Jogokat akarunk, nem gondozást

Jogokat akarunk, nem gondozást!

Csatlakoztunk az ENIL kampányához az új európai gondozási stratégiával kapcsolatban

Az Európai Bizottság szeptember elején terjesztette elő az új európai gondozási stratégiát. A stratégia célja, hogy az Európai Unióban magas minőségű, megfizethető és hozzáférhető gondozási szolgáltatások legyenek elérhetőek az állampolgárok számára. A stratégia egyaránt szeretné javítani a gondozásban részesülők és a gondozást végzők helyzetét is. A dokumentum megjelenése és céljai üdvözölendők, tartalmát mégis éri kritika a nemzetközi fogyatékosságügyi mozgalom részéről.

Önmagában a stratégia elnevezése is problémás. A „gondozás” szó hatalmi struktúrát feltételez, amelyben a gondozó és gondozott alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak. A gondozott passzívitásra ítélt. Ez szemben áll az önálló életvitel és az „empowerment” mögött álló gondolkodással, amelyben a fogyatékossággal élő ember aktív cselekvő, önmaga sorsának alakítója. Gondozás helyett segítő, támogató, közösségi alapú szolgáltatásokat akarunk.

A szeptember elején megjelent európai gondozási stratégiához két konkrét ajánlás-tervezet kapcsolódik. Az egyik ajánlás a koragyermekkori nevelés és gondozás témájával foglalkozik, ahol a cél, hogy minél több 3 év alatti gyermek kapjon magas minőségű ellátást az európai unió összes országának minden részén. A másik ajánlás a tartós ápolás-gondozással kapcsolatos, melyben az értelmi fogyatékossággal élő emberek és segítőik, családtagjaik is nagy mértékben érintettek. A Bizottság ebben az ajánlásában külön kiemeli, hogy az államoknak azért kell dolgozniuk, hogy a tartós ápolás-gondozási szolgáltatások a lehető legszélesebb körben biztosítva legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára. Fontos cél továbbá, hogy a gondozást végző családtagok és szakemberek munkafeltételei javuljanak, esetükben a munka és a magánélet közötti egyensúly helyreálljon. A magas színvonalú gondozásba való beruházás egyúttal a nők munkaerőpiaci részvételét és a nemek közötti egyenlőséget is előmozdítja, hiszen a gondozási feladatok túlnyomórészt továbbra is a nőkre hárulnak.

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki saját nemzeti cselekvési tervet, amelyen keresztül megvalósul a legfőbb cél: létrejönnek a magas minőségű, megfizethető és hozzáférhető gondozási szolgáltatások. A stratégia előterjesztése az első lépés a Bizottsági munka folyamatában. A következő időszakban a tagállamok megvitatják az ajánlásokra irányuló bizottsági javaslatokat, végül pedig az Európai Unió Tanácsa közös döntésként fogadja el azokat. Az elfogadott bizottsági ajánlások alapján a tagállamoknak egy éven belül kell tájékoztatást adni a Bizottság felé, hogy milyen konkrét lépéseket tettek az ajánlások céljainak elérése érdekében. Ezt követően a Bizottság öt éven belül értékeli az ajánlások végrehajtásának állapotát.

Az új európai gondozási stratégiát és a tanácsi ajánlásokra tett javaslatokat bárki elolvashatja és véleményezheti. Az ÉFOÉSZ csatlakozott ahhoz a kampányhoz, mely során az ENIL, az Európai Önálló Életvitel Hálózat megfogalmazza kritikáit az ajánlásokban foglaltakkal kapcsolatosan. Felvetéseit az ENIL –, tagszervezetein keresztül – több ország kormányának is elküldte. Szövetségünk az ENIL-lel közösen küldte meg az észrevételeket a Magyar Kormány illetékeseinek. Az együttműködéstől azt várjuk, hogy a fogyatékosságügyi szervezetek javaslatai bekerülnek az ápolás-gondozásról szóló végleges tanácsi ajánlásokba, ennek hatására pedig valóban magas minőségű, megfizethető és hozzáférhető szolgáltatások jönnek létre az Unió egészében, így hazánkban is.

A stratégiával kapcsolatosan az ENIL – többek között – az alábbi észrevételeket fogalmazta meg. (A felsorolás nem teljes, csupán egy kivonata a kormányokhoz eljuttatott teljes javaslatcsomagnak.)

  1. A gondozási stratégia a fogyatékosság orvosi modelljéből indul ki, ami nem felel meg a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménynek. Az érintett személyeknek gondozás helyett egyéni igényekhez alkalmazkodó támogatásra van szükségük.
  2. A tanácsi ajánlásoknak egyértelműen ki kellene jelenteniük, hogy a fogyatékossággal élő embereknek joguk van közösségi alapú támogatáshoz és szolgáltatásokhoz.
  3. A személyi asszisztencia és az otthoni segítő szolgáltatások az intézményi rendszer alternatívájaként működnek. Ez a két közösségi alapú szolgáltatás kulcsfontosságú az intézménybe kerülés megelőzéséhez. A stratégia nem eléggé hangsúlyozza ezek fontosságát.
  4. Az Európai Unió Tanácsa ajánlásainak hangsúlyozniuk kell, hogy minden fogyatékossággal élő embert megillet a személyi asszisztenciához való jog, ahogyan azt az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó Bizottsága is több ízben megfogalmazta.
  5. Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az intézményi férőhely kiváltási programokat és a szegregáló intézményi struktúra helyett közösségi alapú szolgáltatások kialakítására kell fordítania a rendelkezésre álló forrásokat.
  6. Az Európai Gondozási Stratégiának és a tervezett tanácsi ajánlásoknak világosan ki kell jelölniük a követendő irányt, amely az intézmények minden formájának felszámolását jelenti. Meg kell szüntetni tehát a gyermekek, a fogyatékossággal élők és idősek szegregációjának valamennyi formáját.
  7. A “Semmit rólunk, nélkülünk!” elv jelenjen meg a döntéshozatali mechanizmusok során. A stratégiának és a tervezett tanácsi ajánlásoknak kötelezettséget kell vállalniuk a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek teljes körű, érdemi bevonására a döntési folyamatokba.

