valasztojogotmindenkinek

Ön kapna választójogot? – Kvíz!

2019 a választások éve – halljuk gyakran ezt a jól csengő mondatot. Azonban Magyarországon még ma sem illet meg mindenkit a választójog. Azok a gondnokság alatt álló, fogyatékossággal élő személyek, akikről a bíróság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkeznek elégséges belátási képességgel, sem az európai parlamenti, sem az önkormányzati választásokon nem adhatják le voksukat. Szervezetünk álláspontja szerint nem létezik olyan módszer, amellyel a belátási képességet obejktív módon mérni lehet.

A gyakorlat az, hogy a bírósági eljárás során a műveltséggel és tájékozottsággal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel a vizsgált személyeknek. Összegyűjtöttünk ezek közül párat, hogy mindenki letesztelhesse, neki vajon járna-e a választójog vagy sem. Mivel nem létezik olyan állandó kérdéssor, amelyet minden esetben használnak a bíróságok, ezért olyan kérdéseket gyűjtöttünk, amelyekről tudjuk, hogy ezeket valaha feltették az érintetteknek.

Kvízünkben minden kérdéshez négy válaszlehetőséget adtunk meg, azonban a valóságban, a vizsgált értelmi fogyatékossággal élő személyek helyzete még nehezebb, ugyanis nekik maguktól kell válaszolniuk, nem pedig egy listából kell kiválasztaniuk a megfelelő válaszokat.

Valasztojogot a fogyatekossaggal eloknek-parliament-EU

Választójogot a fogyatékossággal élőknek!

Az ÉFOÉSZ állásfoglalása szerint a választójog minden magyar állampolgárt megillet, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is. Azonban ezzel nem mindenki ért egyet. Facebook oldalunkon számos hozzászólást kaptunk az elmúlt néhány hétben, melyekre ezúton reagálunk.

Az alábbiakban, azokat a kommentek, vagy kommentekből származó részleteket emeljük ki, amelyek észrevételünk szerint a gyakran felmerülő kérdések, felvetések körébe tartoznak.

„A mindennapi életben is saját rossz döntéseiktől kell védeni őket. Naivak, becsaphatók.”

Életünk során mindannyian számtalan különféle döntést hozunk, melyek között vannak jók és rosszak. A választójoggal rendelkező, nem fogyatékossággal élő állampolgárokat sem óvja meg senki a saját döntéseiktől, illetve senki nem vizsgálja felül, hogy döntéseiket racionális vagy érzelmi alapon hozzák-e meg. Választások esetén sem beszélhetünk objektív értelemben jó vagy rossz döntésekről – mindannyian az induló pártok és képviselőjelöltek közül, egy meghatározott listából választunk.

„Egy értelmi fogyatékost, még enyhébb esetben is könnyű befolyásolni. Így a választások tisztasága lenne megkérdőjelezhető.”

A választási kampányok arról szólnak, hogy a politikusok és pártok megpróbálják meggyőzni a választókat arról, hogy érdemes rájuk szavazni. A politikai meggyőzés egyik legfőbb eszköze a befolyásolás. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek pont ugyanannyira befolyásolhatók, mint a nem érintettek. A választási csalások megelőzésének pedig nem lehet legitim módja az, hogy elvesszük egyes állampolgárok választójogát, ezzel őket büntetve, nem pedig azokat, akik csalást követnek el.

„Ha gondnokság alatt van, már a szó is jelzi, hogy gondoskodnak róla, nem önálló, tehát a gondnok szavazna. Nem kell változás, ez így jó sajnos, nem tudna jól szavazni.”

A hazai jogi szabályozás szerint mindenki csakis önállóan gyakorolhatja választójogát. Az érintett gondnoka nem szavazhat az érintett helyett, erre nincsen jogi lehetősége.

„18 év alatt sem lehet szavazni, nem látom a problémát.”

Az ÉFOÉSZ nem ért egyet azzal a szemléttel, hogy a felnőtt értelmi fogyatékossággal élő embereket gyermekként kezeljünk. Sem a mindennapokban, sem jogi szempontból. Azért probléma, ha kizárjuk őket a választójogból, mert a fogyatékossággal élők egy olyan csoport, akik hagyományosan kiszorulnak a társadalmi élet számos területéről: sokan nem találnak munkahelyet, nem részesülnek megfelelő oktatásban, vagy nem hozhatnak önálló döntéseket a saját életükről. Ha a szavazásból, vagyis a közös ügyeinkről szóló döntésekből is kizárjuk őket, azzal azt üzenjünk, hogy nem számít a véleményük, és nem tekintjük őket a társadalmunk teljes értékű tagjának. Hiszen akinek nincs választójoga, annak nincs beleszólása a közösség ügyeibe.

„Ha értelmi fogyatékos, akkor gyakorlatilag semmit nem fog fel, se segítséget se propagandát.”

