ellenőrzéseket kapnak, de döntési kompetenciákat, forrásokat és szakmai segítséget nem.

A kiváltás, a magyar szociális intézményrendszer történetének legnagyobb átalakítása (közel 100 mrd forint forrás felhasználásával). Nem csupán az intézeti lakók kiköltöztetését és a megfelelő lakóingatlan felépítését jelenti, hanem egy olyan társadalmi folyamatot, amely mindannyiunk életére befolyással lesz. Nem lehet ötletszerűen, központosított irányítással megvalósítani, ahogyan az intézetek működésének ellátottakat veszélyeztető problémái sem fognak megoldódni pusztán az intézetvezetők eltávolításával. Rendszerszintű beavatkozásra van szükség!

Az ÉFOÉSZ hónapok óta szorgalmazza, hogy az állami fenntartó készítsen egy olyan országos intézkedési tervet, amely nemcsak az intézetekben élők életminőségét jelentősen javító azonnali, szakmai és szervezeti iránymutatást, hanem a kiváltással összefüggő feladatokat is meghatározza.

A Szociális és Gyerekvédelmi Főigazgatóság helyi kirendeltségei pedig az országos intézkedési terv alapján a helyi ellátórendszer, az intézetek vezetőinek, munkatársainak, lakóinak, valamint a segítségnyújtásban érintett egyéb (civil) szereplők bevonásával készítsék el a helyi programjaikat.

A helyi terveknek nem csupán az intézeti körülmények javításának azonnali beavatkozási pontjait kell kijelölnie, meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyekkel megalapozható a lakók kiköltözése (egyéni tervek, szervezeti feladatok, ingatlanok hasznosítása stb.) és amelyekkel az intézet megfelelően fel tud készülni a kiváltásra.

A kiváltási pályázatoknak a helyi tervekre kell épülnie. A pályázatok elbírálásánál régiós, országos szempontokat, prioritásokat is figyelembe kell venni. Ne fordulhasson elő például, hogy egy megyében egy nemrégiben épült jó adottságokkal rendelkező intézetből időseket ellátó otthon lesz, miközben 9 km-re egy leromlott állapotú kastélyban 10 ágyas szobákban élnek szenvedélybetegek, idősek, fogyatékos személyek. A folyamatok legyenek transzparensek, a szakmai tervek, pályázatok nyilvánosak.

Az intézetekben élők érdekében elengedhetetlen az állami fenntartó átalakítása, a felduzzasztott létszám csökkentése és a források visszacsoportosítása az intézményekhez valamint az SzGyF központjának szakmai-módszertani támogató szerepének kialakítása.

Kapcsolódó dokumentumok:

1023/2017. (I. 24.) korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A17H1023.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT)

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-257/2017. számú ügyben

https://www.ajbh.hu/documents/10180/2602747/Jelent%C3%A9s+a+Toph%C3%A1z+Speci%C3%A1lis+Otthon+m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l+257_2017/09f7c2a1-39cf-b567-56da-b56e751abf1c?version=1.0&inheritRedirect=true

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1195/2017. számú ügyben

http://www.ajbh.hu/documents/10180/2602747/Jelent%C3%A9s+egy+szoci%C3%A1lis+otthon+m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l+1195_2017/a9b4c29f-5db9-4eb9-8306-d762221a2154?version=1.0&inheritRedirect=true

Az alapvető jogok biztosa, mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus JELENTÉSE az AJB-372/2015. számú ügyben

https://www.ajbh.hu/documents/10180/2324818/Jelent%C3%A9s+a+Debreceni+Ter%C3%A1pi%C3%A1s+H%C3%A1z+vizsg%C3%A1lat%C3%A1r%C3%B3l+372_2015.pdf/f49cd5ce-21cd-42e0-809c-4d9922c18626?version=1.0&inheritRedirect=true

Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás A Felhívás kódszáma: EFOP – 2.2.2.

Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás 2023-ig A Felhívás kódszáma: EFOP–2.2.5–17

file:///C:/Users/EFOESZ/Downloads/Felh%C3%ADv%C3%A1s-709%20(1).pdf

Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás

A Felhívás kódszáma. VEKOP-6.3.2-17

file:///C:/Users/EFOESZ/Downloads/Felhivas-471%20(1).pdf

Átfogó vizsgálatot kértünk az ombudsmantól!

http://efoesz.hu/wp-content/uploads/2017/03/AJBH_kitagol%C3%A1s_%C3%89FO%C3%89SZ_beadv%C3%A1ny.pdf

onerv_forum

Az ÉFOÉSZ Önérvényesítő Fórumot tart a párkapcsolatokról

Az ÉFOÉSZ Önérvényesítő Fórumot szervez, amelyre értelmi fogyatékossággal élő embereket, valamint családtagjaikat és segítőiket szeretnénk meghívni!

A Fórum témája: Értelmi sérült felnőttek párkapcsolatainak támogatása családon belül és kívül

A Fórum helye: Nem Adom Fel Café & Bar

Budapest VIII. kerület, Baross utca 86, bejárat a Magdolna utca 1 szám alatt.

A Fórum ideje:

2017 július 17. hétfő, 17 órától 19 óráig.

Miről lesz szó a Fórumon?

A Fórum fő témájaként egy friss kutatás eredményein keresztül kívánjuk felvázolni, milyen nehézségekbe ütköznek az értelmi sérült emberek a párkapcsolatok és gyermekvállalás terén.

Szeretnénk példákat mutatni arra, milyen támogatást kaphatnak az érintett személyek a párkapcsolatok kialakításához és megéléséhez, ha családban és milyet, ha támogatott lakhatásban élnek. Ezen kívül külföldi példákat is ismertetünk, egy nemzetközi konferencián hallottak alapján.

A Fórum lehetőséget nyújt, hogy önérvényesítők, családtagok és segítők megoszthassák egymással a tapasztalataikat az érintettek párkapcsolatairól és az ehhez nyújtott támogatás fontosságáról. Várjuk minden résztvevő tapasztalatait, hogy hasznos beszélgetés alakuljon ki és tanuljunk egymástól!

Hogyan lehet regisztrálni a Fórumra?

A Fórumra Pleszkó Ildikónál lehet regisztrálni e-mail-ben (pleszko.ildiko@efoesz.hu), vagy telefonon (06 1 411 1356), 2017. július 13-ig.

A Fórumon a részvétel ingyenes.

A további tudnivalókat és a részletes programot itt, az eseményről szóló könnyen érthető felhívást pedig itt lehet letölteni!

Kivaltasi kerekasztal beszelgetes fszk

Kiváltási kerekasztal beszélgetés

Június 22-én az ÉFOÉSZ munkatársai is részt vettek az FSZK által rendezett kiváltási kerekasztal beszélgetésen. A beszélgetés előzményét a Krémer Balázs által, a Szociális Szakmai Szövetség levelezőlistáján indított vita jelentette, amelynek kiindulópontja a gödi Topház Speciális Otthon esete volt.

Szövetségünket Kovács Melinda, ügyvezető; Bercse László, társelnök; Sallai Ilona, érdekvédelmi tanácsadó; Harmath Lilla, önérvényesítő; Pataricza Sándor, önérvényesítő, valamint Czakó Tibor, szakmai referens képviselték. Beszélgető partnereink voltak: Krémer Balázs, szociológus; Kun Zsuzsa, szociológus; dr. Gurbai Sándor, a MEOSZ emberjogi szakértője; Kővári Edit, FESZT elnök; valamint Simonovits Borbála, a TÁRKI vezető kutatója. A vitát dr. Sziklai István, az FSZK vezető szakértője moderálta.

Az ÉFOÉSZ képviselői az érintettek saját döntéseinek, valamint az egész kiváltási folyamat tervezésébe és lebonyolításába történő bevonásuk fontosságát hangsúlyozták. Ezen kívül kiemelték, hogy a folyamatnak az érintett személyek emberi jogainak érvényesülését és az összes intézményben élő fogyatékos ember élethelyzetének javítását kell szolgálnia. Ide értve a súlyos-halmozottan fogyatékos személyeket is, akik társaikhoz hasonlóan meg kell, hogy kapják a számukra szükséges támogatást az emberi jog gyakorlásához. Ehhez pedig elengedhetetlen egyéni választásaik, preferenciáik figyelembevétele.

