„To be heard“ – Önérvényesítők találkoztak képviselőkkel
Értelmi fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik részvételének erősítése az európai uniós politikák alakításában
November 7. és 9. között, az Inclusion Europe,- az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait védő, európai ernyőszervezet- szervezésében két munkatársunk, Czakó Tibor és Sallai Ilona egy tréningen vettek részt, Brüsszelben. A „To be heard“ elnevezésű eseménysorozat önérvényesítők és családtagjaik, valamint az őket támogató szakemberek számára került megrendezésre. A célja az volt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek, a családtagok és az érdekvédelemben dolgozók részvételét erősítése az őket érintő európai uniós politikák alakításában. Ezalatt a három nap alatt lehetőségük volt személyesen találkozni Európai Parlamenti képviselőkkel és más európai uniós tisztségviselőkkel, hogy megismerjék a munkájukat, valamint, hogy közösen vitassák meg a különböző országokban felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit.
November 7., hétfő
Először Milan Šveřepa, az Inclusion Europe új igazgatója mutatta be nekünk a szervezet munkáját és beszélt arról, hogyan képviselik a tagszervezeteik érdekeit EU-s szinten és hogyan dolgoznak együtt az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Bizottsággal. Majd a résztvevők tapasztalatait hallottuk a kormányzati szervekkel és a politikusokkal-, nemzeti és nemzetközi szinten- történő közös munkáról.
Ezután a nemrég lezárult TOPSIDE+ projektről, az európai együttműködés egy jó példájáról kaptunk információkat. A TOPSIDE+ keretében több országban képeztek értelmi fogyatékossággal élő embereket, hogy sorstárs-segítők lehessenek. A sorstárs-segítés lényege, hogy a segítő és a segítséget igénybe vevő hasonló élményekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezáltal az érintettek lehetőséget kaptak, hogy egymást támogassák. A sorstárs-segítők más értelmi fogyatékos embereknek tartottak képzéseket, melyek hosszútávú célja az volt, hogy a résztvevők a társadalom teljes értékű tagjai lehessenek.
November 8., kedd
A második nap eseményei az Európai Parlament épületében zajlottak. A napot Martina Anderson ír és Helga Stevens belga származású Európai Parlamenti képviselők nyitották meg. Előbbi a parlamentben -,többek között- állampolgári jogokkal és igazságügyi kérdésekkel, míg utóbbi -,egyebek mellett- a foglalkoztatási és szociális területtel foglalkozik, hallássérültként pedig elkötelezett támogatója a fogyatékossággal élő emberek ügyének. Mindketten üdvözölték a résztvevőket és hangsúlyozták a közös munka és az önérvényesítő mozgalom fontosságát.
Ezután a TOPSIDE+ résztvevői számoltak be a programban szerzett tapasztalataikról. Ezzel kapcsolatban itt tekinthető meg egy videó francia nyelven, angol felirattal.
Később közvetlenül is beszélhettünk parlamenti képviselőkkel és az őket segítő asszisztensekkel. Főleg arról kérdeztük őket, hogyan tudunk kapcsolatba lépni az uniós döntéshozókkal és hogyan kaphatunk tőlük segítséget, ha az érdekvédelmi munka nemzeti szinten akadályokba ütközik és bizonyos folyamatokban a hazai döntéshozókkal nem sikerül együttműködnünk.
Végezetül pedig az Európai Bizottság két, fogyatékosságügyért felelős munkatársával találkoztunk. Először ők beszéltek nekünk a munkájukról, majd pedig az önérvényesítők hoztak fel olyan fontos problémákat, amelyek megoldásában a Bizottság segítségére is szükség lehet. Szóba került többek között a nagyintézmények kiváltása közösségi alapú lakhatási szolgáltatásokkal és a gondnokság rendszerének felváltása a támogatott döntéshozatal alkalmazásával.
November 9., szerda
Az utolsó nap azzal indult, hogy a nemzetközi politikai szintér alakulásáról és annak a fogyatékosságal élő emberek helyzetesre gyakorolt hatásairól beszéltünk. Jelentős negatív következményei lehetnek például annak, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, hiszen az országban ezután nem kell majd figyelembe venni a fogyatékossággal élő embereket védő uniós szintű szabályokat, a nemzeti szintű döntések meghozatalakor.