Az ÉFOÉSZ társelnöke, Bercse László a stratégiával kapcsolatban elmondta:
Azt gondolom, hogy az új gondozási stratégiával mindenképpen az intézmények kiváltása felé kell haladnia az Európai Uniónak. Fel kell számolni minden intézményt, és helyettük más, közösségi alapú szolgáltatásokat létrehozni. A közösségi alapú lakhatás azért fontos, mert így találkozhatunk más emberekkel, nem úgy, mint az intézményekben. Részesei lehetünk a társadalom mindennapi életének. Könnyebben találhatunk munkát, önállóan élhetünk, de megkapjuk a szükséges támogatást.

Az intézményen kívüli élethez munkahelyekre és jó oktatásra van szükségünk, hogy anyagilag is függetlenek legyünk. Szerintem nagy előrelépés lenne az is, ha az Európai Unióban mindenhol bevezetnék az úgynevezett egyéni költségvetést. Az egyéni költségvetés azt jelenti, hogy mi rendelkezünk a szolgáltatásokra költhető állami támogatással. Mi választhatjuk ki magunknak azokat a szolgáltatásokat, amelyek teljes mértékben megfelelnek az elvárásainknak.

Az ENIL észrevételeivel abban is egyet értek, hogy hangsúlyozzák a “Semmit rólunk, nélkülünk!” elvet. Vagyis, hogy ne hozzanak döntéseket a mi életünkről a beleegyezésünk nélkül, hiszen a saját életünket mi akarjuk alakítani.

Címlap fotó: https://enil.eu/call-for-urgent-action-participation/

oec_3_eve

3 éve működnek az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumai

„Amikor önállóak vagyunk, akkor a lelkünkben érezzük, hogy vagyunk valakik”- mondta egy önérvényesítő az Önálló Életvitel Európai Napján.

Szövetségünk egy 2018-ban elnyert uniós pályázat (EFOP-1.1.5-17-2017-00003) keretein belül hozta létre 20 önálló életviteli centrumát.

A Centrumaink olyan szolgáltatásokkal segítik az értelmi fogyatékossággal élő embereket, amelyek támogatják önálló életvitelüket.
Az önálló életviteli képességek fejlesztésének célja, hogy az érintettek egyre önállóbban és függetlenebbül birkózzanak meg a mindeni életben felmerülő feladatokkal.
Fontos célkitűzésünk, hogy segítsük az értelmi fogyatékossággal élő emberek intézményi elhelyezésből otthoni vagy közösségi alapú elhelyezésbe való áttérését.

Az önálló életvitel megőrzése, támogatása elképzelhetetlen támogatott döntéshozatal nélkül. A döntéshozatal gyakorlása, segíti az érintettek felelősségvállalását, beilleszkedését a közösségbe.
Centrumaink 576 fogyatékossággal élő embernek tartott workshop mellett, az idei évben mintegy 800 szociális szakember számára is tartanak a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos információs napokat.

Központjaink működésének egyik alapelve, hogy a szolgáltatások felhasználói maguk is aktívan vegyenek részt mind a működtetésében, mind pedig a szolgáltatások biztosításában.

Fontos feladatunknak tekintjük azt is, hogy megteremtsük a helyi szolgáltatások közötti kapcsolódás (támogatói hálózat) kialakítását. Ennek érdekében együttműködünk önkormányzatokkal, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, helyi egyesületekkel.

Egyéb szolgáltatásaink: általános tájékoztatás, egyéni és csoportos tanácsadás, eszközkölcsönzési rendszer IKT eszközök és fogyatékosság specifikus eszközök vonatkozásában, sorstársi segítő szolgálat, önálló életviteli workshopok szervezése az önálló életviteli készségek fejlesztése érdekében, önérvényesítő csoportok működtetése, egészségügyi-, jogi tanácsadás illetve oktatási, foglalkoztatási, szociális szolgáltatások működtetése.

Már több mint 3000-en keresték fel az országszerte megtalálható Önálló Életviteli Centrumainkat.

A programot az uniós pályázat lezárulta után a magyar állam támogatja.

További tájékoztatást és a Centrumok elérhetőségei az alábbi linken található:
https://efoesz.hu/efop-1-1-5-17-2017-00003/

Jogom-van-ahhoz-is-hogy-rosszul-dontsek

„Jogom van ahhoz is, hogy rosszul döntsek.”

Összefoglaló a 2022-es ÉFOÉSZ által szervezett, támogatott döntéshozatalról szóló konferencia-sorozat apropóján

2022 szeptembere és decembere között az ÉFOÉSZ Önálló Életviteli Centrumai szervezésében, országszerte 16 helyszínen, több, mint 800, a témában érintett szakembernek tartanak konferenciát a támogatott döntéshozatalról. Az ÉFOÉSZ kiemelten foglalkozik a támogatott döntéshozatal intézményével, amit jól mutat, hogy azt a 2022-es év fő szakmai témájává választotta a szervezet.

Szövetségünk 2018-ban elnyerte az EFOP-1.1.5-17-2017-00003, Infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítása az ÉFOÉSZ-nél című projekt megvalósításának lehetőségét. A projekt keretében a meglévő megyei bázisokra alapozva az ÉFOÉSZ 20 helyszínen hozott létre Önálló Életviteli Centrumokat, mely szolgáltatási központok célja az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik, valamint segítőik támogatása volt. Kiemelt célterületként az érintettek önálló életvitelét, önrendelkezési képességük megerősítését jelölte ki a szervezet. A pályázat jelenleg fenntartási időszakában van. Ennek keretében jött létre a 2022-es konferencia-sorozat is a támogatott döntéshozatal tematikájában, mely ahogy a későbbiekben látjuk majd, szorosan összefügg az önálló életvitelhez való és az önrendelkezési jog témáival.

A 16 helyszínen megtartott konferenciákkal országosan több, mint 800 főt érünk el, amely nagy lehetőség és egyben felelősség is abban, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyekkel és önrendelkezésükkel kapcsolatosan dolgozó szakemberek megismerkedjenek a támogatott döntéshozatal fogalmával, elméleti és gyakorlati alkalmazásával, valamint formáljuk a szakemberek szemléletét.

