Szervezetünk társelnökét, Bercse Lászlót választották meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) egyik tagjának. A döntés kulcsfontosságú, mivel érintettként és sokéves önérvényesítő munka eredményeként László hitelesen tudja közvetíteni az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy politikusokat és civil szervezetek delegáltjait tömörítő szervezet, mely a fogyatékosságügyi politika alakításában a kormány tanácsadó szerveként vesz részt. Ha a Kormány a fogyatékossággal élőket érintő döntést hoz, akkor azt az OFT tagjai megvitatják egymással, sőt a Tanács is hozhat olyan fogyatékos embereket érintő döntéseket vagy törvényjavaslatokat, melyeket a Parlament elé terjeszt szavazásra. A szervezet elnöke Fülöp Attila, a civileket pedig többek közt olyan érdekvédelmi csoportok képviselik, mint a SINOSZ, MEOSZ, AOSZ vagy éppen az ÉFOÉSZ.
László – aki 2011-ben már tagja volt a testületnek – megválasztása több szempontból is fontos mérföldkő. Szervezetünk delegáltjaként a Tanács egyedüli értelmi fogyatékossággal élő tagja, így releváns tapasztalattal rendelkezik a célcsoportot érintő leggyakoribb hátrányokról. Mindemellett korábbi szakmai tapasztalatainak köszönhetően sorstársai érdekét is megfelelően tudja képviselni. 2008 óta foglalkozik önérvényesítéssel és érdekvédelemmel. Rendszeresen vesz részt és szólal fel külföldi konferenciákon, így a nemzetközi érdekérvényesítésben is releváns tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben lett ez EPSA (Európai Önérvényesítők Platformja) elnöke, és az Inclusion Europe alelnöke. Ez utóbbi szervezet az európai értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik szervezete, amely Brüsszelben képviseli az érintettek érdekeit.
A nemzetközi érdekérvényesítésben szerzett tapasztalat elengedhetetlen, mivel László a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az ENSZ Bizottsággal, annak érdekében, hogy a magyarországi fogyatékossággal élő emberek jogai is jobban érvényesüljenek. Munkája során a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elvet hangoztatja, „amely éppen azt mondja ki, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk felett anélkül, hogy megkérdeztek volna minket. A mi életünknek mi vagyunk a szakértői és kovácsai, mi tudjuk a legjobban, hogy nekünk mire van szükségünk.” – foglalta össze László az OFT alakuló ülésén tartott beszédében.
A november 30-án tartott alakuló ülésen egyebek mellett az ÉFOÉSZ jelenlegi tevékenységeiről is beszélt. Beszámolt az önálló életvitelhez szükséges készségeket elősegítő workshopokról, illetve az itthon egyedülinek számító könnyen érthető applikáció fejlesztéséről. A jövőre vonatkozóan a választójog cselekvőképességtől független kiterjesztését, az önérvényesítő csoportok megerősítését, valamint az intézményi kiváltási program hatékony folytatását hangsúlyozta. Ez utóbbi folyamatnak a sikerét az ÉFOÉSZ a 2019-ben alakult Önálló Életviteli Centrumokon keresztül is tudja támogatni, melyek a célcsoport önálló életvitelre való felkészülését támogatják.
A cikk elején látható fotó 2019-ben készült a grazi Európai Önérvényesítő Konferencián
A foglalkoztatás és a társadalmi befogadás összefüggéseiről tartott előadást kollégánk, Bercse László a Skills – Europe in Action elnevezésű konferencián. Az online eseményen a vírus utáni helyreállítás lehetséges irányairól is szó esett.
Az EPSA – vagyis az Európai Önérvényesítő Platform – múlt héten, az ausztriai Grazban rendezte meg az idei Halljátok a hangunkat című konferenciát. Az eseményre, amelynek témája a politikai részvétel volt, 12 országból összesen 150 önérvényesítő és segítő érkezett.
A konferencia megnyitóján beszédet mondott Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és Siegfried Nagl, Graz polgármestere is.