Ezután az ENIL, vagyis az Önálló Életvitel Európai Hálózatának irodájába mentünk, ahol megtudtuk, hogyan vesz részt a Hálózat az uniós politikák alakításában.
Ebéd után Senada Halilcevic, az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) elnöke bemutatta a szervezet szerepét az európai önérvényesítő mozgalomban. Majd elmondta, hogy a Platform vezetésének hamarosan új tagokra lesz szüksége, hogy hatékonyabbá tudják tenni a munkájukat és az együttműködést a tagszervezetekkel.
Zárásként a tréning résztvevői megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabban kívánunk együtt dolgozni annak érdekében, hogy közösen,- hazai és nemzetközi szinten is- könnyebben tudjunk változásokat elérni.
Légy önérvényesítő az ÉFOÉSZ-nál!
Aki hallott már Szövetségünk munkájáról, az jól tudja, hogy megalakulásunk óta számos területen igyekszünk segítséget nyújtani az értelmi fogyatékossággal élő embereknek. Azonban az érdekvédelmi munka, a szolgáltatások és lakó-, napköziotthonok fenntartása mellett elengedhetetlennek tartjuk, hogy maguk az érintettek is megtanuljanak kiállni saját magukért, véleményüket és döntéseiket bátran felvállalják, tehát: képesek legyenek az önérvényesítésre.
2016-ban új kollégával bővült az ÉFOÉSZ budapesti irodájának csapata, s így immár szakmai alapokon nyugodva lehetőségünk nyílt újra elindítani Önérvényesítő-foglalkozásainkat. Maga a képzés több részre lett bontva, így az első hat alkalommal az Önismeret-témakörével foglalkoztunk, október közepén pedig a Szabadidő és időbeosztás témája lesz a középpontban. Mondhatjuk úgy is, hogy a nemrég befejeződött képzési blokk volt az első lépés azon a hosszú úton, amelynek végére érve a résztvevő fiatalok már képessé válnak az önérvényesítésre, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. További témáink lesznek a család, barátság, párkapcsolat, szexualitás, emellett kitérünk a hivatali ügyintézésre, a pénzzel való bánásmódra, s a hatékony kommunikációra, konfliktuskezelésre is. További információkat a képzésről az Együtt Velünk blogon olvashat.
Az első csoport zárása, s az új csoport indulása alkalmából Czakó Tibort, az ÉFOÉSZ új szakmai referensét kérdeztük.
Ha egy laikusnak kellene elmagyaráznod az önérvényesítés fogalmát, hogyan fogalmaznál?
Az önérvényesítés önismereten alapszik, hiszen az önérvényesítő felismeri a saját érdekeit és képes azokat kifejezni. Ez nem csak szavakkal történhet meg. Mindenki úgy teszi ezt, amilyen formában képes rá. Az önérvényesítésnek épp ezért több formája létezik, kezdve a saját döntések meghozatalától, saját érdekeidnek a képviseléséig.
Napjainkban sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyett segítők, szülők, vagy más családtagok hoznak döntéseket. Különösen igaz ez a nagy intézményekben élő emberekre és a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberekre. Közülük sokan arról sem dönthetnek, mit szeretnének enni, vagy milyen ruhát szeretnének felvenni.
A politikai döntéshozatalban az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit szintén a családtagok, vagy szakemberek képviselik. Az érintetteknek a legtöbb esetben egyáltalán nincs beleszólásuk azokba a döntésekbe, amelyek befolyásolják az életüket.
Az ÉFOÉSZ azt szeretné elérni, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek ki tudják fejezni a véleményüket és saját maguk képviseljék az érdekeiket.
Mi volt a koncepció a foglalkozások megtervezésénél?
Egymásra épülő foglalkozások különböző témákban. A program az önismerettel és a környezet megismerésével kezdődik. Később az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő szakmai és jogi témákkal is fogunk foglalkozni. Azt szeretnénk, hogy az érintettek ezekről a témákról is tudjanak beszélni egymással és másokkal is.
