Bercse Lászlót választották meg az OFT egyik tagjának-2019_Graz_Europai_Onervenyesito_Konferencia

Bercse Lászlót választották meg az OFT egyik tagjának

Szervezetünk társelnökét, Bercse Lászlót választották meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) egyik tagjának. A döntés kulcsfontosságú, mivel érintettként és sokéves önérvényesítő munka eredményeként László hitelesen tudja közvetíteni az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy politikusokat és civil szervezetek delegáltjait tömörítő szervezet, mely a fogyatékosságügyi politika alakításában a kormány tanácsadó szerveként vesz részt. Ha a Kormány a fogyatékossággal élőket érintő döntést hoz, akkor azt az OFT tagjai megvitatják egymással, sőt a Tanács is hozhat olyan fogyatékos embereket érintő döntéseket vagy törvényjavaslatokat, melyeket a Parlament elé terjeszt szavazásra. A szervezet elnöke Fülöp Attila, a civileket pedig többek közt olyan érdekvédelmi csoportok képviselik, mint a SINOSZ, MEOSZ, AOSZ vagy éppen az ÉFOÉSZ.

László – aki 2011-ben már tagja volt a testületnek – megválasztása több szempontból is fontos mérföldkő. Szervezetünk delegáltjaként a Tanács egyedüli értelmi fogyatékossággal élő tagja, így releváns tapasztalattal rendelkezik a célcsoportot érintő leggyakoribb hátrányokról. Mindemellett korábbi szakmai tapasztalatainak köszönhetően sorstársai érdekét is megfelelően tudja képviselni. 2008 óta foglalkozik önérvényesítéssel és érdekvédelemmel. Rendszeresen vesz részt és szólal fel külföldi konferenciákon, így a nemzetközi érdekérvényesítésben is releváns tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben lett ez EPSA (Európai Önérvényesítők Platformja) elnöke, és az Inclusion Europe alelnöke. Ez utóbbi szervezet az európai értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik szervezete, amely Brüsszelben képviseli az érintettek érdekeit.

A nemzetközi érdekérvényesítésben szerzett tapasztalat elengedhetetlen, mivel László a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az ENSZ Bizottsággal, annak érdekében, hogy a magyarországi fogyatékossággal élő emberek jogai is jobban érvényesüljenek. Munkája során a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elvet hangoztatja, „amely éppen azt mondja ki, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk felett anélkül, hogy megkérdeztek volna minket. A mi életünknek mi vagyunk a szakértői és kovácsai, mi tudjuk a legjobban, hogy nekünk mire van szükségünk.” – foglalta össze László az OFT alakuló ülésén tartott beszédében.

A november 30-án tartott alakuló ülésen egyebek mellett az ÉFOÉSZ jelenlegi tevékenységeiről is beszélt. Beszámolt az önálló életvitelhez szükséges készségeket elősegítő workshopokról, illetve az itthon egyedülinek számító könnyen érthető applikáció fejlesztéséről. A jövőre vonatkozóan a választójog cselekvőképességtől független kiterjesztését, az önérvényesítő csoportok megerősítését, valamint az intézményi kiváltási program hatékony folytatását hangsúlyozta. Ez utóbbi folyamatnak a sikerét az ÉFOÉSZ a 2019-ben alakult Önálló Életviteli Centrumokon keresztül is tudja támogatni, melyek a célcsoport önálló életvitelre való felkészülését támogatják.

A cikk elején látható fotó 2019-ben készült a grazi Európai Önérvényesítő Konferencián

Ulesezett az Orszagos Fogyatekosugyi Tanacs

Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács

A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.

Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.

Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált  a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.

A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.

Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.

A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.

Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.

Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.

A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.

Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott  egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.

A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a  2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.

A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.

Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.

A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tobb-tamogatas-a-fogyatekossagugyi-szervezeteknek