Onervenyesitoink eloadast tartottak az ELTE Gyogypedagogiai Karan

Önérvényesítőink előadást tartottak az ELTE Gyógypedagógiai Karán

Az ÉFOÉSZ Önérvényesítő Csoportja könnyen érthető kommunikáció és önérvényesítés témában tartott előadást az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar mester képzéses hallgatóinak. 

Sallai Ilona, az Önérvényesítő Csoport egyik alapító tagja az önérvényesítők munkáját és céljait mutatta be és felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy az önérvényesítés módszereinek átadásával lehet az érintetteket megtanítani a saját érdekeik képviselésére és hozzáfűzte, számára azért fontos a saját jogainak megismerése és készségei folyamatos fejlesztése, mert így a megszerzett tudást át tudja adni a társainak is.

Emellett, arról is beszámolt, hogy míg Magyarországon többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült még kialakítani közvetlen kommunikációt a szakpolitikai döntéshozókkal, addig európai konferenciákon már több alkalommal sikerült az önérvényesítőknek Európai parlamenti képviselőkkel vagy az Európai Bizottság szakmai felelőseivel párbeszédet kezdeményezniük.

Bercse László, az ÉFOÉSZ Társelnöke előadásában a könnyen érthető kommunikáció alapelveit ismerhették meg a hallgatók, szerinte a könnyen érthető hírek és cikkek elterjedésével a fogyatékossággal élők minél több és érthetőbb információhoz férhetnek hozzá, ami elengedhetetlen eszköze annak, hogy a társadalom aktív szereplőivé váljanak.

Ennek ellenére az a tapasztalata, hogy itthon szinte semmilyen médium nem használja ezt a kommunikációs formát, ezért is olyan hiánypótló az Együtt Velünk weboldalunk kezdeményezése, hogy olyan komoly hazai és nemzetközi politikai-jogi témákról tájékoztassa könnyen érthetően a fogyatékossággal élő embereket, amik a mindennapi életüket befolyásolják, sokszor meghatározzák.

Az önérvényesítők Horváth Péter László professzor meghívásával vettek részt a Fogyatékosságügyi politika című órán, akivel már második éve működünk együtt az ELTE Bárczi Karán és a Szegedi Egyetem Gyógypedagógiai Intézetében az önérvényesítés és a könnyen érthető kommunikáció módszerének terjesztésében és oktatásában.

Filmbemutatoval unnepeltuk az onallo eletet

Filmbemutatóval ünnepeltük az önálló életet

2017. május 5-én másodjára csatlakoztunk az ENIL (European Network on Independent Living, magyarul: Az Európai Önálló Életviteli Hálózat) Önálló Életvitel Európai Napja című kampányához. Az ENIL idei kampányának jelmondata angolul a következő volt: „Things I Can Do Thanks to Independent Living”. Mi ezt így fogalmaztuk meg magyarul: „Meg tudom tenni, mert önállóan élek!” A kampányhoz csatlakozó fogyatékossággal élő emberek videókat készítettek magukról, amiben azt mutatták meg, mit jelent számukra az önálló életvitel a mindennapokban.


Az ÉFOÉSZ is csatlakozott az ENIL kampányához. Összegyűjtöttük az elkészült videókat, majd a legjobban sikerült alkotásokat május 5-én, egy filmbemutatóval egybekötött önérvényesítő konferencián levetítettük. Az eseményen – melynek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar adott helyet – összesen 80 fő önérvényesítő, családtag és segítő jelent meg az ország minden pontjáról. A konferenciát budapesti önérvényesítők és segítőik közösen rendezték, így az érintett személyek aktív résztvevői voltak az esemény szervezésének és lebonyolításának.

A konferenciát Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Szövetség munkájának – az elmúlt 36 évben folyamatosan – fontos része volt az önálló életvitel támogatása. Kiemelte azt is, hogy az önérvényesítőknek és az őket támogató személyeknek együtt kell cselekedniük, hogy a kitűzött célokat elérjék és a felmerülő problémákra megoldást találjanak.

