Megjelentek azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák az értelmi fogyatékossággal élő személyeket és családtagjaikat érintő szociális ellátások 2026-os összegét. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a nyugdíjak és egyes más ellátások 2026 januárjától 3,6%-kal emelkednek, az érintett összegeket a jogosultak már emelten kapják meg.
A 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény rögzíti az ápolási díj összegét, míg a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) a kötelező legkisebb munkabérhez igazodik.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan alakulnak az egyes ellátások összegei.
A fogyatékossági támogatás összege 2026-ban:
havi alapösszege 38 251 Ft,
halmozottan fennálló fogyatékosság esetén, vagy ha a súlyos fogyatékossággal élő személy önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik, az ellátás havi összege 47 081 Ft.
A rokkantsági járadék összege 2026-ban:
havi összege 63 915 Ft.
A rehabilitációs ellátás összege 2026-ban:
havi összege 44 153 Ft-tól 73 588 Ft-ig terjedhet,
az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ,
az ellátás alapösszege 2026-ban 147 175 Ft.
A rokkantsági ellátás összege 2026-ban:
havi összege 44 153 Ft-tól 220 763 Ft-ig terjedhet,
az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ,
az ellátás alapösszege 2026-ban 147 175 Ft.
Az ápolási díj összege 2026-ban:
havi alapösszege 51 760 Ft,
a kiemelt ápolási díj havi összege 93 168 Ft,
az emelt összegű ápolási díj havi összege 77 640 Ft.
A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) összege 2026-ban:
havi összege a 2026. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege, vagyis bruttó 322 800 Ft.
Kapcsolódó jogszabályok
2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről
A Kormány 410/2025. (XII. 22.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2026. január havi emeléséről
Bercse László vagyok, az ÉFOÉSZ társelnöke. Az EPSA vagyis az Európai Önérvényesítő Platform elnöke is vagyok. December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért.
Bercse László
Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform. AZ EPSA egy olyan csoport, amely Európa különböző országaiból származó önérvényesítőkből áll. Együtt dolgozunk az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért.
Az EPSA az Inclusion Europe része. Az Inclusion Europe egy nagy szervezet, amely 20 millió értelmi fogyatékossággal élő embert és családjaikat képviseli 39 európai országban.
Az EPSA 2 évente megrendezi a Halljátok meg a hangunk! önérvényesítő konferenciát. Az eseményekben közös, hogy mindenhol az önérvényesítők vannak főszerepben. Önérvényesítők a szervezők, előadók és felszólalók.
2025-ben a Halljátok meg a hangunk! egy olyan rendezvénysorozat volt, amelyet Európa-szerte szerveztek önérvényesítők. 18 országban 23 esemény zajlott. A témánk az volt: „Halljanak meg minket, lássanak meg minket!„
A Halljátok meg a hangunk! eseményekkel
Támogatjuk az önérvényesítőket! Segítünk az értelmi fogyatékossággal élő embereknek felszólalni egész Európában.
A változásért dolgozunk együtt! Amit az önérvényesítők mondanak a helyi eseményeken, azt továbbítjuk az Európai döntéshozók felé.
December 3-án Brüsszelbe utaztam, hogy döntéshozókkal találkozzak az Európai Parlamentben. Arról beszéltem, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak az értelmi fogyatékossággal élő személyek befogadásáért. Elmondtam a döntéshozóknak az önérvényesítők tapasztalatait és elvárásait. Azokat az üzeneteket is átadtam, amit magyar önérvényesítők mondtak el idén, önérvényesítő találkozókon.
A legfontosabb üzenetek, amiket elmondtam az Európai Parlamentben:
1. Növelnünk kell a társadalom tudatosságát! „A legnagyobb akadály az elfogadás hiánya és az előítéletek. Pedig mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más! Ezt egész Európában, mindenkinek tudnia kellene.”