Ez nem igaz. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek nem alkotnak homogén csoportot; a fogyatékosság jellege és mértéke is nagyon eltérő lehet személyenként. Ugyanakkor – épp a megértés megkönnyítése érdekében – nagyon fontosnak tartjuk, hogy mind a választási eljárásra vonatkozó dokumentumok, mind pedig a pártok programjai a könnyen érthető kommunikáció módszerének megfelelően készüljenek.

„Fogyatékos, tehát nem is tudja mi az a politika.”

Mint már említettük, az értelmi fogyatékossággal élő személyek nem alkotnak homogén csoportot. Mind az érintettek, mind a többségi társadalom tagjai közt is van, akit érdekel a politika és van, akit egyáltalán nem. A választójog olyan alapjog, amely érdeklődésre való tekintet nélkül mindenkit meg kell, hogy illessen.

„Ez ugyanúgy csalás, mint a külföldi magyarok autóbuszos beutaztatása, és előzetesen a tömeges bejelentése a magánházakba!”

A választójog alapjog, így választójoggal felruházni egy magyar állampolgárt nem csalás. Amennyiben valaki a saját nevében ad le szavazatot, nem csal, hanem jogot gyakorol. Azonban, ami a határon túli magyarokat illeti, rájuk valóban más szabályozás vonatkozik: akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek, kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe, attól függetlenül, hogy értelmi fogyatékossággal élnek-e vagy sem. A magyar bíróságok nem hoznak döntést az ő cselekvőképességükről és választójogukról, így az olyan korlátozások, amelyek egy Magyarországon élő értelmi fogyatékossággal élő személyt érnének, őket nem érintik. Álláspontunk szerint ez egy jogilag nem megindokolható döntés, amelyet felül kell vizsgálni.

„Valószínűleg nem volt véletlen a bírósági döntés.”

Tapasztalatunk szerint az eljárás során a műveltséggel és tájékozottsággal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, például arra kérik a vizsgált személyt, hogy soroljon fel négy-öt minisztert. A nem érintett választópolgárokon senki nem kéri számon politikai ismereteiket.

#választójogotmindenkinek

Valasztojogot mindenkinek cover

Választójogot mindenkinek!

Könnyen érthető kiadvány az európai parlamenti választásokról

Cikkünk könnyen érthető változata itt érhető el.

Magyarországon a gondnokság alatt álló értelmi fogyatékossággal élő személyek közel 80%-a – nagyjából 50 000 fő – nem szavazhat, mert a bíróság kizárta őket a választójog gyakorlásából. Az ÉFOÉSZ egy évtizede küzd azért, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő magyar állampolgár szavazhasson. Nemrég levélben hívtuk fel az országgyűlési képviselők figyelmét a hatályos szabályozás problémáira. Ezzel egyidejűleg kiadványt készítettünk, amely a könnyen érthető kommunikáció módszerével írja le az európai parlamenti választásokról szóló legfontosabb tudnivalókat.

Az országgyűlési képviselőknek írt levelünkben többek között arra világítottunk rá, hogy a választójoghoz való képesség vizsgálata objektív vizsgálati módszerekkel nem lehetséges, arra sem a szakértők, sem a bíróságok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve. A választójog gyakorlásához szükséges képesség nem mérhető, hiszen az alapvetően személyes szimpátián, politikai meggyőződésen, családi hagyományokon alapul.

A szakértők a választási képesség vizsgálatakor gyakran olyan tudást és képességeket kérnek számon az értelmi fogyatékossággal élő személyeken, amelyeket nem volt módjuk megszerezni, mert az érintettek nem jutnak hozzá a számukra értelmezhető formában a politikai és választási rendszert érintő tudásanyagokhoz, információkhoz. Az ÉFOÉSZ európai parlamenti választásokról szóló kiadványa ezért hiánypótló az érintettek számára: a könnyen érthető kommunikáció eszközével foglalja össze a választás legfontosabb tudnivalóit (Mi az Európai Parlament? Mi a választás? Ki szavazhat? Hogyan kell szavazni?).

A Fogyatékossággal Élő Személyek Világnapja alkalmából konferenciát tartottunk a témában, ahol Sallai Ilona önérvényesítő, az ÉFOÉSZ tanácsadója elmondta: „Egyedül az számít, hogy az adott személy akar-e szavazni, vagy nem. Ahelyett, hogy elveszik az érintettektől a választójogot, inkább támogatni kell őket, hogy tudjanak élni a választójogukkal.”  Például könnyen érthetővé kell tenni a szavazólapokat és segítő személyt kell biztosítani a szavazóhelységben.

Az ÉFOÉSZ európai parlamenti választásokról szóló „Választójogot mindenkinek!” című kiadványa itt érhető el.

Aki egyetért azzal, hogy minden fogyatékossággal élő ember tudjon szavazni az egész Európai Unióban, az az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) petíciójának az aláírásával támogathatja ezt a célt.