A foglalkozások során egyéni és csoportos feladatokkal, valamint szituációs játékokkal dolgozzuk fel az adott témákat. Igyekszünk minden résztvevőre egyenként nagy figyelmet fordítani, ezért is van jelen két segítő a foglalkozásokon. Szeretnénk, ha mindenki aktívan részt venne a csoport munkájában és új ismereteket tudna szerezni.
Hol hirdettétek a foglalkozásokat? Nagy volt az érdeklődés?
A csoportot az ÉFOÉSZ honlapján és az új, Együtt Velünk oldalon hirdettük: http://egyuttvelunk.onervenyesites.hu/
Ezen a honlapon érintettek is dolgoznak. Itt is ki tudják fejezni véleményüket és megosztani a tapasztalataikat. Ezen kívül a facebookon is közzétettük a felhívást. Budapesti és környékbeli intézményeket pedig egyenként is megkerestünk e-mail-en keresztül. Az első foglalkozások témája az önismeret volt. Erre két csoportra elegendő érintett is összegyűlt.
Honnan érkeztek a résztvevők? Milyen volt a csoport összetétele?
Főleg fővárosi fiatalok érkeztek, de nagyon örültünk annak, hogy Nagykőrösről, egy nappali intézményből is jöttek csoporttagok. Őket az intézmény dolgozói segítették, hogy el tudjanak jutni hetente a foglalkozásokra. Ez a támogatás nagyon fontos a szülők és segítők részéről is. Szeretnénk, ha az érintettek minél önállóbbak tudnának lenni a mindennapokban. Ehhez azonban szükségük lehet támogatásra. Ezt ebben az esetben meg is kapták.
Szeretnénk, ha hozzájuk hasonlóan más, nem budapesti érintettekkel és intézményekkel is együtt tudnánk dolgozni. Már maga a rendszeres utazás és a szokásos környezetből való kilépés is nagyon fontos az adott személyek életében. Hiszen ezzel új tapasztalatokat szerezhetnek. A csoport résztevői értelmi fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek voltak. A legfiatalabb 15, a legidősebb csoporttag pedig 54 éves volt. A 2 csoport, összesen 16 fős tagságában 10 férfi és 6 nő volt jelen.
Fontos, hogy a foglalkozások minden értelmi fogyatékossággal élő ember számára nyitva állnak, képességektől függetlenül. Igyekszünk alkalmazkodni a résztvevők egyéni szükségleteihez és számukra megfelelő tevékenységeket kialakítani.
Milyen elvárásokkal, tervekkel kezdted el a csoport vezetését?
Szerettem volna, ha a résztvevők megismerik magukat. A saját külső- és belső tulajdonságaikat és ezekről nyíltan is tudnak beszélni.
Mennyiben tértek el a tapasztalataid az elképzelt koncepciótól?
Bizonyos témákról beszélni sokkal nehezebb volt az érintettek számára, mint azt gondoltam. Ehhez igyekeztünk is alkalmazkodni, például több időt adni egy-egy feladatra. Ezért is tartottunk a tervezettnél több foglalkozást.
Milyen változást hozhat egy-egy résztvevő életébe a közös munka?
Bízom benne, hogy a résztvevők új ismereteket szereznek magukról és az őket körülvevő világról. Szeretném, ha ezáltal önálló és aktív állampolgárokká tudnának válni.
Jó lenne, ha az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem lennének kiszolgáltatva a szociális ellátórendszernek. És nem mások jótékonyságának alanyai lennének, hanem a társadalom egyenrangú tagjai. Ehhez persze nagyon sok mindennek kellene változnia. Például a többségi társadalom hozzáállásában és az ide kapcsolódó politikákban. Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a célt ezek a foglalkozások nem képesek elérni. Pláne nem a társadalom egészének szintjén. De talán jó lépést jelenthetnek ebben a nagyon hosszú folyamatban.
Milyen sikerélményeid voltak?
