Posts in category: Hírek

Az ÉFOÉSZ Elfogadásért Önérvényesítő Egyesület a FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK NAPJA – MIKULÁS NAPJA – KARÁCSONY NAPJA alkalmából PÁLYÁZATOKAT hirdet

6265 rajzeszköz gyűlt össze a sérült gyermekek és fiatalok javára a Varázsceruza – Rajzolj mosolyt! jótékonysági akcióban, amelyet a Civilút Alapítvány indított az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) együttműködésben. Az adományokat Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke, Bercse László társelnök és Garami Gergely, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője vette át Szanditól és a Civilút Alapítvány kuratóriumának elnökétől, Ruttkay Rékától.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Gerard Quinn írországi professzort nevezte ki Fogyatékosügyi Különmegbízottnak, miután a korábbi megbízott, Catalina Devandes mandátuma lejárt.

Quinn professzor eddigi munkájával is sokat tett a fogyatékossággal élő személyek jogaiért Európában és világszerte. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége már korábban is dolgozott együtt a szakemberrel, hiszen kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és mélyrehatóan ismeri a CRDP előírásait.

Számos tanulmányt írt és előadást tartott (többek között Budapesten is) a támogatott döntéshozatallal kapcsolatban. Munkásságának egyik központi eleme a cselekvőképesség újradefiniálása. Írásaiban „társadalmi halál”- ként utal arra az állapotra, amelybe általában valamilyen politikai, felsőbb hatalom taszított bizonyos embercsoportokat bőrszín, nem vagy bármilyen más tulajdonság alapján. A történelem során ilyen csoport volt a rabszolgaságba taszított fekete populáció, (de bármilyen más nép, nemzet, melyet háborús időszak után elnyomott a nyertes fél), a nők, akik egészen a 20.század elejéig jogfosztottan éltek a férfiak irányította világban. Ide tartoznak azok a bűnözők, akiket börtönbe zártak és bizonyos alkotmányos jogaiktól megfosztottak. Nem utolsó sorban pedig a fogyatékossággal élők, akik között főként a mentális fogyatékossággal élők helyzete vet fel számos kérdést.

Amíg napjainkban a korábban említett csoportok közül már egyik sem él ilyen fajta „kitaszítottságban”, a mentális fogyatékossággal élők jogai a legtöbb országban a mai napig sérülnek. Quinn álláspontja szerint ennek egyik oka az az elavult nézet, hogy a fogyatékossággal élők képtelenek racionális döntéseket hozni, vagy nem képesek gondolataikat érthetően  kommunikálni. Quinn rávilágít arra is, hogy sok esetben nem arról van szó, hogy a fogyatékossággal élők nem tudják magukat kifejezni, hanem a többségi társadalom nem akar rá elég időt szánni, hogy megértse őket. Ezért egyszerűbb „elhallgattatni” és a gondnokság rendszere mögé „bújtatni” őket. Quinn szerint a gondnokság egy olyan rendszer, ami látszólag próbálta megvédeni a fogyatékossággal élőket attól a joguktól, hogy esetleg rosszul döntsenek, vagy rosszul cselekedjenek, de a valóságban inkább odavezetett, hogy maga a gondnoksági rendszer bizonyult rossz döntésnek és védelem helyett inkább másodlagos, kizsákmányolt helyzetbe kényszerítette a fogyatékossággal élőket.

Quinn elméleti munkásságában alapjaiban definiál újra olyan fogalmakat mint a racionális döntés,  szubjektum, személy, hogy aztán felépítsen belőle egy új alapokra helyezett rendszert, mely már nem az elavult gyámsági rendszerrel kíván megoldást nyújtani a fogyatékossággal élők helyzetére.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum kifejezetten üdvözölte Quinn kinevezését. Yanis Vardakastanis elnök elmondta, hogy a mai napig közel 1 milliárd fogyatékossággal élő személy él az alapvető jogaitól megfosztva. Ezek az emberek a társdalom hozzáállása és az elavult törvények miatt kirekesztetten, szegregáltan élik mindennapjaikat. Vardakastanis szerint az ENSZ  Fogyatékossággal élő személyekről szóló egyezménye kiváló keretet ad ahhoz, hogy a társadalmunkat befogadóvá tegyük, és biztosítsuk a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot. Azonban ennek valóra váltásához előremutató és célzott intézkedésekre van szükség. Az elnök megköszönte a korábbi Fogyatékosügyi Különmegbízott, Catalina Devandes, munkáját is, akit szintén nagyra értékelt tevékenyégéért.

Melyek a Fogyatékosügyi Különmegbízott legfőbb feladatai?