A támogatott döntéshozatal azért lett a 2022-es év fő témája és azért tárgyalandó kiemelten, mert annak ellenére, hogy Magyarország már 15 éve ratifikálta a támogatott döntéshozatal jogintézményének megágyazó, 2006-ban elfogadott Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt -illetve az új, 2013-as Polgári Törvénykönyv is szabályozza azt-, az látható, hogy hazánkban elenyésző az aránya, azoknak az érintett személyeknek, akik tudnak élni ezzel a jogintézménnyel. Ezzel párhuzamosan az is látható, hogy kiemelkedően magas a gondnokság alatt álló – ebből is a teljesen korlátozott gondnokság alatt álló-, személyek-, száma a hasonló lakosságszámú országokhoz képest. (Kovács, 2022) A KSH adatai alapján 2018-ban a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állók száma összesen kb. 58 000 fő volt, melyből teljesen korlátozó gondnokság alatt állt közel 28 000 fő. Az egész országban, támogatott döntéshozatalban részesülők száma 206 fő volt, ugyanebben az évben. (KSH, 2018)

Szövetségünk számos kutatással kereste az alacsony elérés és használat okait, és jelenleg is fut egy kutatásunk a témában. A kutatások, valamint a hozzánk befutó érintetti és saját tapasztalatok alapján a legfőbb problémaként azt nevezhetjük meg, hogy az elmúlt 15 évben a támogatott döntéshozatal nem tudott tételes jogi jogintézményből keretrendszerré, szemléletmóddá alakulni. Hogy mi is ez a szemléletmód, azt az alábbi idézet szemléletesen tükrözi. „A támogatott döntéshozatal tágabb értelemben olyan szemléletmódot, hozzáállást jelent, mely a fogyatékossággal élő emberekre, másokkal azonos alapon, egyenjogú, saját életüket irányítani képes, autonóm személyekként tekint, és valamennyi társadalmi interakció során, az élet minden területén ezen elveknek megfelelően kezeli őket.” (Horváthné Somogyi, Danó, Tóth, 2011) Itt fontos megjegyezni, hogy tágabb értelmezési keretben tekintve nem csak a cselekvőképességükben korlátozott személyek számára jelenthet támogatást, megoldást a támogatott döntéshozatal, hanem ennél sokkal szélesebb körnek is. Életünk során mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig támogatásra van szükségünk az életünk meghatározó kérdéseiben.

A támogatott döntéshozatal mint jogintézmény, az olyan helyettes döntéshozatali rendszerek alternatívájaként működik, mint például a gondnokság, amely során az adott érintett cselekvőképességét részlegesen vagy teljesen korlátozzák. Gondnokság alá helyezéskor az adott ember életével kapcsolatos bizonyos (részlegesen korlátozó gondnokság) vagy összes (teljesen korlátozó gondnokság) döntéseit egy másik ember, a gondnok végzi el. A gondnokság alá helyezésről, a gondnok személyéről, a gondnokság típusáról a bíróság dönt, egy jogi procedúrára során. Ennek fontos része a belátási képesség megítélése, amelyet egy igazságügyi elmeorvosszakértő vizsgál meg. Mikor valakit gondnokság alá helyeznek, akkor a gondnok az adott személy helyett dönt, az életét alapvetően meghatározó kérdéskörökben. Ez önmagában egy degradáló, paternalista szemléletű megoldás és a fogyatékosság orvosi modelljén alapul, mely a fogyatékossággal élő embereket, mint probléma, a gondnokságot pedig, mint a probléma megoldása jeleníti meg.

Gombos Gábor fogyatékosságügyi szakember szavai jól összefoglalják a fenti problematikát: “Ha valakitől megtagadjuk a cselekvőképességét, akkor ezzel a hozzáférését tagadjuk meg bármilyen más jogához. Hiszen, ha valakit fogyatékosságával összefüggésben cselekvőképtelennek nyilvánítanak, akkor nem ő maga érvényesíti a jogait, nem ő maga dönt a saját életéről, hanem a kirendelt gondnok dönt helyette, helyettes döntéshozatal valósul meg mindazon területeken, ahol a személy cselekvőképességét korlátozzák. (…) Nem egyetlen joga sérül izoláltan, hanem az összes többi joga is sérül, mert nem gyakorolhatja, élvezheti ezeket a jogokat, csak egy közvetítőn keresztül. Ez egy nagyon súlyos emberi jogi kérdés.”  (Gombos, 2012)

Az ÉFOÉSZ-nél munkánk során ennek a káros és jogfosztó rendszernek az emberi oldalával is találkozunk. Az általunk szervezett Önérvényesítő csoportokban a fogyatékossággal élő emberek negatív társadalmi megítélése, az ebből fakadó nehézségeik és mindennapi küzdelmeik gyakran megjelennek. Ezekben a csoportokban „gyakran elmondják az érintettek, hogy nincs az életüknek olyan területe, ahol önálló döntéseket hozhatnának. Többségük 18 éves kora után gondnokság alá kerül. A cselekvőképtelenség címkéje pedig végig kíséri egész életüket és a tehetetlenségbe való beletörődésre kényszeríti őket. Mivel bizonyos feladatok végrehajtására eleve képtelennek találják őket így lehetőséget sem kapnak, hogy olyan képességeket fejlesszenek ki, amelyekkel megoldhatóak lennének ezek a feladatok. A társadalom ennek megfelelően az önmaguk sorsáért felelősséget vállalni nem tudó emberekként tekint rájuk.” (Kovács, 2022)

Ezen problémák felszámolására jött létre a támogatott döntéshozatal intézménye. A támogatott döntéshozatal során a bíróság nem korlátozza az adott ember cselekvőképességét, nem történik jogfosztás. Jogi és gyakorlati értelemben véve az adott személy önállóan, de egy támogató segítségével dönt az élete fontos kérdéseiben. A gondnoksági rendszert tápláló paternalista szemlélettel szemben, ahogy már írtuk, az a gondolat áll mögötte, hogy minden embernek szüksége lehet, az élete egy rövidebb vagy hosszabb szakaszában kevesebb vagy több támogatásra. Így az adott személy önállósága megmarad, emberi méltósága nem sérül és éppen annyi támogatást kap, amennyit ő igényel. A támogató és a támogatott között mellérendelő, bizalmi kapcsolat áll fenn, a támogatott nem gyermekként, hanem a saját életét kompetensen ismerő felnőttként van kezelve. A támogatott döntéshozatal teljességgel önkéntes. Ez a felfogás a fogyatékosság társadalmi és emberi jogi modelljei szerint való, melyben az önállóság és az önálló döntés az emberi méltóság meghatározó része. Jól leírja ezt az alábbi jelmondat: „Jogom van ahhoz is, hogy rosszul döntsek.”