Nagyon jó volt látni, hogy a csoport néhány tagja a foglalkozások végén olyan témákhoz is hozzá tudott és akart is szólni, amihez néhány héttel korábban még nem. Volt, aki nyíltabban és érthetőbben tudta megfogalmazni a véleményét bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, mint a közös munkánk elején.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az érintettek tudjanak önállóan fellépni bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor tudniuk kell segítséget kérni, ha valamivel nem boldogulnak. Ezért számomra jelentős eredmény, ha valaki felismeri, ha segítségre van szüksége. Örülök, ha ilyenkor mernek is segítséget kérni a feladatok megoldásához.
Mit gondolsz, min kellene változtatni?
Ez a csoport nekem is a tanulási folyamat első lépését jelentette. Sok tapasztalatot szereztem arról, hogy milyen témákat milyen módon lehet feldolgozni a csoporttal. A későbbiekben jobban oda kell figyelnünk, hogy elegendő időt biztosítsunk egy-egy téma megbeszélésére. Inkább kevesebb témával, de részletesebben kell foglalkoznunk. Mindenki számára érthető módon.
Kaptál-e bármilyen visszajelzést, akár szülőktől, segítőktől vagy maguktól a fiataloktól?
Nagyon fontos számunkra, hogy a résztvevők a foglalkozásokról is elmondhassák a véleményüket. Ezért az utolsó alkalmon egy könnyen érthető kérdőívben kérdeztük meg őket. Ebben leírhatták, mi tetszett és mi nem tetszett nekik. Szeretnénk az ő elmondásaikra is alapozni. Fejlődni és még hatékonyabban folytatni a munkát. A számomra egyik legjobban eső vélemény ez volt: „Minden jó volt itt az ÉFOÉSZ-ban”
Van olyan szülő és segítő is, akivel folyamatos kapcsolatban állunk. Ők is beszámoltak már arról, hogy a résztvevők lelkesen mesélik, miről beszéltünk a csoporton. Ezek szerint szívesen vesznek részt osztják meg az élményeiket.
Mikor indul az új csoport, s milyen céllal?
Az újabb téma foglalkozásai október 19-én szerdán indulnak. Ez a téma a Szabadidő és időbeosztás lesz. A csoport minden szerdán 16:30-tól 18:30-ig fog találkozni. Itt a Központi Irodában. Az új csoport érdekessége, hogy a lebonyolításában értelmi fogyatékossággal élő segítőim lesznek.
Kinek, kiknek javasolnád a jelentkezést az újabb csoportokba?
Minden értelmi fogyatékossággal élő fiatalnak és felnőttnek, akit érdekel az önérvényesítés. Vagy akár csak egy-egy téma is az adott programok közül.
Önérvényesítés határok nélkül – Prágában jártunk!
Az idei ősz mozgalmasan, szervezéssel és utazással indult Szövetségünknél. Nemrégiben kezdődtek el önérvényesítő foglalkozásaink, amelyek ezen a héten zárulnak, október második felében pedig új csoportot indítunk, amire itt lehet jelentkezni. Szeptember 16-án társelnökünk Bercse László, Sallai Ilona önérvényesítő, és Czakó Tibor szakmai referensünk három napra Prágába utazott egy nemzetközi tréningre, ahol az önérvényesítés és az önérvényesítők képzése volt a téma. A tréning a „Let’s do it!” nevet kapta, s a visegrádi országok szervezésében valósult meg.
A tréning résztvevői cseh, szlovák, lengyel és magyar önérvényesítők és segítőik voltak, összesen körülbelül 40 fő, így a válogatott programok igen izgalmasnak, változatosnak ígérkeztek. A program elsődleges célja a tapasztalat és információcsere volt, az önérvényesítő mozgalom erősítése és terjesztése a visegrádi országokban, a jó szakmai kapcsolatok megerősítése, összefűzése. A képzésen nagy segítséget jelentett, hogy mindenki a saját anyanyelvén beszélhetett, hiszen folyamatos tolmácsolás segítette a gördülékeny kommunikációt.
