Stop Sign ca. 1990s

Nagylétszámú intézetek kiváltása az ÉFOÉSZ nélkül

Új stratégia készül az értelmi fogyatékos emberek nagylétszámú bentlakásos intézeteinek átalakítása ügyében, az érintettek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének javaslatait azonban, úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyják.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) az elmúlt időszakban számtalan javaslatot fogalmazott meg a nagylétszámú intézetek megszüntetésére vonatkozó kormányzati stratégia és a hozzá kapcsolódó uniós pályázati források felhasználásának ügyében.

A Szövetség  javaslatai azonban nem épültek be az elfogadás előtt álló dokumentumba.

A szervezet véleménye szerint a hosszú távú koncepció tervezete érthetetlen módon nem reagál az elmúlt időszak szakmai vitáira, nem egyértelműsíti az álláspontját olyan – akár az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményébe és európai uniós szakmai ajánlásokba ütköző kérdésekben, mint

  • teljes vagy részleges kiváltás kérdése
  • a rehabilitációs célú intézetek átalakítása
  • az újonnan létrejövő lakhatási szolgáltatások elhelyezése és maximális létszáma
  • az intézetekben élő fogyatékos emberek felkészítése
  • az önkormányzatok tájékoztatása, bevonása

A dokumentum nem tartalmazza a támogatott döntéshozatal és a gondnoksági rendszer felülvizsgálatára és átalakításra vonatkozó kötelezettségeket valamint a fogyatékos személyek választójogi korlátozásának felülvizsgálatára vonatkozó terveket sem.

Az ÉFOÉSZ szerint félő, hogy a kiváltási stratégia végrehajtásához kapcsolódó EFOP 1.9.1 és EFOP 2.2.2. pályázatokban rendelkezésre álló uniós forrásokat, nem elsősorban a fogyatékos emberek életminőségének javítása érdekében használják majd  fel.

 Az ÉFOÉSZ észrevételei a nagylétszámú intézmények kiváltásáról:
EFOESZ_eszrevetelek_2016

http://fszk.hu/szakmai-tevekenysegek/intezmenyi-ferohely-kivaltas/tars-projekt-efop-1-9-1/

https://www.palyazat.gov.hu/node/59803

tordas

Az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a kiváltás programjába

Javaslat a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonására az EFOP 1.9.1. és az EFOP 2.2.2. pályázati programokban

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény – amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége azt javasolja, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek bevonását 3 szinten valósítsák meg a nagylétszámú bentlakásos intézmények kiváltására irányuló programok:

  1. Az Intézményi Férőhelykiváltást Koordináló Országos Testületben – amely az új kiváltási stratégia elfogadása után átalakul – a fogyatékos emberek szervezeteinek képviselői 3 fővel képviseltessék magukat.
  2. Az EFOP 1.9.1 pályázati programban létrejött Szakmai Konzultációs Testületben 3 fővel kapjanak helyet a fogyatékos emberek szervezetei.
  3. Az EFOP 2.2.2 pályázati programban pályázó intézmények számára kötelező együttműködés kialakítása a fogyatékos emberek szervezeteivel a pályázati program megvalósításának teljes szakaszában.

Az ENSZ Egyezmény 4.3 cikkével összhangban a fogyatékos emberek szervezeteinek részvétele az IFKOTT-ban és a Szakmai Koordinációs Műhelyben biztosítja a szervezetek bekapcsolódását a szakmai tervezési folyamatokba és a megvalósítás folyamatában. Az EFOP 2.2.2 -es együttműködés, amely nyilvánvalóan nem csak a pályázóktól, hanem az intézmények fenntartóitól is megkívánja az együttműködést biztosíthatja a szervezetek számára monitoring tevékenység végzését.

A nagylétszámú bentlakásos intézményekben élő emberek 90 %-a értelmi fogyatékos személy. A pszichiátriai diagnózissal ellátott személyek jelentős részének is van értelmi fogyatékossága. Az érintett emberek legrégebbi, legnagyobb taglétszámú szervezetét  – más fogyatékossággal élő csoportokat képviselő szervezetek mellett – az ÉFOÉSZ-t önállóan is vonják be a programokba.

Orszagos Fogyatekosugyi Tanacs – aktiv bevonast kertunk

Országos Fogyatékosügyi Tanács – aktív bevonást kértünk!