2006-ban fogadták el a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt, melynek a támogatott döntéshozatal jogintézményének létrejöttében elengedhetetlen fontosságú szerepe volt. Magyarország 2007-ben írta alá és ratifikálta az Egyezményt, illetve az ahhoz fűzött Fakultatív Jegyzőkönyvet. Emellett a jogalkotó a hazai joganyagban – az Egyezményben vállaltaknak megfelelően -, két további törvényben is szabályozta a támogatott döntéshozatalt. A támogatott döntéshozatal jogintézménye bekerült a 2013-as, új Polgári Törvénykönyvbe (2013. évi V. törvény 2:38.§) illetve külön törvényben is szabályozásra került. Ez a 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról.

Mindezek ellenére az elmúlt évek arra mutatnak rá, hogy ezek a jogszabályok nem tudják megfelelően elterjeszteni a támogatott döntéshozatal intézményét. Ennek egyik oka, hogy az új szabályozás nem változtatott lényegében a hatályos rendszeren, függetlenül attól, hogy a támogatott döntéshozatal mint új jogintézmény megnevezésre került bennük. Ilyen formában jogilag nem alkalmas arra ez a támogatott döntéshozatali jogintézmény, hogy a gondnokság alá helyezés valós alternatívája legyen, többek közt azért, mert maga a jogszabály nem választja el elég élesen a két rendszert egymástól. (Jakab, 2011) A támogatott döntéshozásról szóló, a 2013. évi CLV. törvénnyel kapcsolatban aggályos, hogy a gondnokként eljáró személyeket is ki lehet jelölni támogató személyként. Egy támogató, egyszerre 30, vagy akár 45 személy támogatójaként is eljárhat. Nincs megfelelően rendezve a támogató és a támogatott közötti jogviszony. Továbbá nincs pontosan meghatározva a támogató felelősségének kérdése, valamint feladatköre túllépésének vagy visszaélésének biztosítékai sem. Az Egyezményt megvalósulását vizsgáló CRDP Bizottság és annak jelentése is kiemeli, hogy a magyar jogszabályok korlátozzák a támogatott döntéshozatalban résztvevők körét, azzal, hogy azt csak azok vehetik igénybe, akiknél a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése áll fenn. Ez ellentétes az Egyezményben foglaltakkal. (Jakab, 2011)

Azonban Szövetségünk álláspontja szerint nem csak a jogi szabályozás aggályosságai okozzák azt, hogy a támogatott döntéshozatal ilyen kevéssé terjedt el Magyarországon. A támogatott döntéshozatal mögött meghúzódó emberi jogi és szociális fogyatékosság megközelítés Magyarországon kevéssé jelenik meg jogszabályi, jogalkalmazási, és társadalmi szinteken. (Kovács, 2022) Azt látjuk, hogy fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatba kerülő ellátórendszer továbbra is a gondnoksági rendszerben gondolkodik, az érintett személyek nagy része, sőt a szakemberek egy jelentős része sosem találkozott még a támogatott döntéshozatal fogalmával és keretrendszerével. Maga az ellátórendszer nem érett meg, sőt bizonyos szempontból ellenérdekelt annak elterjedésében. Az ellátórendszer szereplői között hiányzik az együttműködés, a rendszer túlterheltsége, a szakemberek, szakszemélyzet kiszolgáltatottsága hátráltatja annak kiépülését és elterjedését.

Az ÉFOÉSZ elkötelezett abban, hogy a támogatott döntéshozatal keretrendszerré épüljön Magyarországon. Szövetségünk az elmúlt években elhivatottan dolgozik ott ennek megvalósulásáért. Ezzel kapcsolatos kutatásaink mellett hivatásos gondnokokat, bírákat képeztünk a támogatott döntéshozatallal kapcsolatosan, attitűd formáló képzéseket tartottunk szociális szakembereknek és a jelenleg is zajló országos konferencia-sorozatot is e cél elérésére érdekében tartjuk.

Tisztában vagyunk vele, hogy még rengeteg munka áll előttünk. Jelenleg szakmaközi együttműködésben egy cselekvési terven dolgozunk azért, hogy a támogatott döntéshozatal szemlélete, keretrendszere megerősödjön és minél több érintett emberhez eljusson Magyarországon.

népszámlálás_2022

Töltsétek ki a Népszámlálási kérdőívet!

Kiemelten fontos a szakpolitikai döntéshozatal és az érdekvédelmi munka szempontjából a naprakész és a valóságot tükröző statisztika. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha minél többen kitöltjük és őszintén megválaszoljuk a népszámlálási kérdőívet!

A 2022-es népszámlálási kérdőív kitöltésére 2022. október 1. és november 28. napja között van lehetőség. A népszámlálás menetéről szóló részletes szabályokat itt találjátok: https://www.ksh.hu/szamlalobiztostoborzas_a_nepszamlalas_menete

A személyi kérdőív VI. pontjában található a tartós betegségre, fogyatékosságra vonatkozó 4 kérdés (39.- 42.). A 39. kérdés így szól: Van valamilyen tartós betegsége vagy fogyatékossága? A kitöltési útmutató segíti az értelmezést és megadja a tartós betegség, a fogyatékosság, és a különböző típusú fogyatékosságok fogalmát is.