A szervező csehországi érdekvédelmi szövetség prágai önérvényesítői aktívan részt vettek a szervezésben és a képzés levezetésében is. Az esemény moderátorai is önérvényesítők voltak, így az érintettek igazán magukénak érezhették az eseményt, hiszen az előkészítés során is folyamatosan tanulniuk kellett, ezáltal pedig a már meglévő készségeiket fejlesztették, s kipróbálhatták magukat számos új, addig ismeretlen területeken is.
Az előkészítés során az önérvényesítők közösen választották ki a tréning témáját.
A téma „Az önérvényesítők és a család” lett. Egyrészt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereknek is joga van családot alapítani, viszont képességeikből és élethelyzetükből adódóan nehézségekbe ütköznek. Nehézséget jelent a társadalom és a család ellenállása, túlzott aggodalma is. Másrészt sok esetben problémás az önérvényesítők kapcsolata a szüleikkel. Például mennyire engedik a szülők önállósodni értelmi fogyatékossággal élő felnőtt gyermekeiket? Ezekre a kérésekre keresték a válaszokat a résztvevő önérvényesítők és segítőik.
A választott témához kapcsolódóan minden csoportnak kellett egy adott témát választania, amelyről workshopot tartott a többi résztvevőnek. Így szó esett a családi kapcsolatokról, párkapcsolatról, jogokról, önállóságról, az önálló életvitelről és a lakhatásról. A workshopok igen nagy feladat elé állították a résztvevőket, hiszen információkat kellett gyűjteniük, videókat és prezentációt készíteni, valamit a témáról önállóan beszélni és közös beszélgetést kezdeményezni. Mindezek a kihívások egyszerre voltak izgalmasak és kicsit rémisztőek az érintett önérvényesítőknek, azonban elmondható, hogy minden egyes jelenlévő nagyon ügyesen és talpraesetten oldotta meg a rábízott feladatot. A workshopok jó és oldott hangulatban teltek.
Az önérvényesítőknek egy rövid brosúrát is kellett készíteniük a tréningről. A brossúra vázlatát a képzés második napján, közösen írták meg, otthon pedig mindenki befejezi a rá vonatkozó részt, majd az összes visegrádi nyelvre (cseh, szlovák, lengyel, magyar) lefordítva, a későbbiekben az interneten lesz elérhető. A tréning mellett jutott azért idő egy kis közös városnézésre is, amelyet szintén helyi önérvényesítő fiatalok szerveztek és vezényeltek le. Ehhez jegyzeteket írtak, előre készültek a segítőikkel együtt.
A résztvevő országokból érkező önérvényesítők workshopjaikat egyénileg alakították.
A prágai csoport tagjai hetente találkoznak, sok más mellett az országgyűlési választásokról, bevándorlásról és a gondnokságról beszélnek. Egy videót mutattak be, amelynek az elnökválasztás volt a témája. Találkoztak már bírákkal is, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogairól beszéljenek velük.
Szlovákiában, Pozsonyban egy kezdő és egy haladó csoport működik, ahol a kezdő csoport tagjai a mindennapi életben tapasztalt közös problémákat beszélik meg, a haladó csoport pedig bonyolultabb témákkal foglalkozik. Például kommunikáció, döntések, felelősség, jövőbeni tervek, önálló életvitel. Egy videót mutattak be, amelyben arról beszélnek, milyen a felelős ember.
A lengyel csoport Varsóban működik, többségében az ENSZ Egyezmény cikkeiről, és jogokról beszélgetnek. Korábban részt vettek egy képzésen, amely a jogaikról és az értelmi fogyatékossággal élő emberek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről szólt. A workshopjukon videókat mutattak be az önálló lakhatás fontosságáról és nehézségeiről.