Bercse László társelnök az önálló életvitel jelentéséről és fontosságáról beszélt. Számára az önálló életvitel azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberek önállóan tudnak élni, akkor is, ha ehhez segítségre van szükségük. Segíteni kell őket, hogy másokhoz hasonlóan és másokkal együtt tudjanak lakni, tanulni, dolgozni, sportolni és szórakozni. László tolmácsolta Senada Halilcevic, az EPSA (Az Önérvényesítők Európai Platformja) vezetőjének szavait is. Levelében Senada – aki élete nagy részét intézetben töltötte- a megfelelő segítség fontosságát hangsúlyozta. Azt üzente a magyar önérvényesítőknek:

„Folyamatosan a megfelelő támogatást kell keresnetek.

Követeljétek a lehető legjobb támogatást, mert ez segít abban, hogy önállóak legyetek.”

Sallai Ilona önérvényesítő és az ÉFOÉSZ érdekvédelmi tanácsadója az önérvényesítés gyakorlati oldalát mutatta be a saját munkáján keresztül. Elmondta, hogy számára az önérvényesítés azt jelenti, ki tud állni a saját és a társai érdekeiért. Hozzátette: „Szeretnénk megismerni a jogainkat és átadni ezt a tudást a társainknak, hogy együtt hatékonyan tudjunk fellépni a közös célokért!”

A beszédek után a legjobbnak ítélt 8 film bemutatása következett. A szervezőknek nem volt könnyű dolguk, hiszen összesen több, mint 60 film közül kellett választaniuk. Végül Aranyos Dávid (Budapest), Melcher Viktor (Kalocsa), Száva István (Szilvásvárad), Kánya Judit és Tisza Gyula (Miskolc), Mándy Csongor (Budapest), Rácz János (Bánhalma), Horváth Boldizsár és Horváthné Varga Katalin (Mérk). Hajdú János (Debrecen) munkái kerültek levetítésre. A program végén egy kerekasztal beszélgetésre került sor, amelynek résztvevői az előbb felsorolt önérvényesítők voltak.

Őket kérdeztük arról, mit jelent és miért fontos számukra az önálló életvitel. Száva István elmondta, hogy egy lakóotthonban lakik, ahol sok támogatást kap a segítőitől. Megköszönte nekik, hogy segítik az önállóságban és hozzátette:

„Amikor önállóak vagyunk, a lelkünkben érezzük, hogy vagyunk valakik.”

A Horváth házaspár – akik szintén egy lakóotthonban laknak – elmondta, hogy az önállóságukkal jó példát szeretnének mutatni más fogyatékossággal élő embereknek és bizonyítani a többség felé hogy ők is a társadalom fontos tagjai. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mi jelent akadályt az értelmi fogyatékos emberek önálló életvitelének megvalósulásában, a legtöbben a többségi társadalom hozzáállását, a nem elegendő lakhatási programot és az önálló döntések nem megfelelő támogatását emelték ki.

A beszélgetés meghívott szereplői és a konferencia más résztvevői is értékes gondolatokkal gazdagították a beszélgetést és hozzájárultak ahhoz, hogy egy hasznos és jó hangulatú délutánt töltsünk együtt. Köszönjük nekik!

A kampányban beérkezett videók  elérhetőek a youtube csatornánkon.

Az Inclusion Europe angol nyelvű cikke rendezvényünkről itt olvasható.

A kozos megoldas mindenkinek segitseg

A közös megoldás mindenkinek segítség – előadás a KÉK-ről

Március 24-én a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, március 27-én pedig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar vendégei, meghívott előadói voltunk. Mindkét alkalommal a könnyen érthető kommunikációról beszélgettünk a kurzusokon résztvevő gyógypedagógus hallgatókkal. Szegeden Horváth Péter, Budapesten pedig Katona Vanda egyetemi oktatók meghívására érkeztünk, mindkét lehetőséget köszönjük.

Az ÉFOÉSZ mindenkori alaptézise, hogy csakis maguk az értelmi fogyatékossággal élő emberek tudják hitelesen képviselni saját érdekeiket, vágyaikat, ezért Czakó Tibor szakmai referensünk mellett Bercse László társelnökünk, s Sallai Ilona érdekvédelmi tanácsadónk vállalta az előadás oroszlánrészét.

Az előadások első felében Sallai Ilona ismertette, hogy mit jelent az önérvényesítés a gyakorlatban, és neki, mint önérvényesítőnek milyen feladatai vannak a munkája során.