Tartós betegségnek számít az olyan betegség, amely jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszerekkel vagy más terápiákkal kezelhető. Ilyen betegségek pl. a cukorbetegség, az asztma, a tüdőbaj, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az izületi betegségek. Ha a tartós betegsége van választ jelölte meg, a kitöltést a 42. kérdéssel kell folytatni.

Fogyatékosságnak tekintjük azt a maradandó állapotot vagy sajátosságot, amikor a személy a testi, értelmi, érzékszervi, mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi életben való részvételben, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában.

Itt érhető el a kitöltési útmutató: https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/kerdoivek/szamlalobiztosi_utmutato.pdf

A kérdőív rákérdez még arra, hogy mikor keletkezett a kitöltő fogyatékossága, valamint, hogy a tartós betegség, fogyatékosság miben akadályozza őt a mindennapokban. Olyan területeket, tevékenységeket sorol fel, mint: önellátás, mindennapi élet, tanulás, munkavállalás, közlekedés, kommunikáció, közösségi élet.

Töltsétek ki a kérdőívet! Legyünk mind láthatók, és tegyünk közösen a hazai fogyatékosságügyért!

Bármilyen kérdés felmerül bennetek a kitöltés kapcsán, úgy bizalommal keressetek bennünket!

Europe in Action konferencia (5)

„Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!” Europe in Action konferencia a szegregáció felszámolásáért

Közel 100 fő önérvényesítő, családtag és segítő vett részt a Europe in Action konferencián Brüsszelben, melynek idei témája a szegregáció felszámolása volt. A szeptember 7-9. között megvalósuló esemény résztvevői számos, izgalmas előadáson és workshopon vehettek részt, amelyek – többek között – érintették az intézményi férőhely kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáit. Ezek mellett szó volt arról is, milyen támogatást kapnak a nemzetközi fogyatékosságügyi mozgalomtól az Ukrajnában élő értelmi fogyatékossággal élő emberek a háború kezdete óta.

Az Inclusion Europe -, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik európai ernyőszervezete – szeptember 7-9. között tartotta évente megrendezésre kerülő, Europe in Action elnevezésű konferenciáját. Az eseményen közel 100 fő önérvényesítő, családtag és szakember vett részt Európa számos országából. Az konferenciának minden alkalommal más ország ad otthont, 2022-ben Belgiumban, Brüsszelben került megrendezésre, az Inclusion Europe székhelyéhez közel. Különlegessége, hogy a koronavírus járvány-helyzet kialakulása óta ez az első személyesen megvalósuló Europe In Action. A szervezők 2020-ban lemondani kényszerültek, 2021-ben pedig online tartották meg a háromnapos tanácskozást. A rendezvény témája – az Inclusion Europe idei kampányához igazodva – a szegregáció felszámolása volt.

Az eseményen hazánkat Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke képviselte, aki egyben az Inclusion Europe alelnöki, valamint az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) elnöki tisztségét is betölti. László több szekcióban is részt vett, mint előadó, illetve moderátor. Lászlót ezúttal is Czakó Tibor szakmai referens támogatta a feladatai során. A teljesség igénye nélkül közöljük László és Tibor beszámolóját a konferencia néhány kiemelt programjáról.

„Köszönjük Inclusion Europe!”

A február végén kirobbant orosz-ukrán háború után néhány nappal az Inclusion Europe adománygyűjtésbe kezdett, hogy támogatni tudja Ukrajnában élő tagjait. Fogyatékosságügyi szervezetek, magánemberek, valamint cégek felajánlásaiból augusztus végéig 630 ezer euró (kb. 255 millió forint) gyűlt össze. Az Inclusion Europe több, nagyobb részletben továbbította a beérkező összegeket ukrajnai tagszervezete, a VGO Koalíció nevű országos ernyőszervezet számára.

Számos online meeting és közös figyelemfelhívó esemény után az Inclusion Europe vezetői és tagjai végre személyesen is találkozhattak a VGO vezetőivel, akik szintén jelen voltak a Europe in Action konferencián. Az ukrán érdekvédők előadásukban elmondták, hogy az adományoknak köszönhetően számos érintett személy és családjaik számára tudnak alapvető élelmiszereket, illetve gyógyszert vásárolni, valamint biztosítani a szükséges támogató szolgáltatásokat, pl. személyi asszisztenciát. Beszédük végén levetítettek egy videót, amelyben háborús zónában élő tagjaik megköszönik az európai fogyatékosságügyi mozgalom támogatását.

„Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”

A konferencián megvalósult egy panelbeszélgetés a csehországi kiváltás tapasztalatairól, amelyet az Inclusion Europe az Európai Bizottsággal közösen szervezett. A Csehországban zajló folyamatot helyi szakértők és önérvényesítők mutatták be. Előadásaikból kiderült, hogy nemrég zárult egy nagy projekt, amely a csehországi kiváltás egy fontos állomását jelentette. Több ezer intézményi férőhelyet váltottak ki közösségi alapú szolgáltatásokkal, amelyek lehetővé tették az érintett intézetek lakóinak kiköltözését.

A támogatott lakhatási szolgáltatások kialakítása mellett a jelentős uniós és állami forrásokat felhasználó tevékenységek között szerepeltek például: munkahelyteremtés; napközi otthonok és pszichiátriai ellátások fejlesztése; valamint járműbeszerzés a mobilitás megkönnyítése érdekében. Az új szolgáltatások közösségi-alapú működését biztosítja, hogy nem csak az intézményekből kiköltöző emberek számára jöttek létre, hanem mások is igénybe vehetik őket.  Így garantálva, hogy az új ellátórendszer nem a korábbi, szegregált intézményi struktúrát termeli újra. A projekt során fontos szempont volt továbbá, hogy a fejlesztések olyan helyszíneken valósultak meg, amelyek tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetőek. A programban nagy hangsúlyt fektetettek az intézményi dolgozók, valamint a szolgáltatások fenntartóinak képzésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a segítő szakemberek alkalmazkodni tudjanak a megváltozott munkakörülményekhez és hatékonyan támogassák az érintettek új, önálló életét a helyi közösségekben.