laszlo-Nem konnyu onalloan elni Magyarorszagon

“Nem könnyű önállóan élni Magyarországon”

Könnyen érthető interjú Bercse Lászlóval

Az Inclusion Europe egy nemzetközi szervezet, ami az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekeit védi. Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke idén év elején részt vett egy önérvényesítő találkozón, a szervezet brüsszeli irodájában. Ott készült vele egy interjú, amiben az értelmi sérült emberek magyarországi helyzetéről, és a munkájáról beszél. Ezen kívül mesél egy kicsit magáról is, például arról, mit szeret csinálni a szabadidejében. Az interjú könnyen érthető és magyar nyelven itt lehet elolvasni.

Lassunk neki – Nemzetkozi onervenyesito kiadvany

Lássunk neki! – Nemzetközi önérvényesítő kiadvány

A tavalyi közös munkánkat követően végre megjelent az a kiadvány, amelyet a Visegrádi négyek értelmi fogyatékossággal élő önérvényesítői írtak. A Visegrádi négyek közé Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország tartozik.

Ezeknek az országoknak az önérvényesítői 2016 őszén, Prágában találkoztak egymással, hogy egy háromnapos konferencián az önállóságról és a párkapcsolatokról beszéljenek. Ezek fontosságáról, valamint esetleges nehézségeikről osztották meg egymással a tapasztalataikat.

A közösen készített füzetben is ezekről a témákról fogalmazták meg véleményeiket. Ezen kívül saját önérvényesítő csoportjukról is megosztottak információkat. A kiadvány mind a négy nyelven, valamint angolul is elkészült. A magyar változatot innen lehet letölteni.

Velemeny a Tophaz Specialis Otthon intezkedesi terverol

Vélemény a Topház Speciális Otthon intézkedési tervéről

Az ÉFOÉSZ Központ Önérvényesítő Csoportja Budapesten alakult 2016 ban. A csoport összesen 10 fő értelmi fogyatékossággal élő személyből áll. Közülük 2 fő a csoport segítőjeként dolgozik. A csoport találkozóin leginkább a jogainkról beszélünk. Együtt tanulunk például az ENSZ Egyezményről és az intézetek kiváltásáról. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem mindig tudják érvényesíteni a jogaikat. Ez azért van, mert vagy nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz, vagy esetleg a környezetük akadályozza őket ebben. Az önérvényesítés azért fontos a számunkra, hogy ki tudjunk állni a saját és társaink érdekeiért.

A gödi Topházban történtekről többször is beszélgettünk a csoporttal. A hír mindenkit lesújtott. Megnéztük azt tervet is, ami a vizsgálat után készült. Az intézkedési tervben, többek között szerepel a dolgozók képzése és az épület fejlesztése. Kimaradt viszont, hogy a lakók hogyan fogják feldolgozni az őket ért sérelmeket. A lakóknak rendszeresen kellene találkozniuk valakivel, aki a jogaikat védi.

Kérdésként felmerült bennünk, hogy a tervben, a korlátozó intézkedéseknél milyen hivatalos gyógyászati segédeszközök használatára gondoltak? Kérdés az is, hogy az új dolgozók felvételéhez honnan lesz több forrás?

Fontosnak tartjuk, hogy az összes intézetet vizsgálni kellene. Fontos lenne a folyamatos ellenőrzés, civil szervezetek és érdekvédők bevonásával. Természetesen nem mindenhol fordulnak elő ilyen szörnyűségek. Viszont nem is a Topház az egyedüli ilyen intézet. Hiszen ezekben sok fogyatékos személyt látnak el, összezsúfolva. Gyakran kevés dolgozóval és kevés pénzből. Legtöbbször a települések szélén, másoktól elzárva működnek. Ezért is fontos az intézmények bezárása. Helyettük támogatott lakhatást kell létrehozni és a fogyatékos személyek saját döntéseit támogatni.  Ezen kívül fontos, hogy a lakók megkapják a megfelelő felkészítést az önálló életvitelre és az önérvényesítésre.