2. Önállóan akarunk élni, a közösség tagjaiként! Folytatni kell az intézmények kiváltását! Intézmények helyett támogató szolgáltatásokra van szükség. Például támogatott lakhatásra és személyi asszisztenciára. Segítsék a fogyatékossággal élő embereket, hogy fejlődjünk és, hogy kapcsolatokat és támogató hálózatokat építhessünk a közösségben.
3. Jó támogatásra van szükségünk! „A jó segítség önbizalmat ad és biztonságot nyújt. Segít a változások megértésében. Erősíti bennem, hogy értékes tagja vagyok a társadalomnak.”
4. El kell terjeszteni a támogatott döntéshozatalt! Mi akarunk dönteni az életünkről. A döntésekhez megfelelő segítségre van szükségünk. „Ne más döntsön helyettünk.”
5. Támogatni kell az értelmi élő fogyatékossággal élő embereket, hogy megismerjék a jogaikat és önérvényesítővé váljanak! „Az önérvényesítés azt jelenti, hogy megtanuljuk a jogainkat és hogy kitől kérhetünk segítséget. Az önérvényesítés segít elérni a céljainkat.”
6. Választójogot akarunk! A cselekvőképességtől függetlenül. Mi is az országaink állampolgárai és Európa polgárai vagyunk. Mi akarjuk eldönteni, hogy ki képviseljen minket. A döntéshozóknak ki kell kéniük az önérvényesítők véleményét. Magunkat is képviselni akarjuk döntéshozói szinten, a politikai és közéletben. Önérvényesítőkre van szükség választott tisztségekben helyi, országos és az európai szinten.
7. Egyenlő esélyű hozzáférést akarunk az oktatáshoz! Jó minőségű, inkluzív oktatásra van szükségünk.
8. Dolgozni akarunk! Valódi munkát akarunk végezni, valódi bérért, a nyílt munkaerőpiacon. Minőségi szakképzésre van szükségünk.
9. Növelni kell a pénzbeli ellátások összegét! A fogyatékos embereknek magasabb jövedelemre van szükségük, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni.
10. Tegyék könnyen érthetővé az információkat! „Olyan információra van szükségünk, amit megértünk és ami alapján dönteni tudunk.” A honlapokat és digitális szolgáltatásokat akadálymentessé kell tenni. Ez nem csak fogyatékossággal élő embereknek fontos, hanem az időseknek és sok más embernek is.
11. Egyenlő esélyű hozzáférésre van szükség az egészségügyi ellátásokhoz. Például a fogászati ellátásokhoz. Az egyenlő esélyű hozzáféréshez tartozik: a megelőzés, akadálymentes ellátások és képzett szakemberek. Könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk az egészségügyről.
12. Hatékonyabb védelemre van szükség a bántalmazás ellen. A lelki, fizikai bántalmazás és anyagi kihasználás ellen is.
13. „Önérvényesítőként a segítőinkért is dolgozunk.” A szociális szolgáltatásokban dolgozóknak magasabb bérre, nagyobb elismerésre és jobb képzésekre van szükségük. Nagyon fontos munkát végeznek, amit meg kell becsülni.
Hiszek benne, hogy együtt elérhetjük, hogy az önérvényesítők láthatóbbak legyenek egész Európában.
Arra bátorítalak titeket, hogy hallassátok a hangotokat! Csatlakozzatok önérvényesítő csoportokhoz, vagy alakítsatok saját önérvényesítő csoportot! Kérjetek segítséget szervezetektől és egymástól.
Mutassátok meg, mire vagytok képesek! Kezünkbe kell vennünk az életünket, hogy jobb életet élhessünk!
Tele vagy ötletekkel? Van egy álmod, amit szeretnél elérni? Szeretnéd, ha támogatnánk abban, hogy megmutasd, mire vagy képes?
Pályázz minél hamarabb az ösztöndíjunkra!
Miben segít az ösztöndíj? Segít abban, hogy valóra váltsd az álmaidat, és egy lépéssel közelebb kerülj ahhoz, aki lenni szeretnél. Támogatást ad ahhoz, hogy fejlődj abban, ami számodra fontos. Legyen az sport, művészet, tanulás, munka vagy az önálló élet gyakorlása.