Kiderült az is, hogy – főleg a pszichiátriai ellátásokban – úgynevezett multidiszciplináris támogató hálózatok jöttek létre. Ez azt jelenti, hogy az intézetekből kiköltöző emberek köré olyan team-ek szerveződtek, amelyekben részt vesznek szociális munkások, pszichiáterek és más szakemberek is. A többféle szakma és megközelítés megjelenése hivatott garantálni az érintettek hatékony visszailleszkedését a többségi társadalomba.

A program során tehát számos hatékony, közösségi-alapú szolgáltatás jött létre, amelynek előnyeit sokan élvezhetik. Csehország bizonyos régiói sokat tettek az ellátórendszer megreformálásért, azonban az egyes régiók között nagy eltérések vannak az eredmények tekintetében. A kiváltás lezárult szakaszának részletes értékelése még csak most fog megkezdődni, az azonban már most látszik, hogy hiányzik az országos szintű iránymutatás és koordináció, hogy az egyes területek jó gyakorlatai szélesebb körben is terjedni tudjanak. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az országban még mindig közel 12 ezer fogyatékossággal élő ember maradt intézményekben, akik szintén új típusú – nem kizárólag lakhatási – szolgáltatásokat igényelnek.

A cseh szakértők és érintettek után az Európai Bizottság munkatársai arról számoltak be, hogyan támogatja az Európai Unió a szolgáltatások átalakítását Csehországban, illetve más tagállamokban. Az előadók elmondták, hogy a tavaly elfogadott 2021 és 2030 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia prioritásai között szerepel az önálló életvitel kialakítása és a közösségi alapú szolgáltatások megerősítése. A dokumentumban kiemelt kezdeményezésként jelenik meg, hogy a Bizottság 2023-ig kidolgoz egy iránymutatást, amelyben javaslatot tesz a tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és közösségbe való beilleszkedésének javítására vonatkozóan. A Bizottság célja lehetővé tenni a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hozzáférhető, támogatott lakhatásban éljenek a közösségben, vagy továbbra is a saját otthonaikban lakhassanak és személyes segítségnyújtást vegyenek igénybe.

A stratégia további kiemelt kezdeményezése, hogy a Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét, a szociális szolgáltatások jelenlegi, önkéntes európai minőségi keretrendszerére alapozva. Ennek célja az lesz, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, és növelje a munkahelyek vonzerejét ezen a területen, többek között a szolgáltatók továbbképzése és átképzése révén.

A jogi háttér bemutatása során szóba került a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (UN CRPD), amelyet az EU 2011-ben ratifikált. Az egyezmény megvalósulását felügyelő CRPD Bizottság pedig éppen idén tavasszal kezdte meg az EU-ra vonatkozó, esedékes felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálat során valószínűleg nagy hangsúlyt kap majd az a kérdés, hogy a tagállamokban zajló kiváltási folyamatok összhangban vannak-e az egyezményben foglaltakkal.

A téma relevanciáját az is mutatja, hogy éppen a konferencia záró napján jelent meg a CRPD Bizottság készülő útmutatójának legújabb változata, amely javaslatokat ad a részes államok számára a kiváltás hatékony, emberi jogi szempontú megvalósításához. Az iránymutatás tartalmának kialakításában a fogyatékosságügyi mozgalom tagjai is aktívan részt vettek. Bercse László – az európai önérvényesítőket képviselve – felszólalt a CRPD Bizottság által szervezett konzultáción, az Inclusion Europe pedig a készülő szöveget véleményezte.

Az előadók sorát Bercse László zárta, aki elmondta: Az Európai Bizottságnak hatékonyabban kell monitoroznia, hogy az uniós források valóban a fogyatékossággal élő emberek önálló életét és társadalmi befogadását erősítik-e. Hozzátette: „Nem csupán új házakat kell építenünk, hanem egy befogadó társadalmat!”

„Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”

A konferencián lezajlott az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA), önérvényesítésről szóló workshopja is. A szekció célja az volt, hogy az európai önérvényesítők többet tudjanak meg egymás munkájáról és hatékonyabban működjenek együtt közös érdekeik képviseletében. Elsőként Bercse László, a szervezet elnöke mutatta be tavalyi tevékenységeiket, majd beszélt az európai önérvényesítők jövőbeni terveiről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Tiszteletet, egyenlőséget és teljes állampolgárságot akarunk! És mindezt most akarjuk!”

Ezután, a résztvevők arról gondolkodtak, hogyan lehet befogadóbb az európai önérvényesítő mozgalom. A résztvevők megismerhették Svédország jó gyakorlatát, ahol magas támogatási szükségletű személyek is közreműködnek az önérvényesítő tevékenységekben. Később bemutatásra került a tavaly megalakult spanyol önérvényesítő platform. A kezdeményezés egységes alapokra helyezte és szorosabbra fűzte az ország különböző pontjain, eddig egymástól függetlenül működő önérvényesítők csoportok közös munkáját.

A szekció második felében itt is a kiváltás volt a központi téma. Ezzel kapcsolatban több, korábban intézményben élő résztvevő elmondta, hogy az egységes „gondozás” helyett egyéni igényekhez alkalmazkodó támogatásra van szükség. Ennek pedig része az is, hogy az érintettek maguk választhatják meg, hol, kivel és hogyan szeretnének élni.

„Egy lépés minden fogyatékossággal élő ember befogadásához”

Nagy érdeklődés mellett került megrendezésre az értelmi fogyatékossággal élő személyek inkluzív foglalkoztatásáról szóló beszélgetés is, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont.  Elsőként érintett személyek számoltak be az elsődleges munkaerőpiacról szerzett tapasztalataikról. Ezután a Microsoft munkatársai mutatták be támogatott foglalkoztatási programjukat. Elmondták, hogy a cég több országban alkalmaz fogyatékossággal élő munkavállókat. Az érintett dolgozók a számukra leginkább megfelelő munkakörben dolgozhatnak és egyénre szabott támogatást kapnak feladataik elvégzéséhez.