László – aki az EPSA elnöke és az Inclusion Europe egyik alelnöke is – beszédében elmondta: „Szeretnénk mi is a közösségeink elfogadott tagjai lenni. Ez nem lehetséges, ha sok társunknak nincs joga szavazni. Közösen kell nyomást gyakorolnunk a döntéshozókra egész Európában, hogy végre tegyenek valamit az ügyünk érdekében.”
A konferencia három napig tartott, és a rendezvény alatt különféle workshopokon is részt vehettek a jelenlévők. Bercse László is vezetett két foglalkozást, amelyeknek a témája a választójog és a politikai életben való részvétel volt.
Az első workshopon osztrák és lengyel önérvényesítők vettek részt. Az osztrák önérvényesítők elmondták, hogy Ausztriában 16 év felett mindenki szavazhat, és hogy az osztrák önérvényesítők beleszólhatnak a helyi politikába. Ugyanis a városok tanácsadó testületeket működtetnek, amelyek segítik a városvezetők munkáját, és ezek között olyan testületek is vannak, amelyekben fogyatékossággal élő emberek dolgoznak. A városok vezetői kikérik a véleményüket, ha olyan fejlesztést vagy programot terveznek, amely a fogyatékossággal élő embereket érinti. De a résztvevők azt is elmondták, hogy nem csak olyan kérdésekben szoktak felszólalni, melyek elsősorban a fogyatékossággal élő embereket érintik. Sokukat érdekli például a környezetvédelem, ezért gyakran foglalkoznak a klímaváltozás témájával és eljárnak a klímaváltozásról szóló szakmai beszélgetésekre és tüntetésekre is.
A második workshopon román, olasz, angol és osztrák önérvényesítők voltak jelen. A résztvevők elmondták, hogy többük országában az önérvényesítők fordítják könnyen érthető nyelvre a politikai pártok választási programjait. Az is kiderült, hogy bár sok országban már minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhat, mégis gyakran előfordul, hogy az érintettek sem tudnak a lehetőségről, sokan azt hiszik, hogy nincs joguk szavazni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a döntéshozók megfelelően tájékoztassák az érintetteket a jogaikról.
A konferencia alkalmából megjelent az Európa Nekünk című önérvényesítő hírlevél különszáma, amely – az ÉFOÉSZ fordításában – magyarul is elérhető.
Az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) Bercse Lászlót választotta meg elnöknek, június elején, Vilniusban. Szervezetünk társelnöke, a kinevezésnek köszönhetően, egyben az Inclusion Europe egyik alelnöke is lett. Az ÉFOÉSZ számára óriási büszkeség, hogy nemzetközi vezetőt delegálhatott, továbbá ez lehetőség is arra, hogy szervezetünk – európai szinten – nagyobb hatást gyakoroljon fogyatékosságügyben.
Bercse Lászlót a politika fontosságáról, saját karrierjéről és az önérvényesítésről kérdeztük.
Azzal, hogy EPSA-elnök, és egyben az Inclusion Europe egyik alelnöke lettél, nemzetközi politikai karriert futottál be. Mindig is vágytál politikai karrierre?
Mondhatjuk, hogy igen. Méghozzá azért, hogy képviselni tudjam a magyarországi, értelmi fogyatékossággal élő társaim érdekeit, és erősítsem a nemzetközi önérvényesítő mozgalmat. Az elnöki posztnak köszönhetően lehetőségem lesz befolyásolni az európai uniós döntéshozókat, illetve az európai uniós fogyatékosságügyi politikát, annak érdekében, hogy jobbak legyenek az érintett emberek életkörülményei.
Mióta érdekel a politika?
Már nagyon régóta figyelemmel kísérem a politikai élet alakulását. Követem a híreket és mindig elmegyek szavazni is.
Miért tartod fontosnak, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is foglalkozzanak politikával?