2016. szeptember 12-én ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács.

A Tanács napirendjén az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztés – a nagylétszámú bentlakásos intézetek kiváltására vonatkozó szakmai kérdések szerepeltek.

Szövetségünk mind a kiváltásra vonatkozó stratégiával, mind pedig a kiváltás előkészítését finanszírozó EFOP 1.9.1 számú, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft által kezelt források felhasználásával kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a stratégia elkészítésében, hanem a források hatékony és célzott felhasználásában is részt tudjanak venni a fogyatékos emberek szervezetei, ezért a Tanács ülésén az együttműködés elmélyítését kértük az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának vezetőitől.

kozlemeny

Az ÉFOÉSZ álláspontja az intézményi férőhely kiváltásról

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége álláspontja az EFOP 2.2.2 számú, Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás projekt pályázati felhívás tervezetével összefüggésben.

Szövetségünk álláspontja szerint a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló új stratégia tartalmának ismerete elengedhetetlen a pályázati felhívás tartalmának elfogadásához. A felhívás maga is több ponton hivatkozik a kiváltási stratégiára, amelynek tartalma azonban nem ismert.

A felhívás célja és indokoltsága című fejezetben szerepel, hogy lakhatási szolgáltatások 25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében is kialakításra kerülhetnek.

Szövetségünk álláspontja szerint ez nem elfogadható. 25 fős ellátási forma kialakítása esetén nem lehet személyre szabott ellátást biztosítani a lakók számára, az ilyen típusú lakhatási forma a legjobb szándékok és szakmai hozzáértés esetén is intézményes típusú ellátási formává válik. A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamint az Egyezmény végrehajtását kísérő ENSZ Bizottság megállapításai alapján csoportos elhelyezést biztosító létesítmények létrehozása az Egyezmény 19 cikkébe ütközik.

A pályázati felhívás nem tartalmazza az intézmények teljes kiváltási kötelezettségét, vagyis egy-egy projekttel érintett intézményből nem minden fogyatékos ember fog kiköltözni.

Szövetségünk számára ez nem elfogadható. Álláspontunk szerint a részleges kiváltás a nagylétszámú intézmények fennmaradásához vezet. Diszkriminatívnak tartjuk, hogy általunk még nem ismert szempontok alapján „válogatni” lehessen az intézményben maradó és kiköltöző fogyatékos emberek között.

A beáramlási stop ezt a kérdést nem rendezi megnyugtatóan, hiszen nem zárja ki a fogyatékos emberek mellett más célcsoportok beáramlását (idősek, gyermekek, krónikus betegek) a megüresedett férőhelyekre. Az 1990-es évek végén működő lakóotthoni program, amely hasonló alapelvek mentén működött szintén a nagylétszámú intézmények megerősödését, fennmaradását segítette elő.

Aggályosnak tartjuk, hogy a pályázati felhívás kizárólag Magyarország kevésbé fejlett régióira irányul miközben tudjuk, hogy a például Közép-magyarországi régióban eredeti lakhellyel rendelkező fogyatékos személyek az ország kevésbé fejlett régióiban kerültek nagylétszámú intézményi elhelyezésre. A felhívás alapján azok a fogyatékos személyek, akik eredeti lakóhelyükre vagy annak közelébe kívánnak visszaköltözni – feltéve, hogy az a Közép magyarországi régió – ezt nem tehetik meg. Véleményünk szerint ez az ENSZ Egyezmény 12. és 19. pontjával ütköző megoldás. A Magyar Kormánynak lehetősége van más források bevonásával (VEKOP, saját forrás) a fejlettebb régiókat is bevonni új támogatott lakhatási szolgáltatások létrehozásába.

Szövetségünk, korábban az EFOP 1.9.1 pályázati konstrukció kapcsán is jelezte, hogy a fogyatékos emberek – közöttük a célcsoport 90%-át adó értelmi fogyatékossággal élő emberek szervezetének bevonását a projektek tervezésébe. Végrehajtásába és monitorozásába elégtelennek tartjuk. Az EFOP 2.2.2. sem biztosítja az értelmi fogyatékos személyek szervezeteinek bevonását a végrehajtási folyamatok monitorozásába.

Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban itt olvasható >>>