A szekcióban szintén felszólalt Pietro Vittorio Barbieri, az EGSZB fogyatékosságüggyel foglalkozó tagja, aki kifejtette a bizottság álláspontját az inkluzív foglalkoztatás jelentőségéről. Elmondta, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek sikeres elhelyezkedéséről halott történetek egy-egy lépést jelentenek minden fogyatékossággal élő ember társadalmi befogadásához.

A konferencia teljes programja és további információk ezen a linken érhetőek el. Néhány előadás teljes (angol nyelvű) anyaga szintén megtalálható az Inclusion Europe honlapján, ide kattintva. Az eseményen készült fotókat itt lehet megnézni.

sgyn_20220912 (185)

Ilyen volt a 30. Sérült Gyermekek Napja

Immár harmincadik alkalommal gyűltünk össze a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hogy együtt ünnepeljük meg a Sérült Gyermekek Napját. A jubileumi rendezvényt hatalmas érdeklődés és remek hangulat jellemezte. Összefoglalónk következik.

Szervezetünk a Fővárosi Állat- és Növénykerttel együttműködve immár 30. éve szervezi meg a Sérült Gyermekek Napját azzal a szándékkal, hogy felhívja a figyelmet a sérült gyermekeket nevelő családokra, az intézményben élő fiatalokra és hangsúlyozza az érintett személyek társadalmi inklúziójának fontosságát. A hagyománnyá vált szeptember közepi időszak ideális feltételeket biztosít arra, hogy a hidegebb idő beköszönte előtt, egy nagyszabású szabadtéri programsorozattal búcsúzzunk a nyári kánikulától. Idén sem volt ez másképp, kellemes időjárás, a nagyszínpadnál önfeledt bulihangulat és változatos programok jellemezték a jubileumi rendezvényt. Külön kiemelnénk azt is, hogy az idei találkozón közel tízezer ember gyűlt össze az ország minden pontjáról.

Az állatkert bebarangolása előtt szokásos módon az ünnepélyes megnyitóval kezdtük a napot. A sort az ÉFOÉSZ társelnöke, Bercse László nyitotta, aki a megélhetési válságra és a rezsivédelem bevezetésének fontosságára hívta fel a döntéshozók figyelmét. Mint mondta, „Magyarországon sajnos nagyon sok értelmi sérült emberre és családjaikra hatással van az árak emelkedése… Folyamatosan javaslatokat dolgozunk ki és kérjük a döntéshozókat, hogy támogassák az értelmi sérült embereket és családjaikat. Hogy az érinttettek megélhetése ne legyen kérdéses, és hogy igénybe tudják venni az őket megillető szolgáltatásokat.

László a támogatott döntéshozatal intézményéről is beszélt. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Magyarországon a támogatott döntéshozatal 2014 óta vehető igénybe, azonban még mindig nagyon kevesen ismerik és használják ezt a fontos lehetőséget. Hangsúlyozta, a döntéshozóknak is azon kell dolgoznia, hogy minél többen megismerjék ennek a támogatott döntéshozatal intézményét. Zárásként az intézményi férőhely kiváltásról beszélt. Kiemelte, hogy a kiváltást megelőzően is nagyobb figyelmet kell szentelni az intézményben élőkre. „Fontosnak tartjuk, hogy legyenek az intézményekben önérvényesítő csoportok és olyan környezetet lehessen kialakítani, ami otthonosabb, barátságosabb, jobban megfelel a lakók igényeinek. Szeretnénk, ha ők maguk is aktívan részt vehetnének a mindennapjaik alakításában és beleszólhatnának az életkörülményeik alakításába.

Az ünnepi megnyitót szövetségünk elnöke, Gyene Piroska folytatta, aki beszédében felidézte az immár harminc éves rendezvény legfontosabb pillanatait és megköszönte az SGYN-t támogató vállalatok áldozatos munkáját. Mint említette, a Fornetti, a Rauch és a Khell Food idén is több ezer adománnyal segítette az eseményt. Az elnökasszony kifejezte háláját a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, ami minden évben ingyenes belépést biztosít a sérült gyermeket nevelő családoknak. Egyúttal köszönetét fejezte ki az intézmény dolgozóinak is, akik évről-évre, az ÉFOÉSZ-szal szorosan együttműködve dolgoznak azon, hogy a fővárosba látogatók maradandó élményben részesüljenek. Végül pedig köszönetet mondott a miniszterelnöki hivatalnak az évek óta tartó együttműködésért. „Hálásak vagyunk, hogy idén ismét biztosították számunkra az ide érkező több ezer látogató ingyenes utaztatását az ország különböző pontjairól. Egyúttal köszönjük a Volánbusz Zrt.-nek és munkatársaiknak, hogy idén is megszervezték több ezer fő Budapestre, majd vidékre történő utaztatását.

Az ünnepi megnyitón Szabó Roland, az állatkert főigazgatója és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is felszólalt. A sort Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott zárta, aki kiemelte: „a kormány elkötelezett abban, hogy a fogyatékossággal élők számára is megteremtse az önálló életvitel körülményeit, az integráció lehetőségét, hogy ők is hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz.

A megnyitót követően idén is átadásra kerültek a Varázsceruza jótékonysági program során eddig összegyűlt adományok. Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora szerint idén eddig több mint nyolcezer csomag rajzeszköz gyűlt össze, de az akció egészen szeptember 30-ig folytatódik, így érdemes csatlakozni. Október elején az ÉFOÉSZ közreműködésével az érintett intézmények számára juttatják majd el a rajzeszközöket. A kezdeményezésről részletesebben itt lehet olvasni. A Civilút munkatársai ezúttal is többféle programmal, többek közt színezéssel és szélforgó-készítéssel várták a fiatalokat. Mellettük ismét megtalálható volt az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének (IFELORE) sátra, akik számos ügyességi játék mellett, a helyes elsősegélynyújtást mutatták be az érdeklődőknek. Idén első alkalommal csatlakozott hozzánk az Egyszülős Központ is, akik kavicsfestéssel és hasznos információkkal várták az egyedülálló szülőket. A velük való együttműködésről itt írtunk bővebben.