Mert a politika a közös ügyeinkről szól. A politikai döntések mindenki életét érintik, így az értelmi fogyatékossággal élő emberekét is. A saját életünkről, illetve saját érdekeinkről pedig mi tudunk a leghitelesebben nyilatkozni. Éppen erről szól a „Semmit Rólunk, Nélkülünk!” elv is – arról, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk fölött, a megkérdezésünk nélkül. 2006-ban jelent meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Emberek Jogairól Szóló Egyezménye, amely világosan kimondja, hogy minden fogyatékos embernek joga van aktívan részt venni a közéletben. Akár úgy, hogy elmegy szavazni, akár úgy, hogy mások rá szavaznak. Ezt az egyezményt Magyarország 2007-ben – az elsők közt – ratifikálta, de még mindig nem érvényesítette.
Kérlek, fejtsd ki, hogy mi az az EPSA és az Inclusion Europe, valamint, hogy miért fontosak ezek a szervezetek.
Az Inclusion Europe egy brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekeit védi, Európa-szerte. Ernyőszervezetként összesen 74 nemzeti illetékességű szervezetet tömörít, 39 országból – ezek közé tartozik az ÉFOÉSZ is. Az EPSA pedig – vagyis az Önérvényesítők Európai Platformja – az Inclusion Europe részeként működik. Az platform célja, hogy az önérvényesítők, tehát az értelmi fogyatékossággal élő érdekvédők, hallatni tudják a hangjukat egész Európában. Az EPSA vezetői önérvényesítők, tagjai pedig olyan szervezetek, amelyeket érintettek vezetnek, illetve amelyek vezetésében érintettek is részt vesznek. A munkájuk azért fontos, mert hatással vannak az európai uniós intézményekre, így képesek tenni annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára kedvező döntések szülessenek. Ezen kívül konferenciákat szerveznek az érintett emberek, valamint családtagjaik, illetve segítőik számára, ahol a jelenlévők megoszthatják egymással a tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól.
2019.05.10. ÉFOÉSZ Választójogot mindenkinek! című kerekasztal beszélgetés és kiállításmegnyitó. Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség
Mióta vagy tagja az ÉFOÉSZ-nek, és mióta az EPSA-nak? Hogy kerültél be a szervezetekbe?
Az ÉFOÉSZ-nek 2008 óta vagyok a tagja, és a szervezet munkatársaként régóta járok az Inclusion Europe eseményeire, ahol megismerkedtem más tagszervezetek önérvényesítőivel. Az EPSA-ba úgy kerültem be, hogy 2017 januárjában meghívtak egy találkozóra, Brüsszelbe. Itt közvetlenül is együtt dolgoztam a vezetőkkel: közösen alakítottuk ki a szervezet prioritásait a következő évekre. Nagyon jól tudtunk együttműködni, a közgyűlés pedig még ennek az évnek a tavaszán, Prágában beválasztott a vezetőségbe. Az EPSA delegáltjaként az Inclusion Europe elnökségébe is bekerültem.
Milyen gyakran kell külföldre utaznod?
Évente három-négy alkalommal: elnökségi ülésekre, szakmai egyeztetésekre és konferenciákra.
Milyen fontos rendezvények alkalmával tartottál előadásokat?
Sok helyen képviseltem már társaim érdekeit, mind itthon, mind pedig külföldön. Csak, hogy néhányat említsek: 2008 novemberében részt vettem, és fel is szólaltam a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapján, a magyar parlamentben. 2011-ben az ÉFOÉSZ delegáltja voltam az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsban (OFT). 2012-ben részt vettem Genfben az ENSZ Fogyatékossággal Élő Emberek Jogaival Foglalkozó Bizottságának ülésén, ahol felülvizsgálták a Fogyatékossággal Élő Emberek Jogairól Szóló Egyezmény hazai megvalósulását – és itt fel is szólaltam a bizottság előtt. 2018-ban meghívtak az Európai Bizottság és egy nemzetközi szakértői csoport közös megbeszélésére, Brüsszelbe. Itt arról kérték ki a véleményem, hogyan lenne érdemes szabályozni az Európai Unióban, a kiváltásra adható uniós forrásokat annak érdekében, hogy ezek a pénzek valóban a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelét és társadalmi befogadását segítsék elő.
