Hírlevelünkben összegyűjtöttök a 2022. március 9-ig megjelent tudnivalókat. A koronavírus járvány tovább enyhült a múlt héten. Az enyhülés miatt az eddigi szabályokon is enyhítettek.
Koronavírus hírlevél – 2022. február 9.
Az új fertőzöttek száma az előző héten ismagas volt, de fokozatos csökkenés látszik az elmúlt héttől. A fertőzéseket leginkább az omikron-variáns okozza.
Koronavírus hírlevél – 2022. február 2.
Hírlevelünkben összegyűjtöttük a 2022. február 2-ig megjelent tudnivalókat. Az elmúlt két hétben a korábbinál is magasabb volt az új fertőzöttek száma. Az új beoltottak száma több mint 37 500 fővel nőtt.
Hamarosan lezárul a myPart projekt
Decemberben zajlott a myPart Projekt második magyarországi fordulója, melynek során a korábban megkezdett közös munkát folytatták a résztvevők.
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek politikai jogaik gyakorlása során súlyos hátrányokkal, korlátozásokkal szembesülnek, melynek egyik oka lehet a megfelelő és hozzáférhető anyagok hiánya. A 2019-ben, európai uniós országok együttműködésével indult myPart célja, hogy állampolgársági ismeretek, kompetenciák és készségek növelésével erősítse az érintett emberek aktív állampolgárságát és politikai részvételét. Az októberben, az Art+ Cinema-ban tartott első rendezvényen a projekt tervezett eredményeit mutatták be, míg a decemberben tartott második beszélgetés során már a készülő oktatási anyagokat is véleményezhették a résztvevők.
Az online találkozót Bíró Dániel vezette, aki a kulturális és oktatási projekteket szervező Laterna Magica ügyvezető igazgatója, míg az ÉFOÉSZ munkatársai szakmai szakértőként voltak jelen. A résztvevők először az oktatási anyagokhoz kapcsolódó kisfilmek aktuális változatát tekintették meg, majd megbeszélték az alkotásokban látható témákat és a filmek könnyen érthetőségének javítására is javaslatokat tettek. Emellett véleményezték az egyik készülő munkafüzetet is, mely a filmekhez hasonló módon a hátrányos megkülönböztetés témakörét járja körül. A projekt részeként könnyen érthető kiadványok is készülnek, melyek az Európai Unióról, annak különböző intézményeiről és az Európai Uniós értékekről, így például a szolidaritásról szólnak.
A most bemutatott anyagokról, a myPart projekt eredményiről a program lezárása után bővebb tájékoztatást is adunk.
Koronavírus hírlevél – 2022. január 14.
Elkezdődött a koronavírus-járvány ötödik hulláma. Decemberben Magyarországon ismegjelent a vírus egy új fajtája, az omikron-variáns.
Bercse Lászlót választották meg az OFT egyik tagjának
Szervezetünk társelnökét, Bercse Lászlót választották meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) egyik tagjának. A döntés kulcsfontosságú, mivel érintettként és sokéves önérvényesítő munka eredményeként László hitelesen tudja közvetíteni az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy politikusokat és civil szervezetek delegáltjait tömörítő szervezet, mely a fogyatékosságügyi politika alakításában a kormány tanácsadó szerveként vesz részt. Ha a Kormány a fogyatékossággal élőket érintő döntést hoz, akkor azt az OFT tagjai megvitatják egymással, sőt a Tanács is hozhat olyan fogyatékos embereket érintő döntéseket vagy törvényjavaslatokat, melyeket a Parlament elé terjeszt szavazásra. A szervezet elnöke Fülöp Attila, a civileket pedig többek közt olyan érdekvédelmi csoportok képviselik, mint a SINOSZ, MEOSZ, AOSZ vagy éppen az ÉFOÉSZ.
László – aki 2011-ben már tagja volt a testületnek – megválasztása több szempontból is fontos mérföldkő. Szervezetünk delegáltjaként a Tanács egyedüli értelmi fogyatékossággal élő tagja, így releváns tapasztalattal rendelkezik a célcsoportot érintő leggyakoribb hátrányokról. Mindemellett korábbi szakmai tapasztalatainak köszönhetően sorstársai érdekét is megfelelően tudja képviselni. 2008 óta foglalkozik önérvényesítéssel és érdekvédelemmel. Rendszeresen vesz részt és szólal fel külföldi konferenciákon, így a nemzetközi érdekérvényesítésben is releváns tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben lett ez EPSA (Európai Önérvényesítők Platformja) elnöke, és az Inclusion Europe alelnöke. Ez utóbbi szervezet az európai értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik szervezete, amely Brüsszelben képviseli az érintettek érdekeit.