Szövetségünk képviseletében – tehát a magyar csoport tagjaként – Bercse László mutatta be az ÉFOÉSZ-t, majd beszélt az önérvényesítők és a szakemberek közös munkájáról, például az Együtt Velünk honlapról, helyi szervezetek önérvényesítő csoportjainak látogatásáról, monitorozásáról, az új csoportot indító szakemberek képzéséről. Elmondta, hogy nemrég indult egy „kezdő” csoportunk, amelynek célja, hogy a résztvevők egy hosszabb képzés során alkalmassá váljanak arra, hogy saját és társaik érdekeit maguk tudják képviselni és ne mások tegyék ezt helyettük. László beszélt további terveinkről is, egy újabb, \”haladó\” önérvényesítő csoport elindítását most őszre, tél elejére tervezzük. Ez a csoport már az aktív érdekvédelemre fog koncentrálni és – a szükséges támogatás és mentorálás megadása mellett – László és Ilona vezetésével fog működni. Emellett szeretnénk elindítani egy Országos Önérvényesítő Fórumot is.
Sallai Ilona önérvényesítő arról beszélt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket a párkapcsolatok és a családalapítás kérdéseiben is ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást. Ugyanazok a vágyaik, mint a többségi társadalom legnagyobb részének. Vágyaik elérése érdekében pedig joguk van segítséget kapni, de önálló döntéseket hozni. Ehhez kapcsolódóan a Palantír Film Alapítvánnyal közösen készült rövidfilmeket vetítettük le angol felirattal.
A tréning zárónapján, vasárnap az előző nap hallottakat foglaltuk össze. Minden csoportnak külön-külön válaszolnia kellett a következő kérdésekre, majd együtt megbeszéltük, ki mit válaszolt.
Mit fogunk elmondani a többi önérvényesítőnek, arról mi mindent tudtunk meg a tréning során?
Ilona és László: Tapasztalatokat hallottunk arról, milyen párkapcsolatban élni. Milyen nehézségekbe ütköznek a párkapcsolatban élő értelmi fogyatékos felnőttek? Milyen az, ha valakinek gondnokság alatt van a párja? Hogyan nehezíti meg ez a párkapcsolatot? Tanácsokat elfogadhatunk, de a saját életünkért és döntéseinkért mi magunk vagyunk felelősek.
Min gondolkoztunk el leginkább a találkozó során?
Ilona és László: Bármilyen állapotú és képességű is az adott ember, joga van az önálló élethez, a családalapításhoz, a megfelelő lakhatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz. Az önálló döntések meghozatalához a gondnokság helyett a támogatott döntéshozatalt kell erősíteni. „A gondnokság lehetetlenné teszi az önálló életvitel elérését.”
Sokszor a szülők jelentik a legnagyobb akadályt abban, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek önállóak legyenek és párkapcsolatban élhessenek. Ezért a szülők számára szükséges kiadványokat készíteni és képzéseket tartani. Ezen kívül szülő-találkozókat szervezni, ahol megoszthatják egymással a tapasztalataikat. Talán a nyitottabb szülők jó hatással lehetnek a túlféltő szülőkre.
Miért fontos, hogy részt vegyünk ilyen találkozókon?
Ilona és László: Minél több információt szerezni mások problémáiról és megpróbálni ezeket együtt megoldani. Tapasztalatcsere, újonnan megszerzett tudás beépítése a munkánkba. Bemutatni a munkánkat. Ismeretségekre szert tenni és tanácsot kérni, miben fejlődhetnénk.
A jelenleg szerkesztés alatt álló brosúrában bővebben lehet majd olvasni a résztvevő önérvényesítő fiatalok gondolatairól, tapasztalatairól. László és Ilona a szakmai találkozókról és a kapcsolattartásról szóló rész szerkesztését vállalták el.
A prágai tréningen László és Ilona újabb tapasztalatot szerzett a nyilvános szereplésnek köszönhetően, barátságok alakultak ki a résztvevők között, s Szövetségünk szakmai kapcsolatai is erősödtek. Reméljük, hogy a közös munkának és a felkészülésbe fektetett energiának hamarosan meg lesz a gyümölcse, hiszen októberben már László és Ilona aktív részvételével fognak zajlani a csoportfoglalkozások.
Jelentkezz új önérvényesítő csoportunkba!
Kedves Érdeklődő!
Az ÉFOÉSZ önérvényesítő csoportot indít
- értelmi fogyatékossággal élő fiataloknak,
akik már elmúltak 14 évesek;
- és felnőtteknek.
