Hat eseménydús napot töltöttünk a Szigeten, ahol az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tevékenységét, az ENSZ Egyezmény részleteit, a nemzetközi érdekvédelmi tapasztalatokat, az önérvényesítést, a könnyen érthető kommunikációt – röviden az értelmi fogyatékossággal kapcsolatos legfontosabb információkat mutattuk be a fesztiválra érkező tömegnek.
Vélemény a Topház Speciális Otthon intézkedési tervéről
Az ÉFOÉSZ Központ Önérvényesítő Csoportja Budapesten alakult 2016 ban. A csoport összesen 10 fő értelmi fogyatékossággal élő személyből áll. Közülük 2 fő a csoport segítőjeként dolgozik. A csoport találkozóin leginkább a jogainkról beszélünk. Együtt tanulunk például az ENSZ Egyezményről és az intézetek kiváltásáról. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem mindig tudják érvényesíteni a jogaikat. Ez azért van, mert vagy nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz, vagy esetleg a környezetük akadályozza őket ebben. Az önérvényesítés azért fontos a számunkra, hogy ki tudjunk állni a saját és társaink érdekeiért.
A gödi Topházban történtekről többször is beszélgettünk a csoporttal. A hír mindenkit lesújtott. Megnéztük azt tervet is, ami a vizsgálat után készült. Az intézkedési tervben, többek között szerepel a dolgozók képzése és az épület fejlesztése. Kimaradt viszont, hogy a lakók hogyan fogják feldolgozni az őket ért sérelmeket. A lakóknak rendszeresen kellene találkozniuk valakivel, aki a jogaikat védi.
Kérdésként felmerült bennünk, hogy a tervben, a korlátozó intézkedéseknél milyen hivatalos gyógyászati segédeszközök használatára gondoltak? Kérdés az is, hogy az új dolgozók felvételéhez honnan lesz több forrás?
Fontosnak tartjuk, hogy az összes intézetet vizsgálni kellene. Fontos lenne a folyamatos ellenőrzés, civil szervezetek és érdekvédők bevonásával. Természetesen nem mindenhol fordulnak elő ilyen szörnyűségek. Viszont nem is a Topház az egyedüli ilyen intézet. Hiszen ezekben sok fogyatékos személyt látnak el, összezsúfolva. Gyakran kevés dolgozóval és kevés pénzből. Legtöbbször a települések szélén, másoktól elzárva működnek. Ezért is fontos az intézmények bezárása. Helyettük támogatott lakhatást kell létrehozni és a fogyatékos személyek saját döntéseit támogatni. Ezen kívül fontos, hogy a lakók megkapják a megfelelő felkészítést az önálló életvitelre és az önérvényesítésre.
Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács
A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.
Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.
Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.
A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.
Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.
A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.
Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.
Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.
A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.
Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.
A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a 2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.
A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.
Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.
A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.