Europe-in-Action-Poster

A szegregáció felszámolásáról szóló konferenciát szervez az Inclusion Europe

A szegregáció felszámolásáról szóló konferenciát szervez az Inclusion Europe szeptember 7. és 9. között. A Europe in Action nevű háromnapos eseménysorozaton minden évben több, mint 200 önérvényesítő, családtag és szakember vesz részt Európa számos országából. A pandémia miatt 2020-ban elmaradt a rendezvény, 2021-ben pedig csak online kerülhetett sor rá.  Két év után most Brüsszelben szervezik meg a nemzetközi tanácskozást. A korábbi évekhez hasonlóan kollégáink, Bercse László és Czakó Tibor is ellátogatnak rendezvényre.

Az idei program témája -az Inclusion Europe idei kampányához igazodva- a szegregáció felszámolása. A résztvevők számos, izgalmas előadáson és workshopon vehetnek részt, amelyek -többek között- érintik a kiváltás, a foglalkoztatás és az önérvényesítés témáját is, de szó lesz az Ukrajnában maradt fogyatékossággal élő emberek helyzetéről is. A teljes program itt tekinthető meg.

László az ÉFOÉSZ társelnökeként két szekcióban is felszólal majd. Javaslatait a konferencián résztvevő európai bizottsági szakértők is figyelemmel kísérik majd. Szeptember 7-én a kiváltás lesz a központi téma. A résztvevők a csehországban zajló kiváltás folyamatain, pozitív és negatív példáin keresztül tájékozódhatnak a témával kapcsolatos általános nehézségekről, elvárásokról és legfontosabb tanulságokról.

Ennek kapcsán László arról fog beszélni hogyan használhatják fel a tagállamok úgy a kiváltásra szánt európai uniós forrásokat, hogy az valóban az érintettek önálló életvitelét és közösségbe való befogadását erősítse. Az esemény online is követhető, de regisztrációhoz kötött! Jelentkezni ide kattintva lehet. A felület csak angol nyelven elérhető, de csupán a nevünket és az email címünket kell megadni, majd rákattintani a Küldés gombra.

Szeptember 8-án az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) szervez beszélgetést, ahol a befogadóbb önérvényesítésről lesz szó. László az EPSA elnökeként a szervezet munkájáról is beszámol.

A fentieken túl azt is megvitatják a résztvevők, hogy miként lehetne rendszerszintű változást eléri az értelmi fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességének kérdésében. Végül pedig azt is megvizsgálják, hogyan  lehetne az értelmileg sérült személyek és családjaik számára inkluzívabbá tenni a szociális védelmi rendszert.

Jövő héten még több információval jelentkezünk!

Velemeny a Tophaz Specialis Otthon intezkedesi terverol

Vélemény a Topház Speciális Otthon intézkedési tervéről

Az ÉFOÉSZ Központ Önérvényesítő Csoportja Budapesten alakult 2016 ban. A csoport összesen 10 fő értelmi fogyatékossággal élő személyből áll. Közülük 2 fő a csoport segítőjeként dolgozik. A csoport találkozóin leginkább a jogainkról beszélünk. Együtt tanulunk például az ENSZ Egyezményről és az intézetek kiváltásáról. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem mindig tudják érvényesíteni a jogaikat. Ez azért van, mert vagy nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz, vagy esetleg a környezetük akadályozza őket ebben. Az önérvényesítés azért fontos a számunkra, hogy ki tudjunk állni a saját és társaink érdekeiért.

A gödi Topházban történtekről többször is beszélgettünk a csoporttal. A hír mindenkit lesújtott. Megnéztük azt tervet is, ami a vizsgálat után készült. Az intézkedési tervben, többek között szerepel a dolgozók képzése és az épület fejlesztése. Kimaradt viszont, hogy a lakók hogyan fogják feldolgozni az őket ért sérelmeket. A lakóknak rendszeresen kellene találkozniuk valakivel, aki a jogaikat védi.