A nemzetközi érdekérvényesítésben szerzett tapasztalat elengedhetetlen, mivel László a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az ENSZ Bizottsággal, annak érdekében, hogy a magyarországi fogyatékossággal élő emberek jogai is jobban érvényesüljenek. Munkája során a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elvet hangoztatja, „amely éppen azt mondja ki, hogy ne hozzanak döntéseket a fejünk felett anélkül, hogy megkérdeztek volna minket. A mi életünknek mi vagyunk a szakértői és kovácsai, mi tudjuk a legjobban, hogy nekünk mire van szükségünk.” – foglalta össze László az OFT alakuló ülésén tartott beszédében.
A november 30-án tartott alakuló ülésen egyebek mellett az ÉFOÉSZ jelenlegi tevékenységeiről is beszélt. Beszámolt az önálló életvitelhez szükséges készségeket elősegítő workshopokról, illetve az itthon egyedülinek számító könnyen érthető applikáció fejlesztéséről. A jövőre vonatkozóan a választójog cselekvőképességtől független kiterjesztését, az önérvényesítő csoportok megerősítését, valamint az intézményi kiváltási program hatékony folytatását hangsúlyozta. Ez utóbbi folyamatnak a sikerét az ÉFOÉSZ a 2019-ben alakult Önálló Életviteli Centrumokon keresztül is tudja támogatni, melyek a célcsoport önálló életvitelre való felkészülését támogatják.
A cikk elején látható fotó 2019-ben készült a grazi Európai Önérvényesítő Konferencián
Munkára van szükségünk, nem pedig sajnálatra! – Ezek voltak a Halljátok meg a hangunk! konferencia legfontosabb tanulságai
Lezárult a Hear Our Voices! (magyarul Halljátok meg a hangunk!) nevű eseménysorozat, melynek keretében európai önérvényesítők oszthatták meg tapasztalatikat a koronavírus járvány során felmerülő nehézségekről. A nemzetközi zárókonferencián a magyar önérvényesítők által megfogalmazott javaslatokat Bercse László továbbította az esemény szervezői felé.
A Halljátok meg a hangunk! nevű nemzetközi eseményt az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) 2009 óta folyamatosan, kétévente szervezi meg. Ennek a kezdeményezésnek a keretében az európai országok önérvényesítői meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól és felszólalhatnak az értelmi sérült közösség érdekében. A kezdeményezés legfőbb javaslatait az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. Az idei eseményt a járványhelyzet miatt rendhagyó módon online formában tartották meg.
Önállóságot segítő javaslatok
Ahogy arról korábban beszámoltunk a magyar önérvényesítők november harmadikán, egy negyven fős online meeting keretében megfogalmazták azokat a javaslatokat, melyek az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítását szolgálják. Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke ezeket a gondolatokat továbbította az EPSA felé. László a beszédében először a hozzáférhető információ fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta:
„Könnyen érthető információra van szükségünk, hogy döntéseket tudjunk hozni és ki tudjunk állni magunkért.„
Az önállóságra való törekvés fontos eleme a támogatott döntéshozatal, mely az önrendelkezési jog gyakorlását és az önazonos döntések meghozatalát teszi lehetővé. Ide kapcsolódik a személyi asszisztencia kérdése is, melynek finanszírozását egyéni költségvetésen keresztül lehetne megoldani. A magyar önérvényesítők által egyik leggyakrabban hangoztatott javaslatról, az inkluzív munkahelyekről is szó esett. Ennek kapcsán a másokkal egyenlő fizetés, illetve a nem fogyatékos emberekkel való kapcsolatok igénye fogalmazódott meg, mint az önállósulás és a társadalmi befogadás fontos alappillérei.
Politikai részvétel és koronavírus utáni tanulságok
László az érintett réteg politikai részvételéről is beszélt. Mint mondta: „Azt akarjuk, hogy a politikusok vonjanak be minket a bennünket érintő döntésekbe. Ne hozzanak döntéseket, anélkül, hogy megkérdezik a mi véleményünket.„ Beszédében kitért arra is, hogy mindezt a politikusokkal szorosan együttműködő munkacsoportokkal lehetne biztosítani, amire külföldön már van is néhány pozitív példa. Arra a kérdésre, hogy mit tanultak az önérvényesítők a koronavírus járvány teremtette helyzetből, többféle válasz is megfogalmazódott.
Mint kiderült a pandémia még inkább világossá és láthatóvá tette azokat az akadályokat, amik mindig is jelen voltak.