A csoporttal egymás után több témát dolgozunk fel.
A csoport segít
- hogy felismerd a saját érdekeidet
- és hatékonyan tudd őket képviselni mások előtt.
A program formája
Egymásra épülő foglalkozások
különböző témákban.
A program az önismerettel
és a környezet megismerésével kezdődik.
Később az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő
szakmai és jogi témákkal is fogunk foglalkozni.
Azt szeretnénk,
hogy az érintettek ezekről a témákról is tudjanak beszélni
egymással és másokkal is.
A különböző témák egymásra épülnek.
Egy témát 4 vagy 6 alkalom alatt dolgozunk fel.
Eljöhetsz csak 1 vagy néhány téma foglalkozásaira is.
De részt vehetsz az összes foglalkozáson is.
Témák
- Önismeret
- Család, barátság
- Párkapcsolat, szexualitás
- Kommunikáció és konfliktuskezelés
- Szabadidő, időbeosztás
- Pénzzel való bánás
- Munka
- Lakhatás
- Egészségügyi szolgáltatások
- Hivatali ügyintézés
- A múlt feldolgozása és jövőbeli tervek
- Előítéletek
- Bűnmegelőzés
- Támogatott döntéshozatal
- Politikai döntéshozatal Magyarországon
- Részvétel a közügyekben
A program kezdete
Az első téma az önismeret lesz.
Erről külön tájékoztatót készítettünk,
amiben megtalálod a részleteket.
Az első foglalkozás időpontja
- augusztus 09. kedd, 16 óra.
Jelentkezési határidő
- július 29.
A képzés helyszíne
Az ÉFOÉSZ Központi Irodája.
Címünk:
1093 Budapest,
Lónyay utca 17. 1/1.
11-es kapucsengő.
Ha további kérdésed van,
keresd Czakó Tibort
- személyesen az ÉFOÉSZ irodában,
- telefonon,
- vagy e-mailben.
E-mail cím:
Telefonszámok: 06-1/411-1356, 06-1/411-1357
A jelentkezési lapot kitöltve
küld el nekünk e-mail címünkre,vagy postai úton.
Személyesen is behozhatod.
Dokumentumok: (már nem elérhetőek)
- Jelentkezesi_lap_könnyen_ertheto
- Kepzesi_tajekoztato_ konnyen_ertheto
- Kepzesi_tajekoztato_konnyen_ertheto_onismeret
Élmények és emlékek a lisszaboni konferenciáról
Ahogyan már egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk róla, május 23 és 29-e között vettünk részt a Europe In Action elnevezésű konferencián Lisszabonban, Portugáliában. A Europe In Action az Inclusion Europe éves közgyűléssel egybekötött, évente megrendezett szakmai találkozója. Az ÉFOÉSZ küldöttségének tagja volt Gyene Piroska elnök asszony, Bercse László társelnök, Sallai Ilona önérvényesítő, valamint Czakó Tibor, Szövetségünk önérvényesítéssel foglalkozó szakmai referense. Az alábbiakban Tibor és László beszámolóját olvashatjátok.
Tibor: A szakmai találkozó fő témája az inkluzív oktatás volt, de sok szó esett az önérvényesítésről is. A résztvevők 23 európai országból érkeztek, valamint Ausztráliából, az Egyesült Államokból és Kanadából is. Jöttek szakemberek, önérvényesítők és családtagok is. Utóbbiak azért is fontosak, mert a találkozó lényeges eleme volt a családtagok bevonása az inkluzív oktatásba.
A konferencián szó volt az inkluzív oktatás jogi háttérről, a gyakorlati megvalósítás lehetőségeiről, valamint az egyes országok inkluzív oktatással kapcsolatos helyzetéről is. Megtudtuk például, hogy Portugáliában már nincsenek speciális iskolák, hanem az összes gyermek együtt tanul, fogyatékosságra való tekintet nélkül. Egy ilyen típusú oktatási rendszer hatékony működéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekre van szükség, amelyek még Portugáliában sem állnak rendelkezésre maradéktalanul. Az első pillantásra nagyon pozitív kép ellenére tehát, még sok munkára van szükség a cél eléréséhez.