Ilyenkor hogyan érkezik a felkérés? Hogyan szoktál felkészülni; van-e, aki segít ebben, akivel gyakorolsz és aki tolmácsol neked?
A felkéréseket e-mailben szoktam kapni: a munkatársaim az Inclusion Europe-ból megírják nekem, hogy hol és milyen témában lesz a következő konferencia vagy megbeszélés, majd a részleteket – hogy kinek mi lesz a feladata, milyen témában fog workshopot vagy előadást tartani – Skype-on beszéljük meg. Ilyenkor Czakó Tibor kollégám szokott nekem segíteni: együtt készítjük el a prezentációkat, együtt gyakorlunk, és ő szokott nekem tolmácsolni is.
Kérlek, pár szóban, fejtsd ki, mit jelent az önérvényesítés, hogy azok is megértsék, akik még nem ismerik ezt a fogalmat.
Az önérvényesítés azt jelenti, hogy megtanuljuk, milyen jogaink és kötelességeink vannak. Ha pedig már tisztában vagyunk ezekkel, a társainknak is átadhatjuk a tudásunkat.
Miért fontos számodra az önérvényesítés, milyen célokat képviselsz és milyen változásokat szeretnél elérni?
Számomra az önérvényesítés azt jelenti, hogy tolmácsolom a döntéshozók felé a társaim problémáit és kérdéseit, valamint, hogy nemzetközi eseményeken beszámolok arról, milyen történések vannak Magyarországon a fogyatékosságügyben. Más országok önérvényesítőitől pedig igyekszem minél több új dolgot tanulni, és felhasználni ezeket a hazai munkám során. A fő célunk – amelyért itthon és külföldön egyaránt dolgozunk –, hogy minden fogyatékossággal élő ember tudjon önálló életet élni, saját döntéseket hozni, valamint, hogy mindannyian a társadalom teljes jogú tagjai lehessenek.
Bercse László és Sedana Halilcevic, az EPSA leköszönő elnöke
Ha meg kellene nevezned az öt legfontosabb ügyet, amelyek javíthatnának a Magyarországon élő értelmi fogyatékossággal élő személyek életén, mely lenne az az öt ügy? És miért pont ezeket emeled ki?
Az első, amit említenék, az önálló életvitel. Sokkal több támogatást kell nyújtani az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára, hogy önállóan tudjanak élni, ne pedig nagy intézetekben, másoktól elzárva. A második a választójog – azt gondolom, hogy a gondnokság alatt álló emberek számára is lehetővé kell tenni, hogy szavazhassanak. Ezzel összefügg a harmadik: a támogatott döntéshozatal – ugyanis el kell érni, hogy az érintett emberek a gondnokság helyett, inkább a támogatott döntéshozatalt vegyék igénybe, hosszú távon pedig szűnjön meg a gondnokság. A negyedik az akadálymentesítés: sokkal több könnyen érthető információra van szükség, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek könnyebben tudjanak tájékozódni a világban. Az ötödik pedig a munkához való jog, hiszen fontos, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is tudjanak munkát vállalni, és másokkal együtt dolgozni. Azért ezeket a területeket emeltem ki, mert az említett ENSZ Egyezmény is foglalkozik ezekkel a témákkal, és az EPSA legfontosabb céljai is ezek. Az ENSZ Egyezmény világosan és érthetően kimondja, hogy ezeket a jogokat és lehetőségeket biztosítani kell a fogyatékossággal élő emberek számára, annak érdekében, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak.
Mit gondolsz, az új pozícióidnak köszönhetően nagyobb hatással tudsz majd lenni a politikai döntéshozókra, nemzeti és nemzetközi vezetőkre?
Bizakodó vagyok, remélem, hogy igen. Európában pozitív változás indult be például a választójog tekintetében: egyre több ország biztosítja a választójogot minden értelmi fogyatékossággal élő ember számára. Arra kell törekednünk, hogy ez előbb-utóbb az összes európai országban megvalósuljon.
Tudnál mondani egy példát arra, amikor valamely ügyben sikerült változtatásra bírni politikusokat, és egy olyan példát, amikor nem sikerült?