A támogatás célja nem az, hogy valaki helyettünk döntsön, hanem az, hogy segítsen velünk együtt dönteni. A jó támogató partnerként áll mellettünk: figyel, megért, támaszt nyújt — de nem veszi át az irányítást.
A jó támogató meghallgat és megért A támogatás alapja a valódi odafigyelés. A jó segítő nemcsak meghallja, amit mondunk, hanem meg is próbálja megérteni, mi áll a döntéseink, félelmeink vagy kérdéseink mögött. Olyan légkört teremt, ahol biztonságban tudunk beszélni arról, ami fontos nekünk.
Érthető információt ad Ahhoz, hogy valaki felelős döntést hozhasson, szüksége van világos, érthető információkra. A jó támogató úgy magyarázza el a lehetőségeket és következményeket, hogy azok számunkra is átláthatóak legyenek. Nem siet, nem nyomást gyakorol, hanem teret hagy a megértésre.
Tiszteletben tartja a döntéseket A jó támogatás lényege, hogy a döntést mindig az érintett hozza meg. A segítő nem veszi át az irányítást, nem akarja megmondani, mi lenne „a legjobb”. Tiszteletben tartja az önállóságot — akkor is, ha az út hibákkal, próbálkozásokkal együtt jár.
Figyel a körülményekre A megfelelő támogatás nemcsak a szavakról szól. A jó segítő arra is ügyel, hogy mikor, hol és hogyan beszélgetünk, hogy a helyzet számunkra kényelmes legyen. Tudja, hogy a jó kommunikációhoz megfelelő környezet kell.
A bizalom A támogatás egyik legfontosabb eleme a bizalom. A jó támogató hisz abban, hogy képesek vagyunk dönteni, fejlődni és tanulni — ez pedig abban is segít, hogy mi magunk is elhiggyük ugyanezt.
Mindenki részt vehet a saját életéről szóló döntésekben A döntéshozatal minden ember joga. Vannak, akik csak kevés támogatást igényelnek, másoknak több segítségre van szükségük — de mindenki megérdemli, hogy tisztelettel, partnerként és a saját tempójában támogassák.
A jó támogatás nem elveszi az önállóságot, hanem éppen ellenkezőleg: megerősíti azt.
2025. október 16-án online önérvényesítő konferenciát tartunk „Halljátok meg a hangunk!” címmel. A “Halljátok meg a hangunk!” konferencia egy nemzetközi eseménysorozat. Önérvényesítők Európa-szerte szerveznek konferenciákat és beszélgetéseket.
Beszélgess velünk az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzetéről október 16-án! Ismerj meg inspiráló önérvényesítő nőket!
A konferencia időpontja: 2025. október 16., csütörtök, 15:00 – 17:00 között. Helyszíne: Online, Zoom felületen.
A csatlakozáshoz szükséges linket e-mail-ben küldjük azoknak, akik regisztráltak.
Résztvevők köszöntése – Gyene Piroska, elnök, ÉFOÉSZ Halljátok meg a hangunk! – Bercse László, társelnök – ÉFOÉSZ, elnök – Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) Nő vagyok és értelmi fogyatékossággal élek – Sallai Ilona, érdekvédelmi tanácsadó, ÉFOÉSZ Down szindrómás fiatalok érdekérvényesítése Európában – Vizi Dorka, tréner, Rejtett Kincsek Down Egyesület Út az önálló élethez – Elisabate Moldovan, Ceva de Spus (Románia)
Beszélgetés kisebb csoportokban
Milyen nehézségekkel találkoznak az értelmi fogyatékossággal élő nők?
Milyen támogatásra van szükségük, hogy önérvényesítővé váljanak és kiálljanak magukért?
Moderátor: Molnár Mercédesz, önérvényesítő, ÉFOÉSZ Fejér vármegye
Tarts velünk és hallasd a hangod október 16-án! Regisztrálj ezen a linken október 13-ig!