Ilyen például a hozzáférhetőség hiánya, melynek negatív hatása hatványozottan érezhetővé vált a látogatási és intézményelhagyási tilalom során. Kevés helyen jelent meg könnyen érthető információ a vírus veszélyeiről és a védekezés helyes módjairól. László továbbá kiemelte azt is, hogy a tájékozódáshoz az érintett embereknek szüksége van olcsó és könnyen használható technikai eszközökre is, de az internet megléte is alapvető fontosságú. „A szegénységben élő emberek azonban nem férnek hozzá internethez és a szükséges eszközökhöz. Az értelmi fogyatékos emberek és családjaik pedig nagy arányban vannak kitéve a szegénység veszélyének. Ezért is nagyon fontosak a befogadó munkahelyek. Munkára van szükségünk, nem pedig sajnálatra!” – foglalta össze beszédében Bercse László.
A konferencián elhangzó javaslatokat az EPSA összegyűjti és az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként továbbítja azokat az európai döntéshozók felé. A konferenciát az Európai Bizottság szervezi, ami várhatóan 2022 tavaszán készít majd terveket a beérkező vélemények alapján. Az események további menetéről, a program fejleményeiről mi is írni fogunk.
Információt mindenkinek! – Ma van a fogyatékos emberek világnapja
Minden év december 3-án ünnepeljük a fogyatékossággal élő emberek világnapját. Az ÉFOÉSZ az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral közösen az idei évben a hozzáférhetőség és a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
Pro Caritate díjjal ismerték el Bali Boglárka és Benczéné Csorba Margit munkásságát
Pro Caritate díjjal ismerte el az emberi erőforrások minisztere Bali Boglárka és Benczéné Csorba Margit munkásságát a szociális munka ünnepén.
Göllesz Viktor ösztöndíj 2021-ben is! – Meghosszabbított határidő!
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 2003 óta évente adja át a Göllesz Viktor díjat öt olyan fiatalnak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a munka, a tanulás, valamely sportág, művészeti ág vagy az önérvényesítés terén, és akik értelmi fogyatékossággal élnek.
A díj célja, hogy elismerje a magyar értelmi fogyatékossággal élő fiatalok kiemelkedő képességeit, támogassa őket és előre mozdítsa lehetőségüket a közösségbe való beilleszkedésre. Éppen ezért az elismerés egy évre szóló ösztöndíjjal jár együtt, amelynek összege havonta 12 000 forint.
Az ösztöndíjra azok a 14-35 év közötti értelmi fogyatékossággal élő fiatalok pályázhatnak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a munka, a tanulás, valamely sportág vagy művészeti ág területén, illetve tevékenységükkel képviselik a fogyatékossággal élő társaikat a nyilvánosság előtt, így hozzájárulnak a róluk alkotott pozitív társadalmi kép megerősödéséhez.
Egy pályázó csak egy pályázati anyagot adhat be. A díjazott személyére javaslatot tehetnek szakmai és társadalmi szervezetek, a pályázó tevékenységét ismerő szakemberek és családtagok is.
A pályázat benyújtási határideje 2021. január 16.
- Pályázati felhívás
- Pályázati útmutató
- Adatlap
- Hozzájáruló nyilatkozat
- Adatkezelési tájékoztató
A pályázatokat postai úton a 1461, Budapest, Postafiók 301-re várjuk vagy online formában az alábbi email címen:
rosner.anna@efoesz.hu
Érdeklődni a 06 (1) 411-1356-os telefonszámon, illetve a fent említett email címen lehet.
A pályázati anyagot két példányban kell benyújtani.
Göllesz Viktorról röviden
Szerveztünk magáénak érzi azt a szellemiséget, amelyet egykor Göllesz Viktor, kiemelkedő gyógypedagógiai munkássága során képviselt. Dr. Göllesz Viktor (1930-1999) az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanára, majd főigazgatója volt. Ő alapította a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületét, melynek főtitkári tisztségét is betöltötte. Főiskolai igazgatósága alatt új képzési formák létesültek, új kutatások indultak és számos vidéki intézményt is bevont a munkába. Együttműködött a Magyar Vöröskereszttel, bekapcsolódott az országos távlati tudományos kutatási programokba, és ő volt az, aki elindította a fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi integrációjának témáját. Sokat tett annak érdekében is, hogy ne hívják be katonának a fogyatékossággal élő fiatalokat. Nyugdíjas korában is aktív maradt: ekkor szervezte meg a Fogyatékos Gyerekek Kerékpártúráit, és hozta létre a Szociális Munka Alapítványt, valamint az Együtt Egymásért Alapítványt.