Pozitív példának a támogatott döntéshozatalt hoznám fel. Az ÉFOÉSZ-nek és más érdekvédő szervezeteknek kitartó munkával sikerült elérnie, hogy ez bekerüljön a Polgári Törvénykönyvbe. Azt viszont sajnos még nem tudtuk elérni, hogy kivétel nélkül, minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson.
Ha valaki szeretne a nyomdokaidba lépni: ÉFOÉSZ-tag, önérvényesítő lenni, majd esetleg tisztségeket betölteni, mit kell tennie?
Aki szeretne önérvényesítő lenni, annak azt javaslom, hogy legyen határozott, céltudatos és ambiciózus. Csatlakozzon a lakóhelyéhez legközelebbi önérvényesítő csoporthoz, és tanuljon a jogairól – álljon ki önmagáért és a társaiért. Ha pedig szüksége van ehhez támogatásra, nyugodtan forduljon hozzánk.
Milyen külföldi megbízásod lesz legközelebb, hova kell utaznod?
Legközelebb az EPSA nemzetközi önérvényesítő konferenciáján fogok részt venni, ami szeptemberben lesz Grazban, Ausztriában. A konferencia szervezésében és előkészítésében is segítek, ott helyben pedig több műhelymunkát is fogok vezetni.
A cikk könnyen érthető változatát ide kattintva lehet elolvasni.
2019. május 23. és 26. között zajlanak az Európai Unió tagállamaiban az európai parlamenti választások. Magyarországon a választás május 26-án fog megtörténni. A választások mindenki számára nagy jelentőséggel bírnak, így az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára is. Ekkor fogjuk ugyanis eldönteni, ki képviseljen minket a következő öt év során az Európai Parlamentben, vagyis az Unió egyik legfontosabb döntéshozó intézményében.
„Számomra nagyon fontos, hogy szavazzak az európai választásokon. Nekem számít az, hogy ki fog engem képviselni az Európai Parlamentben. Szeretném, ha az Európai Parlament olyan döntéseket hozna, amik nekem és más fogyatékossággal élő embereknek is jók.” – mondta Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke és az Inclusion Europe elnökségi tagja egy korábbi interjúban.
Az ÉFOÉSZ amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el egész Európában, évek óta küzd azért, hogy az érintett emberek másokkal egyenlő módon tudják gyakorolni választójogukat. A nemzetközi munkát az egyes európai országokban működő tagszervezeteikkel-, így az ÉFOÉSZ-szal is- közösen végzik.
A közös törekvések részeként az Inclusion Europe elkészítette választási kiáltványát, amely mostantól magyar nyelven is elérhető. A dokumentum konkrét cselekvéseket ír le, ezáltal gyakorlati segítséget ad ahhoz, hogy együtt hozzuk ki a legtöbbet a 2019-es európai parlamenti választásokban rejlő lehetőségekből.
A kiáltvány három részből áll, amelyek közül az első kettő azoknak szól, akik támogatják az említett célt: önérvényesítőknek, családtagoknak, illetve más aktivistáknak és uniós állampolgároknak. A harmadik rész címzettjei politikai pártok és jelöltjeik, valamint a választások lebonyolításáért felelős intézmények, annak érdekében, hogy a választások minden szempontból hozzáférhetők legyenek az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára.
A választási kiáltvány különböző részei itt érhetők el:
Nemrég az ÉFOÉSZ is készített hasonló dokumentumot, amely könnyen érthető módon írja le többek között azt, mi az Európai Parlament, mi a szavazás menete, illetve mit várunk el a jelöltektől megválasztásuk esetén. A „Választójogot mindenkinek!” című kiadványt itt lehet elolvasni.
Cikkünk borítóképén Bercse László látható (balra), osztrák kollégája, Andreas Zehetner (jobbra) társaságában, aki az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) egyik vezetője. A kép az Inclusion Europe 2018. októberi vezetői képzésén készült, Brüsszelben. Az önérvényesítők kezében található felirat jelentése: „Hadd szavazzunk!”
