disability card

Friss hírek az európai fogyatékossági kártyáról és parkolási kártyáról

2024 októberében az Európai Unió két irányelvet fogadott el az európai fogyatékossági kártyáról és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyájáról. A fogyatékossági kártya minden uniós államban egységes igazolásként szolgál majd. Ez megkönnyíti a fogyatékossággal élők számára, hogy éljenek a jogaikkal és különféle kedvezményeket vegyenek igénybe.

Február 27-én a European Disability Forum (Európai Fogyatékosügyi Fórum) online tájékoztatót tartott „Tegyük a fogyatékossági kártyát valósággá!” címmel, amin az ÉFOÉSZ is részt vett. A beszélgetés során bemutatták az új szabályokat, azok bevezetésének lépéseit és a következő teendőket.

A tagállamoknak 2027. június 5-ig kell átültetniük az új szabályokat a jogrendjükbe, és 2028. június 5-ig biztosítaniuk kell azok gyakorlati megvalósítását.

Mire jó az európai fogyatékossági kártya?

Az Európai Bizottság becslései szerint az Európai Unióban körülbelül 30 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. Sokan közülük a fogyatékosságuk alapján különféle kedvezményeket vehetnek igénybe saját országukban. Ha azonban más uniós országba utaznak, előfordulhat, hogy ott nem ismerik el a fogyatékosságukat igazoló dokumentumokat, így nem tudják igénybe venni az ottani kedvezményeket.

Az európai fogyatékossági kártya ezt a problémát kívánja megoldani: egy egységes igazolást ad, amelyet minden EU-s tagállam elismer. A kártyát a fogyatékossággal élő személyek a lakóhelyük szerinti országban ingyenesen igényelhetik majd, a kártya pedig fizikai és digitális formában is elérhető lesz. A fogyatékosság megállapítását továbbra is a nemzeti hatóságok végzik.

A fogyatékossági kártya birtokosai bármely EU-s országban jogosultak lesznek ugyanazokra a kedvezményekre, mint az ott élő fogyatékossággal élő személyek. Ilyen kedvezmények lehetnek például a tömegközlekedésen, a múzeumokba, koncertekre, sporteseményekre és más kulturális rendezvényekre való belépés során.

Fontos tudni, hogy a kártyát legfeljebb 3 hónapos utazásokhoz lehet használni, vagy nemzetközi mobilitási programokhoz, például Erasmus keretében.

Mire jó az európai parkolási kártya?

Jelenleg is létezik uniós parkolási kártya a fogyatékossággal élők számára, de ez csak ajánláson alapul, ezért nem minden ország ismeri el a más tagállamok által kiállított kártyákat.

A 2024-ben elfogadott irányelv egy egységes és minden EU-s tagállamban érvényes parkolási kártyát vezet be, ami felváltja majd a nemzeti kártyákat.

Ezzel a kártyával a fogyatékossággal élő személyek minden uniós országban igénybe vehetik az ott érvényes parkolási kedvezményeket, például:

  • fenntartott parkolóhelyek használatát,
  • kibővített parkolóhelyek használatát,
  • csökkentett parkolási díjakat.

Az európai parkolási kártyát minden tagállam fizikai formában állítja ki, de dönthetnek arról is, hogy digitális változatot is biztosítanak.

Ki jogosult igénybe venni a kártyákat?

Az európai fogyatékossági kártyát és az európai parkolási kártyát a nemzeti hatóságok fogják kiállítani, és ők határozzák meg a jogosultsági feltételeket.

Az uniós irányelvek nem rendelkeznek arról, hogy ki számít fogyatékossággal élő személynek, ennek megállapítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Mikortól lehet igényelni a kártyákat?

Az Európai Unió jogalkotásában az irányelvek célja, hogy a tagállamok számára alapvető követelményeket határozzanak meg, és megadják a szükséges időt a nemzeti szabályozás módosítására.

A 2024-ben elfogadott irányelvek szerint minden tagállamnak 2027. június 5-ig kell módosítania a jogszabályait, hogy bevezethessék az európai fogyatékossági és parkolási kártyákat. A kártyák legkésőbb 2028. június 5-től lesznek igényelhetők a nemzeti hatóságoknál.

Jelenleg a tagállamoknak:

  • el kell dönteniük, mely hatóságok fogják kiállítani a kártyákat,
  • és konzultálniuk kell a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) szerint a kártyák bevezetése csak az első lépés, ami reményeik szerint segíthet abban, hogy egyre több fogyatékossággal élő személy férjen hozzá közösségi szolgáltatásokhoz.

Források:

Befogadó Európát akarunk

Befogadó Európát akarunk! – Így zajlott a Halljátok meg a hangunk! konferencia magyar beszélgetése

Az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) kétévente nemzetközi konferenciát szervez, hogy az európai országok önérvényesítői meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanuljanak egymástól és felszólaljanak az értelmi sérült közösség érdekében. A kezdeményezés célja, hogy a beszélgetéssorozat visszatérőtanulságait, legfőbb javaslatait az EPSA összegyűjtse és az európai döntéshozók felé továbbítsa.  Mindezzel az önérvényesítők világos iránymutatást adhatnak arra nézve, hogyan lehetne jobbá tenni az értelmi fogyatékossággal élő személyek életét Európában.

