2025 majus 15 igazsagugyi miniszter

2025. május 15-ig az igazságügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság szabályait

Fontos döntés született a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelmében. Határozatot fogadott el a Kormány arról, hogy 2025. május 15-ig az igazságügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság szabályait és jelentést kell készítenie a vizsgálatról.

Mindezt annak érdekében, hogy a magyar szabályozás minél inkább megfeleljen az ENSZ Egyezmény követelményeinek. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága 2020-ban is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Ptk. gondnoksági szabályai nem felelnek meg az Egyezmény követelményeinek, súlyosan sértik az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait.

A Bizottság ajánlásaiban többek között azt javasolta, hogy a részes államok töröljék a Ptk. azon rendelkezéseit, amelyek a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképtelenségét teljesen vagy részlegesen korlátozzák. A cél, hogy minden fogyatékossággal élő ember cselekvőképessége helyreálljon, és egy olyan támogatott döntéshozatali rendszer jöjjön létre, amely teljes mértékben összhangban áll az Egyezménnyel.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy az új Ptk. 2014-ben történt hatálybalépése után is nőtt a gondnokság alá helyezett emberek száma, ám a cselekvőképesség helyreállítása csak elenyésző esetekben történt meg. A támogatott döntéshozatal pedig jelenlegi formájában nem tudja megfelelően segíteni az egyéneket jogaik gyakorlásában.

A Kormány határozatot itt,  az ENSZ Bizottság ajánlásait magyar nyelven pedig itt találjátok.

ertelmi_f_forum_szavazati_jog

„Ha a többieknek lehet szavazni, akkor mi miért nem kapjuk meg ezt a jogot?”

Az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) Csongrád megyei Érdekvédelmi Szervezete Regionális Önérvényesítő Konferenciát rendezett a december 3-i fogyatékossággal élő személyek világnapja alkalmából. Az önérvényesítők olyan értelmi fogyatékossággal élő emberek, akik felszólalnak a saját és társaik érdekeiért. A november 30-án, Szegeden tartott szakmai tanácskozás témája az Európai Parlamenti választások és az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójoga volt.

Az érintettek és segítőik többek közt arról beszéltek, hogy milyen tapasztalataik vannak a választójog gyakorlásáról, vagy a választójogtól való megfosztásról. Arra a kérdésre is választ kerestek, hogyan aktivizálhatják egymást a közügyekben való részvételre, illetve hogyan hívhatják fel mások figyelmét az értelmi sérült embereket érő diszkriminatív választójogi gyakorlatra.

Magyarországon a gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő személyek közel 80%-a – nagyjából 50 000 fő – nem szavazhat, mert a bíróság kizárta őket a választójog gyakorlásából. Az ÉFOÉSZ egy évtizede küzd azért, hogy az értelmi fogyatékossággal élő magyar állampolgárok is szavazhassanak. Nemrég levélben hívta fel az országgyűlési képviselők figyelmét a hatályos szabályozás problémáira.

A konferencia résztvevői közül sokan elmondták, hogy másokhoz hasonlóan ők is szoktak politikáról beszélgetni családtagjaikkal és barátaikkal. A legtöbben az internetes híroldalakról, valamint a televízióból szerzik az információikat, amelyek alapján kialakítják politikai véleményüket. Úgy gondolják, azzal, hogy a bíróság kizárja őket a választásokból, azt üzenik nekik, az ő véleményük nem számít. Ezáltal nem tudnak beleszólni a közösség ügyeibe és teljesjogú állampolgárokká válni.

„Nagyon várom már a pillanatot, amikor elmehetek szavazni, és részben én is dönthetek arról, ami velem fog történni a jövőben.” – mondta el Tóth Éva önérvényesítő, a Csongrád megyei ÉFOÉSZ tagja. Gilicze Tamás, aki szintén nem gyakorolhatja választójogát így írta le, milyen érzés ez számára: „Másodlagos állampolgárnak érzem magam. Ha a többieknek lehet szavazni, akkor mi miért nem kapjuk meg ezt a jogot?”

Sallai Ilona, az ÉFOÉSZ tanácsadója, előadásában költői kérdést tett fel a résztvevőknek: „Ha bíróság döntené el minden egyes magyar állampolgár esetében, hogy megfelelően tájékozott-e hazánk közügyeiben, csak az értelmi fogyatékosokat zárnák ki a választásokból?” Az ÉFOÉSZ álláspontja szerint a választójoghoz való képesség vizsgálata objektív vizsgálati módszerekkel nem lehetséges, arra sem a szakértők, sem a bíróságok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve. A választójog gyakorlásához szükséges képesség nem mérhető, hiszen az alapvetően személyes szimpátián, politikai meggyőződésen, valamint családi hagyományokon alapul.

Beszédében Sallai Ilona hozzátette: „Egyedül az számít, hogy az adott személy akar-e szavazni, vagy nem. Ahelyett, hogy elveszik az érintettektől a választójogot, inkább támogatni kell őket, hogy tudjanak élni ezzel a joggal!”  Például könnyen érthetővé kell tenni a szavazólapokat és segítő személyt kell biztosítani a szavazóhelységben.

Az esemény sajtómegjelenései:

Borítókép: Szeged.hu