Varhelyi Rita

A lélek számít, nem a diagnózis – interjú Várhelyi Ritával

Rita tipikusan az az ember, aki ha kötelező lenne, akkor sem tudna otthon maradni és tétlenkedni. Mindig kell valamit csinálnia – csak akkor érzi jól magát, ha tevékenyen és teljes szívvel-lélekkel élheti a mindennapjait. Az ÉFOÉSZ Szivárványország Napközi Otthonunkban lassan egy éve dolgozik, helyzetét pedig az teszi különlegesség, hogy ő maga is értelmi fogyatékossággal élő fiatal, aki önkéntesként segíti súlyos-halmozottan sérült napköziseink mindennapjait könnyebbé, boldogabbá tenni. Ritával egy napos, nyári délelőtt készítettünk interjút, hogy jobban megismerjük őt.


Mutatkozz be kérlek, s mesélj magadról pár szóban!

Várhelyi Ritának hívnak, és 27 éves vagyok. Szüleimmel élek Budapesten, van két bátyám, akik külön élnek. Bár még nincsenek gyerekek a családnak azon a részén, de szívesen lennék nagynéni. Szeretem a gyerekeket.

Mielőtt ide jöttél a napközibe önkéntesnek, mit csináltál? Dolgoztál valahol máshol?

Nem, sajnos nem. Eddig nem volt egyetlen rendes munkahelyem, de önkénteskedni nagyon szeretek. Egyszer elmehettem a postára dolgozni, borítékokat kellett válogatni és címkézni, de az nem az én világom volt. Nem szeretem a monoton dolgokat. Szeretek emberek között lenni.

Kitől hallottál az ÉFOÉSZ Szivárványország Napköziről?

Anyukámon keresztül, aki egy színházi napon találkozott az ÉFOÉSZ munkatársaival. Ők meséltek neki erről a lehetőségről. Nekem is tetszett, úgyhogy jelentkeztem. Most már lassan egy éve itt vagyok.

Hogy kell elképzelni a munkádat? Heti hányszor jársz ide, s mit is csinálsz pontosan?

Heti kétszer járok a napközibe segíteni, szerdánként és péntekenként, délelőtt. Jönnék többször is, de nagyon sűrű a programom, rengeteg mindent csinálok emellett. Olyan félkilenc körül szoktam érkezni, egyedül közlekedek a városban, és délután 1-ig maradok. Segítek a gyerekek reggeliztetésében, ebédeltetésében. Az egyik kisfiú – Petike – például csak tőlem fogadja el az ételt, velem eszik a legkönnyebben, legszebben.

Akkor elmondhatjuk, hogy szeretsz a napköziben dolgozni?

Igen, nagyon. Szeretem a gyerekeket úgy, ahogy vannak. Megszoktam, hogy ők ilyenek (súlyos-halmozottan sérültek). Szeretek velük lenni, s ők is szeretnek engem. Nem vagyok szigorú velük, hiába rosszalkodnak.

Mit csinálsz még a napközin kívül? Jársz máshova is önkénteskedni?

Hú, nagyon sok mindent csinálok, nehéz is felsorolni. Járok dráma szakkörre a MáSzínházba, tanulok citerázni, vasárnaponként lovagolok. Most volt a Swimathon kezdeményezés is, ahol a Színházunk is indult, azon szurkolóként vettem részt. Ezenkívül hétfőnként egy állatmenhelyen vagyok önkéntes, ahol sokszor fogadnak gyerekcsoportokat,érzékenyítésre. Ott szoktam segíteni, például a lovagoltatásban is.

Melyik hobbidat szereted a legjobban?

Talán a lovaglást. Gyerekként terápiás lovaglásra jártam, de azt unalmasnak tartottam, így megkértem anyát, hogy hadd tanulhassak én is „rendesen” lovagolni. Kétszer már leestem a lóról – egyszer sajnos a gerincem is megsérült – , de mivel szeretem csinálni, ezért nem hagytam abba.

Mi az, amit el szeretnél érni a jövőben? Van valami különleges vágyad?

Nagyon jó lenne, ha fizetésért dolgozhatnék. Szeretek önkénteskedni, de egy rendes állás sok mindenen változtatna. Remélem, hogy a jövőben sikerül találnom valamit, ami illik hozzám és ahol jól érzem magam.

Drukkolunk, hogy így legyen, s köszönjük az interjút! 🙂