A korábbi évekhez hasonlóan most is a nagyszínpadnál pezsgett leginkább az élet. Rolando interaktív bűvészmutatványokkal szórakoztatta a közönséget a koncertek között, de idén a színpad mellé lett helyezve a szelfi automata is, ami ennek köszönhetően szinte mindig tele volt. A napot a Honeybeast indította el fülbemászó slágereivel. Őket Vastag Csaba követte, akinek a koncertje közben már teljesen megtelt a főbejárat előtti tánctér. Ezt követően az NKS lépett színpadra, vagány rappszámaik pedig látványos sikert arattak. A Kiflihajóval aztán ismét nyugodtabb vizekre eveztünk, végül pedig a Szeresd a Trashem Bébivel zártuk a napot. A programok sora pedig még mindig nem zárult le, hiszen ezúttal is volt lehetőség henna készítésre és különböző helyeken a CosHelp jelmezeket viselő munkatársaival is fotózkodhattak vagy éppen táncolhattak a látogatók.

Ezúton is köszönjük a támogatóinknak, a fellépőknek, a szervezésben segédkező embereknek, intézményeknek, hogy munkájukkal lehetővé tették az idei rendezvény létrejöttét! És legfőképpen köszönjük Nektek, hogy ismét csodálatos hangulattal, mosollyal és élettel töltöttétek meg az állatkertet.

Találkozzunk jövőre!

Egyszülős Központ a Sérült Gyermekek Napján

Idén az Egyszülős Központ is ott lesz a Sérült Gyermekek Napján

Szeptember 12-én tartjuk a Sérült Gyermekek Napját (SGYN) a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén első alkalommal működünk együtt az Egyszülős Központtal, amely a rendezvényen hasznos információkkal segíti az érintett családokat.

Kedden az Egyszülős Központban találkozott az intézmény vezetője, Nagy Anna, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt és szervezetünk elnöke, Gyene Piroska. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, „a fogyatékossággal élők és az őket képviselő szervezetek számíthatnak a magyar kormány támogatására.” Hozzátette, hogy a rendezvényre több ezer fiatal szokott ellátogatni rokonaikkal és segítőikkel, így a korábbi évekhez hasonlóan „a Volánbusz idén is 19 megye 57 városából térítésmentesen szállítja a résztvevőket a fővárosba.”

Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke az idén harmincadik évét ünneplő rendezvényről elmondta: Változatos programokkal, elfoglaltságokkal és sztárfellépőkkel, például Vastag Csaba koncertjével várják a rendezvényre érkezőket. Az ÉFOÉSZ idén is több szervezettel karöltve dolgozik azon, hogy a résztvevőknek felejthetetlen élményben legyen része. Immár hagyománnyá vált, hogy a Civilút az SGYN-en adja át a Varázsceruza során összegyűlt adományokat. Idén pedig már az Egyszülős Központ is együttműködik velünk, így az ő standjukkal is találkozhattok a rendezvényen.

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2018 óta működtet központot Pesten és Budán, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközileg is úttörő kezdeményezésnek számít. Nagy Anna, a központ vezetője elmondta “ma Magyarországon mintegy 300 ezer olyan család van, amelynek mindennapjaiból az egyik szülő hiányzik. A központ az elmúlt több mint négy évben 28 ezer családnak nyújtott támogatást.” A két civil szervezet közötti együttműködésről szólva kiemelte: a rendezvény lehetővé teszi, hogy szélesebb körben megszólítsák az egyébként gyakran “láthatatlanul élő” egyszülős családokat.

Europe-in-Action-Poster

A szegregáció felszámolásáról szóló konferenciát szervez az Inclusion Europe

A szegregáció felszámolásáról szóló konferenciát szervez az Inclusion Europe szeptember 7. és 9. között. A Europe in Action nevű háromnapos eseménysorozaton minden évben több, mint 200 önérvényesítő, családtag és szakember vesz részt Európa számos országából. A pandémia miatt 2020-ban elmaradt a rendezvény, 2021-ben pedig csak online kerülhetett sor rá.  Két év után most Brüsszelben szervezik meg a nemzetközi tanácskozást. A korábbi évekhez hasonlóan kollégáink, Bercse László és Czakó Tibor is ellátogatnak rendezvényre.

Az idei program témája -az Inclusion Europe idei kampányához igazodva- a szegregáció felszámolása. A résztvevők számos, izgalmas előadáson és workshopon vehetnek részt, amelyek -többek között- érintik a kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáját is, de szó lesz az Ukrajnában maradt fogyatékossággal élő emberek helyzetéről is. A teljes program itt tekinthető meg.

László az ÉFOÉSZ társelnökeként két szekcióban is felszólal majd. Javaslatait a konferencián résztvevő európai bizottsági szakértők is figyelemmel kísérik majd. Szeptember 7-én a kiváltás lesz a központi téma. A résztvevők a csehországban zajló kiváltás folyamatain, pozitív és negatív példáin keresztül tájékozódhatnak a témával kapcsolatos általános nehézségekről, elvárásokról és legfontosabb tanulságokról.

Ennek kapcsán László arról fog beszélni hogyan használhatják fel a tagállamok úgy a kiváltásra szánt európai uniós forrásokat, hogy az valóban az érintettek önálló életvitelét és közösségbe való befogadását erősítse. Az esemény online is követhető, de regisztrációhoz kötött! Jelentkezni ide kattintva lehet. A felület csak angol nyelven elérhető, de csupán a nevünket és az email címünket kell megadni, majd rákattintani a Küldés gombra.

Szeptember 8-án az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) szervez beszélgetést, ahol a befogadóbb önérvényesítésről lesz szó. László az EPSA elnökeként a szervezet munkájáról is beszámol.

A fentieken túl azt is megvitatják a résztvevők, hogy miként lehetne rendszerszintű változást eléri az értelmi fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességének kérdésében. Végül pedig azt is megvizsgálják, hogyan  lehetne az értelmileg sérült személyek és családjaik számára inkluzívabbá tenni a szociális védelmi rendszert.

Jövő héten még több információval jelentkezünk!