• Arra törekszik, hogy a fogyatékossággal élő személyeik jogait elismerjék világszerte. Ennek a folyamatnak az elősegítése, végrehajtása és a megvalósulásának ellenőrzése is munkájához tartozik. Ennek megfelelően meglátogatja a különböző országokat, és jelentéseket készít, valamint ajánlásokat tesz számukra a fogyatékossággal élők helyzetének javításával kapcsolatban.
• Rendszeres párbeszédet folytat az államokkal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyeket minél egyenlőbb bánásmódban részesítsék.
• Szorosan együttműködik a fogyatékossággal élők jogaiért küzdő szervezetekkel és hivatalokkal. Munkájába bevonja a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket.
• Konkrét ajánlásokat és javaslatokat tesz a fogyatékossággal élők helyzetének előmozdítására, az alapvető jogok biztosításának megvalósítására.
• Küzd a megbélyegzés és a sztereotípiák ellen, az érzékenyítés mellett tájékoztatja jogaikról és lehetőségeikről a fogyatékossággal élő személyeket.
• Igyekszik tájékozódni a fogyatékossággal élő személyek jogaink megsértéséről. Amennyiben tudomására jut, hogy valamely részes államban sérülnek a fogyatékossággal élő személyek jogai, akkor azonnal felhívja az adott állam figyelmét a felmerült problémára.
• A részes államok vezetőinek kérésére látogatást tesz az adott államban, ahol megvizsgálja a fogyatékossággal élő személyek helyzetét, látogatásának eredményéről riportot készít, melyet az Emberi Jogi Tanácsnak átad. A jelentésében kitér tapasztalataira és konkrét javaslatokat, ajánlásokat tesz a változtatások elősegítésére.
• Részt vesz a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló konferenciákon, üléseken. Ezekről minden esetben sajtóközleményeket ad ki, hogy tájékoztassa minden részes állam szervezeteit.
• Évente jelentés készít az Emberi Jogi Tanácsnak és a Közgyűlésnek a fogyatékossággal élő személyek globális helyzetéről. A legfőbb problémákról és a bevált módszerekről arra vonatkozóan, hogy elősegítésék a társdalomba való befogadást, az egyenlő bánásmódot és az alapvető jogok biztosítását.

Reggelente felkelni, tisztálkodni, fésülködni, felöltözni, munkába indulni. A munkaruhát felvenni, egész nap dolgozni, majd hazamenni. Másnap kezdeni elölről. Megható lenne? Egy átlagos embernek aligha. Azonban a 23 éves Down szindrómás Anitának, ha lehetne három kívánsága, azt kívánná, hogy dolgozhasson minden nap, akárcsak a szülei és a testvére, hogy ő is olyan életet élhessen, mint ők.

Türelemmel viselt, hosszantartó betegség után, életének 63. évében elhunyt Harmati Sándor az ÉFOÉSZ tanácsadója, az értelmi fogyatékossággal élő emberek hazai önérvényesítő mozgalmának alapító tagja.

Sándor 2001 óta képviselte hazai és nemzetközi szinten az értelmi fogyatékossággal élő embereket. Részt vett és felszólalt több hazai és nemzetközi konferencián, bemutatva a magyar értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetét. Aktivitásának köszönhetően az Inclusion Europe Önérvényesítő platformjának tagjává is választották, de előadóként több neves egyetemre –közöttük a Harvard Egyetemre is – meghívták.

Az ÉFOÉSZ arcaként és tanácsadójaként részt vett a cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondnokság megszüntetéséért folytatott küzdelemben csakúgy, mint az érintett emberek választójogi korlátozásának megszüntetése érdekében folytatott munkában.

2007-ben a Fogyatékos Emberek Világnapja alkalmából kitüntetést kapott az értelmi fogyatékossággal élő emberek képviseletének hazai és nemzetközi szinten történő megjelenítése az emberi méltóság védelmében való fellépés széles körű érvényesítése, képviselete területén kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.

Szervezetünk nemcsak egy kiemelkedően fontos harcostárstól kényszerül elbúcsúzni, hanem egy rendkívül kedves, vidám optimista embertől is, aki mindig erőt adott nekünk, hogy folytassuk küzdelmünket az érintett emberek méltóságának és emberi jogainak tiszteletben tartása érdekében.

Isten veled, Sándor, nyugodj békében!

ÉFOÉSZ – FÁNK közös Nyilatkozat a 29. Sérült Gyermekek Napja rendezvény elhalasztásáról

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (ÉFOÉSZ) és a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) együttműködése majd’ három évtizedre tekint vissza. Az ÉFOÉSZ tagsága és a FÁNK munkatársai által egyaránt várva-várt, hagyományos állatkerti Sérült Gyermekek Napja (SGyN) rendezvényt a járványügyi helyzet alakulása miatt el kell halasztani.

Az ÉFOÉSZ és a FÁNK bízik benne, hogy a járványból fakadó veszélyhelyzet elmúltával, mihamarabb lehetőség nyílik a rendezvény pótlólagos megtartására, hogy felhőtlen kikapcsolódást, az együttlét és összetartozás örömét is kínálhassunk a résztvevők számára.

Milyen hatással van a világjárvány a fogyatékossággal élő személyek életére?

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) magyarra fordította a Nemzetközi Fogyatékosságügyi Szövetség (International Disability Alliance, IDA) kérdőívét. A kérdőív azt vizsgálja, hogy a COVID-19 járvány és a kormányzati intézkedések milyen hatással vannak a fogyatékossággal élő személyek életére, mindennapjaira.

Az ÉFOÉSZ az eredetileg angol nyelven megjelent kérdőívet, azért fordította magyar nyelvre, hogy azok a tagjaink is kitölthessék azt, akiknek nehézséget okoz az idegen nyelv ismerete. Hangsúlyozzuk, hogy a válaszadó anonim marad, és az ÉFOÉSZ csak a válaszadó hozzájárulásával küldi tovább az IDA felé a beküldött válaszokat angol nyelven.

A kérdőív kitöltésével a kitöltő hozzájárul ahhoz, hogy az ÉFOÉSZ későbbi szakmai munkájában felhasználja az általa beküldött válaszokat.

Akérdőív itt nyitható meg >>>