Kérdésként felmerült bennünk, hogy a tervben, a korlátozó intézkedéseknél milyen hivatalos gyógyászati segédeszközök használatára gondoltak? Kérdés az is, hogy az új dolgozók felvételéhez honnan lesz több forrás?

Fontosnak tartjuk, hogy az összes intézetet vizsgálni kellene. Fontos lenne a folyamatos ellenőrzés, civil szervezetek és érdekvédők bevonásával. Természetesen nem mindenhol fordulnak elő ilyen szörnyűségek. Viszont nem is a Topház az egyedüli ilyen intézet. Hiszen ezekben sok fogyatékos személyt látnak el, összezsúfolva. Gyakran kevés dolgozóval és kevés pénzből. Legtöbbször a települések szélén, másoktól elzárva működnek. Ezért is fontos az intézmények bezárása. Helyettük támogatott lakhatást kell létrehozni és a fogyatékos személyek saját döntéseit támogatni.  Ezen kívül fontos, hogy a lakók megkapják a megfelelő felkészítést az önálló életvitelre és az önérvényesítésre.

Ulesezett az Orszagos Fogyatekosugyi Tanacs

Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács

A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.

Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.

Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált  a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.

A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.

Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.

A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.

Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.

Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.

A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.

Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott  egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.

A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a  2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.

A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.

Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.

A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tobb-tamogatas-a-fogyatekossagugyi-szervezeteknek

Stop Sign ca. 1990s

Nagylétszámú intézetek kiváltása az ÉFOÉSZ nélkül

Új stratégia készül az értelmi fogyatékos emberek nagylétszámú bentlakásos intézeteinek átalakítása ügyében, az érintettek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének javaslatait azonban, úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyják.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) az elmúlt időszakban számtalan javaslatot fogalmazott meg a nagylétszámú intézetek megszüntetésére vonatkozó kormányzati stratégia és a hozzá kapcsolódó uniós pályázati források felhasználásának ügyében.

A Szövetség  javaslatai azonban nem épültek be az elfogadás előtt álló dokumentumba.

A szervezet véleménye szerint a hosszú távú koncepció tervezete érthetetlen módon nem reagál az elmúlt időszak szakmai vitáira, nem egyértelműsíti az álláspontját olyan – akár az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményébe és európai uniós szakmai ajánlásokba ütköző kérdésekben, mint

  • teljes vagy részleges kiváltás kérdése
  • a rehabilitációs célú intézetek átalakítása
  • az újonnan létrejövő lakhatási szolgáltatások elhelyezése és maximális létszáma
  • az intézetekben élő fogyatékos emberek felkészítése
  • az önkormányzatok tájékoztatása, bevonása

A dokumentum nem tartalmazza a támogatott döntéshozatal és a gondnoksági rendszer felülvizsgálatára és átalakításra vonatkozó kötelezettségeket valamint a fogyatékos személyek választójogi korlátozásának felülvizsgálatára vonatkozó terveket sem.

Az ÉFOÉSZ szerint félő, hogy a kiváltási stratégia végrehajtásához kapcsolódó EFOP 1.9.1 és EFOP 2.2.2. pályázatokban rendelkezésre álló uniós forrásokat, nem elsősorban a fogyatékos emberek életminőségének javítása érdekében használják majd  fel.

 Az ÉFOÉSZ észrevételei a nagylétszámú intézmények kiváltásáról:
EFOESZ_eszrevetelek_2016

http://fszk.hu/szakmai-tevekenysegek/intezmenyi-ferohely-kivaltas/tars-projekt-efop-1-9-1/

https://www.palyazat.gov.hu/node/59803

Tenyfeltaro cikk az intezmenyi kitagolasrol a KM-en

Tényfeltáró cikk az intézményi kitagolásról a KM-en!

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése, vagyis az intézményi férőhely kiváltás programjának kidolgozása az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Azonnal reagálva a kialakult helyzetre Szövetségünk egy általános észrevételeket tartalmazó nyilatkozatot bocsátott a nyilvánosság elé.