A legtöbb ember természetesnek veszi, hogy döntéseket hozhat az életével kapcsolatban: eldönti, hogy milyen ruhát visel, mit eszik, kivel barátkozik, hol lakik és milliónyi egyéb döntést hoz meg nap, mint nap. Az, hogy képesek legyünk döntéseket hozni a saját életünkről, alapvető a jóllétünk szempontjából. De az értelmi fogyatékossággal, autizmussal és egyéb fogyatékossággal élő emberek olyan korlátozással szembesülnek, amivel mások ritkán találkoznak: elfogadott, általános nézet, hogy ők nem tudnak döntéseket hozni az életükkel kapcsolatban, ezért mások hozzák meg helyettük az „érdekükben” hozott döntéseket, amelyek nem mindig tükrözik azt, amit ők valójában szeretnének.
A támogatott döntéshozatal mögött több olyan alapelv is áll, amely mindannyiunkra, nemcsak a fogyatékossággal élő emberekre igazak. Ezek az alapelvek segítenek abban, hogy megértéssel és bizalommal forduljunk a döntési helyzetekhez.
Senki sem dönt teljesen egyedül. A családunk és barátaink véleménye, javaslatai mindig hatással vannak ránk és befolyásolják, hogy végül mit választunk és hogyan döntünk. Ez a támogatott döntéshozatalnál sincs másként – fontos, hogy ezeket felismerjük és jól kezeljük.
Gyakran kérünk segítséget másoktól, ha bonyolult pl: jogi, pénzügyi vagy egészségügyi kérdésben bizonytalanok vagyunk. Ugyanez igaz az értelmi fogyatékossággal élő emberekre is – ők is képesek dönteni, de lehetnek olyan helyzetek, ahol más nézőpontokra, esetleg több információra lehet szükségük.
Egy döntést nem mindig a legracionálisabb szempontok szerint hozunk meg. Néha a szívünkre hallgatunk, vagy épp kockázatot vállalunk, mert az jobban megfelel annak, amit szeretnénk. Ez teljesen természetes és ugyanúgy természetes az is, hogy egy értelmi fogyatékossággal élő embernek is megvan a saját vágya, kívánsága, akarata.
Senki nem úgy születik, hogy tökéletesen tud dönteni. A döntéshozatal egy tanulási folyamat, amihez hozzátartozik az is, hogy néha hibázunk, és abból remélhetőleg majd tanulunk. Ha valakit egész életében megóvnak minden döntéstől, akkor nem tudja megtanulni, hogyan mérlegeljen és hogyan vállalja a következményeket. A támogatott döntéshozatal segít abban, hogy ez a tanulás egy biztonságos környezetben történjen.
A támogatott döntéshozatal a gondnoksággal szemben nemcsak egy jogi lehetőség, hanem egyfajta hozzáállás is: azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberekre teljes értékű, önálló személyekként tekintünk, akik – a megfelelő támogatással – képesek irányítani a saját életüket.
Ez a szemlélet nemcsak a hivatalos ügyekre vonatkozik, hanem az élet minden területére: legyen szó tanulásról, munkáról, párkapcsolatról, lakhatásról vagy akár arról, hogy mit szeretnénk vacsorázni.
Mi már nagyon készülünk, hogy együtt tölthessünk egy izgalmas, élményekkel teli napot – tele zenével, jókedvvel és meglepetésekkel.
Ne feledjétek nálunk az időjárás nem akadály! Ha esne az eső, akkor sem kell aggódni – a programot eső esetén is megtartjuk, így biztosan nem maradtok le semmiről.
Gyertek el családdal, barátokkal, hozzátok magatokkal a jókedvet, és legyetek részesei ennek a különleges eseménynek.
Szeptember 16-án ismét megrendezésre kerül a Sérült Gyermekek Napja, amely immár a 33. alkalommal várja a családokat és az érdeklődőket a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Mutatjuk nektek a részletes programot!
Örömmel jelentjük, hogy elindult a regisztráció a 33. Sérült Gyermekek Napjára! Várunk mindenkit sok szeretettel egy felejthetetlen, örömteli programra, ahol a mosoly és az élmények lesznek a főszerepben.