To be heard - Onervenyesitok talalkoztak kepviselokkel

„To be heard“ – Önérvényesítők találkoztak képviselőkkel

Értelmi fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik részvételének erősítése az európai uniós politikák alakításában

November 7. és 9. között, az Inclusion Europe,- az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait védő, európai ernyőszervezet- szervezésében két munkatársunk, Czakó Tibor és Sallai Ilona egy tréningen vettek részt, Brüsszelben. A „To be heard“ elnevezésű eseménysorozat önérvényesítők és családtagjaik, valamint az őket támogató szakemberek számára került megrendezésre. A célja az volt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek, a családtagok és az érdekvédelemben dolgozók részvételét erősítése az őket érintő európai uniós politikák alakításában. Ezalatt a három nap alatt lehetőségük volt személyesen találkozni Európai Parlamenti képviselőkkel és más európai uniós tisztségviselőkkel, hogy megismerjék a munkájukat, valamint, hogy közösen vitassák meg a különböző országokban felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit.

November 7., hétfő

Először Milan Šveřepa, az Inclusion Europe új igazgatója mutatta be nekünk a szervezet munkáját és beszélt arról, hogyan képviselik a tagszervezeteik érdekeit EU-s szinten és hogyan dolgoznak együtt az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Bizottsággal. Majd a résztvevők tapasztalatait hallottuk a kormányzati szervekkel és a politikusokkal-, nemzeti és nemzetközi szinten- történő közös munkáról.

Ezután a nemrég lezárult TOPSIDE+ projektről, az európai együttműködés egy jó példájáról kaptunk információkat. A TOPSIDE+ keretében több országban képeztek értelmi fogyatékossággal élő embereket, hogy sorstárs-segítők lehessenek. A sorstárs-segítés lényege, hogy a segítő és a segítséget igénybe vevő hasonló élményekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezáltal az érintettek lehetőséget kaptak, hogy egymást támogassák. A sorstárs-segítők más értelmi fogyatékos embereknek tartottak képzéseket, melyek hosszútávú célja az volt, hogy a résztvevők a társadalom teljes értékű tagjai lehessenek.

November 8., kedd

A második nap eseményei az Európai Parlament épületében zajlottak. A napot Martina Anderson ír és Helga Stevens  belga származású Európai Parlamenti képviselők nyitották meg. Előbbi a parlamentben -,többek között- állampolgári jogokkal és igazságügyi kérdésekkel, míg utóbbi -,egyebek mellett- a foglalkoztatási és szociális területtel foglalkozik, hallássérültként pedig elkötelezett támogatója a fogyatékossággal élő emberek ügyének. Mindketten üdvözölték a résztvevőket és hangsúlyozták a közös munka és az önérvényesítő mozgalom fontosságát.

Ezután a TOPSIDE+ résztvevői számoltak be a programban szerzett tapasztalataikról. Ezzel kapcsolatban itt tekinthető meg egy videó francia nyelven, angol felirattal.

Később közvetlenül is beszélhettünk parlamenti képviselőkkel és az őket segítő asszisztensekkel. Főleg arról kérdeztük őket, hogyan tudunk kapcsolatba lépni az uniós döntéshozókkal és hogyan kaphatunk tőlük segítséget, ha az érdekvédelmi munka nemzeti szinten akadályokba ütközik és bizonyos folyamatokban a hazai döntéshozókkal nem sikerül együttműködnünk.

Végezetül pedig az Európai Bizottság két, fogyatékosságügyért felelős munkatársával találkoztunk. Először ők beszéltek nekünk a munkájukról, majd pedig az önérvényesítők hoztak fel olyan fontos problémákat, amelyek megoldásában a Bizottság segítségére is szükség lehet. Szóba került többek között a nagyintézmények kiváltása közösségi alapú lakhatási szolgáltatásokkal és a gondnokság rendszerének felváltása a támogatott döntéshozatal alkalmazásával.

November 9., szerda

Az utolsó nap azzal indult, hogy a nemzetközi politikai szintér alakulásáról és annak a fogyatékosságal élő emberek helyzetesre gyakorolt hatásairól beszéltünk. Jelentős negatív következményei lehetnek például annak, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, hiszen az országban ezután nem kell majd figyelembe venni a fogyatékossággal élő embereket védő uniós szintű szabályokat, a nemzeti szintű döntések meghozatalakor.

Ezután az ENIL, vagyis az Önálló Életvitel Európai Hálózatának irodájába mentünk, ahol megtudtuk, hogyan vesz részt a Hálózat az uniós politikák alakításában.

Ebéd után Senada Halilcevic, az EPSA (Önérvényesítők Európai Platformja) elnöke bemutatta a szervezet szerepét az európai önérvényesítő mozgalomban. Majd elmondta, hogy a Platform vezetésének hamarosan új tagokra lesz szüksége, hogy hatékonyabbá tudják tenni a munkájukat és az együttműködést a tagszervezetekkel.

Zárásként a tréning résztvevői megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabban kívánunk együtt dolgozni annak érdekében, hogy közösen,- hazai és nemzetközi szinten is- könnyebben tudjunk változásokat elérni.