Bercse László pedig a könnyen érthető kommunikáció legfontosabb szabályairól és azok kialakulásáról beszélt. Elmondta azt is, hogyan és mennyiben segíthetik a könnyen érthető információk az értelmi fogyatékossággal élő embereket az önálló életvitelben, legyen szó a számlák nyelvezetének egyszerűsítéséről vagy bármilyen informatív prospektus, tájékoztató füzet átírásáról.

Az előadások után az önérvényesítők és a hallgatók egy nem könnyen érthető formában készült cikk könnyen érthető változatát készítették el közösen. A hallgatók és az oktatók mindkét esetben aktívan részt vettek a közös munkában. A feladat után sok kérdést tettek fel, így izgalmas beszélgetések alakultak ki, amiket ezúton is nagyon köszönjük.

Reméljük, hogy a jövőben is lesz alkalmunk a közös együttműködésre, hiszen különösen fontos, hogy a szakma leendő gyógypedagógusai tisztában legyenek azzal, hogy mennyit és milyen sokat számít a \”szavak ereje\” az értelmi fogyatékossággal élő emberek életében.

Minden embernek joga van ahhoz, hogy akadálymentesen jusson hozzá azokhoz az információkhoz, amelyekre szüksége van- és amelyek érdeklik.

A szerelem nem lehet egyes emberek kivaltsaga

Magánélet és intimitás – A Bárczi Gyógyteán jártunk

Mikor két hónappal ezelőtt megkerestek minket a Bárczi Gyógytea rendezvénysorozat szervezői, hogy következő programjuk témájához kapcsolódva szívesen hallgatnák meg a mi álláspontunkat, véleményünket is – örömmel mondtunk igent. A \”Magánéleti kérdések – amikről soha nem beszélünk\” cím a párkapcsolat, házasság, szexualitás, gyermekvállalás témaköreit jelölte ki támpontoknak, amelyek mentén elindulhatott egy közös gondolkodás, meghallgatva az érintettek és a szakemberek álláspontjait, tapasztalatait, kérdéseit.


Az ÉFOÉSZ-t Czakó Tibor szakmai referens, és az Önérvényesítő csoportunk két tagja, Harmath Lilla és Pataricza Sándor képviselte, akik nem mellesleg évek óta egy párt alkotnak.

A beszélgetés elején munkatársunk az önérvényesítésről beszélt az érdeklődő hallgatóknak, oktatóknak, illetve a tavaly nyáron újraindult Önérvényesítő mozgalomról, az ÉFOÉSZ berkein belül. Ezt követően egy oldottabb hangulatú kerekasztal beszélgetés következett, ahol Czakó Tibor moderálásával kérdezhettek a résztvevők Sándortól és Lillától. A legtöbb kérdező arra volt kíváncsi, hogy Lilláék miként tudnak önállóan, függetlenül élni, hogyan boldogulnak olyan „hétköznapinak” számító feladatokkal, mint a bevásárlás, takarítás, pénzkezelés, mennyire vannak kiszolgáltatva a szülői vagy támogatói segítségnek. Ahogyan a válaszaikból is megtudhattuk, bár akadnak nehézségeik, az önálló közlekedés, a munkájuk százszázalékos ellátása és szabadidejük örömteli eltöltése nem okoz nekik problémát.

A program második felében Szabó Ákosnét, az ELTE BGGYK professor emiratusa beszélt a téma szakmai megközelítéséről, hangsúlyozva és kiemelve, hogy a szexuális szocializáció ugyanúgy elengedhetetlen része egy értelmi fogyatékossággal élő gyermek nevelésének, mint az élet más területére való felkészítés. Minden ember alapvető joga, hogy megélje saját szexualitását, a tiltás, s a vágy tabusítása nem vezet sehova, s különösen rossz irányba futhat ki, túlzott gátlásosságot, frusztrációt és agressziót okozva a gyermekben/felnőttben. Szabó Ákosné hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelést nem lehet „megspórolni”, s úgy tenni az értelmi fogyatékossággal élő emberek esetében, mintha ők valamiféle „örök gyerekek”, aszexuális lények lennének, hanem felelősségünk segíteni őket annak felismerésében, s egészséges keretek közötti megélésében.

Még egyszer szeretnénk megköszönni a meghívást a Bárczi Gyógytea szervezőinek, reméljük, hogy a jövőben is számolhatunk a közös együttműködéssel.