Az előadásokból álló szekciókon kívül részt vettünk játékos workshop-okon és az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) közgyűlésén is, amely során főleg az önálló életvitel fontosságáról beszélgettünk. Az EPSA közgyűlésén leginkább önérvényesítők jelentek meg, ahogyan az EPSA vezetősége is önérvényesítőkből áll. Az EPSA az Inclusion Europe szervezeti keretein belül működik, viszont annyira önálló, hogy kétévente saját konferenciát is szoktak szervezni a tagok, akik maguk is értelmi fogyatékossággal élő emberek. A tavalyi évben, Madridban rendezett konferenciájukról is hallhattunk beszámolót a közgyűlésen, majd a jövőre rendezendő eseményről esett szó is.
Az Inclusion Europe közgyűlése szekciók hivatalos zárása után következett, amin már kevesebben vettük részt. Itt mi, az ÉFOÉSZ munkatársai is szavaztunk az Inclusion Europe új elnökségi tagjaira és elnökére.
A szervezet mostani elnöke Maureen Piggot, aki egy Észak-Ír származású hölgy. Az újonnan megválasztott elnök 2018-tól fog a helyébe lépni. Az ő neve Jyrki Pinomaa, és Finnországból érkezett. Egy olyan alapítványnak a vezetője, ami Finnországban 1000 db támogatott lakhatást biztosító lakást tart fenn. Gratulálunk neki az új, elnöki pozíciójához!
László: 2016. 05. 23-29-ig Lisszabonba repültem az ÉFOÉSZ-szal. Az Inclusion Europe szervezett egy konferenciát aminek a fő témája az oktatás volt, de volt önérvényesítés is. Hétfőn indultunk Budapestről 16:25-kor Lisszabonban voltunk 19:15-kor. Hétfő este még elmentünk a folyó parton sétálni és vacsoráztunk. Kedden egész napos kirándulás volt a Portugál királyok nyaralójánál és megnéztük az óceánt is.
Szerdán volt az önérvényesítőknek egy felvezetés a konferenciára, ahol én is felszólaltam, mert az volt a kérdés, hogy miért jó az önálló életvitel és én azt mondtam, hogy tapasztalat szerzés és az önérvényesítést lehet gyakorolni. Csütörtökön megkezdődött a konferencia és nagyon jó előadások voltak az inkluzív oktatásról. Délután megnéztem a Szent Jeromos székesegyházat. Este pedig fogadás volt a Városházán. Pénteken egész nap részt vettünk a konferencián. Szombaton volt a konferenciának az utolsó napja. Ahol összegeztük a konferenciának a tanulságait és ünnepélyesen lezárták a konferenciát. Vasárnap egész nap várost néztünk és éjszaka repültünk vissza Budapestre.
Nagyon jó volt Lisszabonban, nagyon szép város, mindenkinek javasolni tudom, hogy egyszer látogasson el ide. Mert egy fantasztikus élményben lesz része.
Egri kirándulás ÉFOÉSZ tagoknak!
Az ÉFOÉSZ Heves Megyei Egyesületének két Önérvényesítő csoportja működik jelenleg a városban. A jó idő eljöttével a fiatalokban és a szakemberekben is közös ötletként merült fel, hogy áprilisban egy nagyobb kirándulást szervezzenek a közeli Szépasszonyvölgyébe.
A találkozóra szeretettel várnak minden önérvényesítő fiatalt és ÉFOÉSZ tagot!
Helyszín: Eger, Szépasszonyvölgy
A találkozó időpontja: 2016. 04. 30. 10.00 óra
Program: Szalonnasütés, játék
Szalonnát, kenyeret, hagymát mindenkinek biztosítunk, ezért a részvételi szándékról visszajelzést kérnek!
Örök munkafüzet – Önérvényesítő leszek!
Önérvényesítő leszek!
Munkafüzet leendő önérvényesítők számára.
- A kiadvány megrendelhető: Jelenleg nincs a raktáron.