A cikk könnyen érthető változatát ide kattintva lehet elolvasni.
Milliók vannak megfosztva még napjainkban is szavazati joguktól az Európai Unió tagállamaiban. Jelenleg 10 uniós tagállamban van választójoguk az gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő embereknek, 11-ben a bíróság vagy a gondnok dönt róla (köztük Magyarországon), 6 államban pedig a gondnokság alá helyezéssel automatikusan elvesztik ezt a jogot az érintettek (forrás: az Inclusion Europe adatgyűjtése).
Február 14-15. között az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) volt Budapesten a házigazdája az Inclusion Europe minden évben megrendezésre kerülő találkozójának. Az Inclusion Europe az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el egész Európában. A brüsszeli székhelyű szervezet jelenleg 74 tagszervezetet tömörít, összesen 39 országból. Az eseményen a tagszervezetek vezetői találkoznak egymással, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki, illetve, hogy tapasztalatot cseréljenek, így erősítve az érintett célcsoport társadalmi befogadását.
A mostani találkozó legfontosabb témája az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójoga és az ezt támogató, nemzetközi érdekvédelmi munka volt. Jyrki Pinomaa, az Inclusion Europe elnöke elmondta: „Az értelmi fogyatékossággal élő emberek nagyon jól tudják, hogy mit akarnak és alig várják, hogy szavazhassanak. Nagyobb részvételt akarunk az európai választásokon? Az értelmi fogyatékossággal élő személyek készen állnak. – tette hozzá az elnök.
A szakmai találkozón részt vettek az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának helyi munkatársai, valamint Stephen Clark, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága Kapcsolattartó Irodák Igazgatóságának igazgatója. Kollégái együtt gondolkodtak arról, hogyan tudnak minél több embert – beleértve az értelmi fogyatékossággal élő személyeket és családtagjaikat is – bevonni a 2019-es európai választàsba.
Az ÉFOÉSZ a választójoggal kapcsolatban azt szeretné elérni, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson cselekvőképességre való tekintet nélkül. Az Inclusion Europe segítségével pedig európai uniós szinten is folyamatosan kampányol. Tavaly például elkészült „Választójogot mindenkinek!” című, könnyen érthető tájékoztató füzet az európai parlamenti választásokról, valamint konferenciát is szerveztek, ahol maguk az érintettek osztották meg a tapasztalataikat a választójogtól való megfosztásról.
A 2017. június 1-től június 3-ig tartott szakmai találkozó témái a barátság, szerelem és a párkapcsolatok voltak.
A konferenciára 29 ország, összesen 225 képviselője érkezett, akik 3 nap alatt 5 nagylétszámú előadáson és 20 kisebb csoportokban zajló workshop-on vehettek részt. A minőségi szakmai tartalmakról 50 előadó gondoskodott. Az idei eseményen fontos előrelépés volt, hogy a tavalyihoz képest jóval több önérvényesítő szerepelt az előadók között.
A konferencián az ÉFOÉSZ három képviselője is jelen volt. Ők Bercse László társelnök, Sallai Ilona érdekvédelmi tanácsadó és Czakó Tibor szakmai referens.
Bercse László két alkalommal is tartott előadást. Első nap a saját munkáját mutatta be, vagyis azt, hogy önérvényesítőként milyen feladatai vannak.
Senada Halilcevic egy önérvényesítő Horvátországból. Élete nagy részét intézetekben töltötte. Ma már önállóan él egyedül és a munkájában is sikeres. Ő az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) és a horvátországi Önérvényesítő Szövetség vezetője. Senada-val Bercse László önérvényesítő, az ÉFOÉSZ társelnöke beszélgetett Brüsszelben, az Inclusion Europe irodájában. Arról kérdezte, mik a feladatai a munkájában, hogyan viszonyulnak náluk a politikusok a fogyatékossággal élő emberek problémáihoz és hogyan lehetne erősebb az európai önérvényesítő mozgalom?
A teljes interjú az Együtt Velünk önérvényesítő blogon olvasható >>>
